Elhengerítve
„A követ a sírbolt elől elhengerítve találták, és amikor bementek, nem találták az Úr Jézus testét.” (Lk 24,2-3)
Nyolc hónapja már, hogy a lányomnál rákot diagnosztizáltak, és azzal szokott tréfálkozni, hogy ez az elmúlt időszak nekem nehezebb volt, mint neki. Egy pillanatig sem hiszem, hogy így lenne, de tudom, mire gondol. Erősnek hiszem magam a hitben, de ha volna Achillesz-sarkom, az a gyermekeim szenvedése lenne. Bármilyen okból.
Jézus beszéde az utolsó idők jeleiről
(Máté 24. fejezet)
Jézus felszólít bennünket, hogy ismerjük meg a jeleket (Lk 12,54-57). A jeleket és eseményeket, amelyek visszatéréséhez vezetnek, az utolsó időkről szóló beszédében nyilvánította ki a legrészletesebben (Máté 24. fejezete, valamint Lukács és Márk).
Életige – 2017. október
Tematizálás. – Kedves Nővéreim és Fivéreim az Úr Jézus Krisztusban ! Tekintettel lenni Istenre, az Ő kedvét keresni, rá figyelni, kedvében járni, akaratát, kívánságát parancsát teljesíteni – ilyen gondolatok között hánykolódtunk, forgolódtunk. Nevezhetnénk ezt az „isteni élet titkának”. Emberi viszonylatban is szükséges ez másodfokon, hogy keressük egymás tetszését, kedvét. Ez a szeretet gyakorlásának fővonala. Ez köt össze, ez egyesít. Ez épít személyi kapcsolatot, harmóniát. De mindez szabad akarati döntésből, teljesen belső, felelősségteljes szabadsággal történik.
Létrás Szent János: Mennyekbe vezető létra (33)
30. FEJEZET
AZ ERÉNYHÁROMSÁG, VAGYIS A HIT, REMÉNY, SZERETET KIVÁLÓ KÖTELÉKE
1. Most tehát, mindezek tárgyalása után, hátra van még az a három, mely szorosra fogja és erősen tartja a mindent egyesítő köteléket: hit, remény, szeretet. De mindennél nagyobb a szeretet, hiszen magát Istent is annak nevezzük. Csakhogy én magam az egyiket sugárnak, a másikat fénynek, a harmadikat korongnak látom, ám mindazt egyetlen sugárzásnak, egyetlen ragyogásnak. Az első ugyanis mindent megtehet, megalkothat, a másodikat Isten irgalma övezi s teszi megszégyeníthetetlenné, a harmadik pedig meg nem szűnik, fel nem hagy a futással, nem engedi, hogy az „áldott őrület” résztvevője valaha megnyugodjék.
Most vasárnap kétszer kell misére menni???
Az angolszász hírek között több cikket találtam (pl. itt), ami elmagyarázta, miért kell kétszer misére menni 2017. december 24-én. Sajnos a magyar katolikus média egyáltalán nem foglalkozott ezzel a témával, az atyák sem mindenütt hirdették ezt.
Advent negyedik vasárnapja szokásos vasárnapi nap – kötelező misére menni. Vasárnap délig lehet (adventi) vasárnapi misét látogatni.
Akiről előre tudott a történelem
Az idők során sokan tűntek fel a történelem színpadán és állították magukról, hogy Isten küldte őket. Joguk van rá, hogy meghallgattassanak. Ám mi is joggal javasolhatunk bizonyos kritériumokat a „küldöttek” elbírálásához. Nem fogadhatjuk el, hogy bárki egyszer csak azzal álljon elő: „Itt vagyok, higgyetek nekem!” vagy „Ezt a könyvet egy angyaltól kaptam. Azt akarom, hogy ezt olvassátok; Istentől származik.”
Tudnivalók a szimbólumokról
A 2008. évi katolikusok napja nem állt jó csillagzat alatt
Az emberiség történetét a legkorábbi időktől kezdve jelek és szimbólumok kísérik, amelyekkel mutatni vagy mondani akarnak valamit. 2000 éve a legismertebb Jézus Krisztus keresztje, Krisztus megváltásának a jele.
