Az interjú Athanasius Schneiderrel, a kazahsztáni Astana segédpüspökével a lengyel Nasz Diennik katolikus napilapban jelent meg. Angol nyelvű változatát a Rorate Caeli közölte. Az interjúszöveg kizárólag lengyel vonatkozású (záró) részét kihagytuk a fordításunkból, az a forrásoldalon megtekinthető.
Barsi Balázs atya ezúttal egy elmélkedést küldött a KV olvasóinak, melyben bibliai, filozófiai és történeti mélységekbe vezet bennünket a lélek halhatatlanságának keresztény tanításával kapcsolatban. Ráébreszt minket, hogy ez mennyire egy alapvető tanítás, és mégis mennyire nem magától értetődő történetileg nézve. Az elmélkedés keretét egy kispap aggódó kérdése adja, egy teológiai tanár kemény kritikában részesül… Talán az eset a valóságban is megtörtént, talán csak irodalmi eszköz…
Harminckét éve tartanak engesztelő napot minden hónap 13. napján Pécs legszebb fekvésű temploma és közkedvelt búcsújáróhelye, a Mecsek-hegység déli oldalán elterülő, ma Havihegy nevet viselő városrészen magasodó Havas Boldogasszony templomban.
„Tudjuk, hogy az igaz szeretet olyan, mint Jézusé. Ő életét adta értünk, és hív, hogy mi is adjuk oda életünket testvéreinkért.” (1 Jn 3,16)
Sosem felejtem el azt az anyák napját, amikor elsőszülöttemtől egy csokor elfonnyadt százszorszépet kaptam.
“Háttal misézés”, ráadásul latinul? Minek ez az egész? De ami még fontosabb: miért vonz annyi fiatalt? Kiss Bertalannal beszélgettünk a fiatalok pedagógiai megtévesztéséről, a kiüresedett szokások veszélyéről és arról, baj-e, ha van gitár a templomban.
Korunk kereskedelmi fogásait látva megtanultuk, hogy bizalmatlanul fogadjuk, amikor jó dolgokat kínálnak megvételre nekünk. Ilyen környezetben az Újszövetség „evangelizál” igéje félelmet kelthet bennünk. Megtorpanunk, amikor hitünket másoknak felkínáljuk, mintha eladó termékről volna szó.
Másrészt kifinomult érzékünk van mások tiszteletben tartásához: ne keltsük olyan benyomást, hogy saját elképzeléseinket rájuk erőltetjük, vagy azt keressük, hogy meggyőzzük őket. Különösen így van ez az Istenbe vetett bizalom egészen személyes témája esetében. De tudjuk-e, hogy az Újszövetség szerint mit jelent „evangelizálni”?
16. FEJEZET
A KAPZSISÁG, ILLETVE A SZEGÉNYSÉG
1. A tudós tanítók közül sokan az előbb tárgyalt zsarnok után szokták beiktatni a kapzsiságnak ezt az ezerfejű démonát. Hogy tehát mi, tudatlanok, a tudósok rendszerét meg ne változtassuk, ugyanezt a határozott szabályt követtük. Ezért, ha úgy tetszik, tárgyaljunk először egy kicsit a betegségről, aztán pedig röviden az egészséges állapotról.
Tematizálás. – Kedves Nővéreim és Fivéreim az Úr Jézus Krisztusban ! A nyitottság, mint pl. a szív nyitottsága, jól kifejeződik – gesztusok által – a kitárt a szétterjesztett, kitárt karok látványában. Ahogyan a kapuk szárnyait is kitárjuk a szívesen látott vendég előtt, s ahogyan a szeretett vendéget kitárt karokkal akár át is öleljük, úgy nyílik meg egész láthatatlan szellemi bensőnk is a másik felé. Először is reflektor-erősséggel ráfigyelünk, majd kitárulkozunk előtte, végül is befogadjuk és szívünkbe zárjuk. A kiterjesztett kéz talán Isten ölelő szeretetét akarja testi formába önteni.
Sokáig gondolkodtam, hogy írjak-e a tegnap nagy lendülettel terjedő hírről, hogy Geszti Péter lett a Mária Rádió egyik reklámarca. Pontosan azért nem akartam először, mert Gesztinek valószínűleg pontosan ez a célja az egésszel, hogy megint róla beszéljenek – aki még 2017-ben is képes izzadtságszagú, “retro” Rapülők nagykoncertet szervezni, az elég sok mindenre képes.
Miért dolgozunk? A fizetésért? Mindenki dolgozik – jó, ha van pénzünk ételre és ruhára, feltankolni a kocsit, kiegyenlíteni a számlákat, talán egy keveset befektetni a jövőre gondolva és remény szerint még marad valami készpénz szórakozásra. De vajon csak ezért dolgozunk?
[Adja az Atya, hogy] a szeretetben meggyökerezve és megalapozva képesek legyetek felfogni minden szenttel együtt, mi a szélesség és hosszúság, magasság és mélység, megismerjétek Krisztus minden ismeretet meghaladó szeretetét, és így beteljetek Isten mindent átfogó teljességével. (Ef 3,17b-18)
Nem szeretek szenvedni. Semmilyen formában. Ez az idegenkedés a szenvedéstől oda vezethet, hogy óvatlanul utánanyúlok bárminek – vagy bárkinek -, ami enyhítheti lelkemben a fájdalmat. Talán érted, miről beszélek.
Amikor keresztények a természeti törvénnyel próbálják meg alátámasztani erkölcsi nézeteiket, ritkán juthatnak el a téma érdemi megvitatásához, ugyanis alapvető értetlenségbe ütköznek vitapartnereik oldaláról azzal kapcsolatban, hogy maga a természeti törvény micsoda?
Például sokszor halljuk azt, hogy „a szex természetes dolog házasságon kívül is”, és hogy „az állatvilágban is felfedezhető a homoszexualitás”, és azt kérdezik, hogy „mégis a kereszténység miért a természetre hivatkozva védi az erkölcsi tanítását”?
Ferenc pápa marxista nyelvezetet használ, az ökomenizmusnak nincs jövője, a protestantizmus pedig bizonyos szempontból hasonló az iszlámhoz – mondja Roberto de Mattei olasz konzervatív katolikus történész, író, a Római Európai Egyetem professzora. A civilben ötgyermekes családapa de Mattei szerint Ferenc pápa az elmúlt két évben nem adott egyértelmű útmutatást a katolikusok egyes vitás kérdéseiben, és egyes tévtanok elérték Szent Péter székét.
Filemon Norbert és Heltai Péter interjúja (Mandiner)
A könyv második fejezete. A szerk.
2. FEJEZET
FÜGGETLENEDÉS MINDATTÓL, AMIHEZ SZENVEDÉLYESEN RAGASZKODTUNK
1. Aki igazán szereti az Urat, igazán igyekszik eljutni a jövendő országba, igazán bánkódik vétkei miatt, igazán számol az örök ítélettel és büntetéssel, s akiben igazi halálfélelem működik, az már nem szereti a pénzt, sőt nem is gondol rá, nem törődik vele.