Vitatja Müller bíboros az Amoris Laetitia pápai értelmezésének tanítóhivatali státuszát
Gerhard Müller bíboros, a Hittani Kongregáció július elején menesztett prefektusa a National Catholic Registernek nyilatkozott december 6-án, első alkalommal azután, hogy kiderült: Ferenc pápa a Buenos Aires-i régió püspökeinek Amoris Laetitiaértelmezését „hiteles tanítóhivatali megnyilatkozás” rangjára emelte.
A nyilatkozatában a volt prefektus bíboros aggodalmát fejezte ki, amiért a pápa a püspökök dokumentumát „hiteles tanítóhivatali megnyilatkozásnak” nevezte.
Utoléri vajon Télapó a Jézuskát?
A közelgő karácsonyi ünnep kapcsán időszerű kérdéssel foglalkozik a zürichi egyetem egyik, a népi kultúra szakterületét tanulmányozó oktatója, Mischa Galatti. Mint az egyik svájci napilapban nemrég megjelent írásból megtudható, Svájc német nyelvű részén, illetve az európai német nyelvterület nagy részén (Dél-Németországban meg Ausztriában) az általunk Jézuskának Vagy kis Jézusnak nevezett Christkind hozza évszázadok óta a karácsonyi ajándékokat. Újabban német Svájcban azonban egyre gyakrabban nem kis Jézus, hanem Télapó az ajándékozó.
Immanuel Kanttól az Antikrisztusig
Mózes első könyvében, a Teremtés könyvében, a történet bemutatja a kígyó módszerét, milyen ravaszul sikerült elérnie, hogy Ádám és Éva Isten parancsát megszegje, és elforduljon Tőle, hogy Lucifer karjaiba essen. „Nem fogtok meghalni, ha a kert közepén álló fáról esztek, ahogy Isten mondta, hanem ti magatok is tudni fogjátok, mi a jó és mi a rossz, és olyanok lesztek, mint az Isten.”
Szent József, a migráns
„Úgy tett, amint az Úr angyala megparancsolta neki”
Nagyon meglepődtem, amikor megkértek, írjak Szent Józsefről. Vele kapcsolatban általában azt szokták kiemelni, hogy felelősségteljesen gondoskodott a családjáról, szorgosan munkálkodott – ami sokkal rendszeresebb életformának tűnik, mint amilyen egy távoli misszióban dolgozó i szerzetesé. Szent Józsefet ugyanakkor sokszor állítják példaképnek a szerzetestestvérek elé, hiszen a testvérek olyan szakmákon keresztül valósítják meg szerzetesi hivatásukat, melyek mindenki számára hozzáférhetőek, és nem szorítkoznak a „felszenteltek” szűkebb munkakörére.
A munkahely és a szombat (Sabbath)
Sokan szenvedünk, hogy nincs elég időnk elvégezni a feladatainkat a munkahelyünkön. Van olyan munkáltató, amely elvárná, hogy napi 24 órán keresztül álljunk rendelkezésére. Akik saját vállalkozásban dolgoznak, azoknak talán még nagyobb kihívást jelent néhány napra, vagy akárcsak néhány órára is, elszakadni a munkájuktól. Rá kell szánni a szükséges időt, szoktuk mondani. De milyen áron?
Tanulmányok bizonyítják, hogy hatékonyságunk drámai mértékben csökken, ha nem fordítunk időt a pihenésre, a „fejszénk élesítésére”. Van egy nagyon praktikus intés, hogy ha gyorsan akarsz fát vágni, először szánj időt arra, hogy megélezed a fejszédet. A tanács akkor is megállja a helyét, ha nem kifejezetten a favágásra vonatkoztatjuk. A vállalkozásomban majdnem minden új ötletem akkor jött, amikor szabadságon vagy a munkámtól távol voltam és más szemszögből is ránézhettem a munkára, vagy friss gondolatokkal, meglátással találkozhattam egy teljesen véletlenszerű, a munkámtól akár független forrásból.
Babona vagy hit?
Azt kell ma eldöntenünk, hogy amikor szembenézünk ezzel az ismeretlen új esztendővel, végső soron kiben bízunk. Kitől tudakozódunk a jövendő felől? És baj esetén kitől fogunk segítséget kérni?
Ezekre a közhelyszerű kérdésekre most nekünk annak a jegyében kell választ adnunk magunkban, amit mindkét ma hallott igében Isten nekünk nyomatékosan mondott. Ő minden olyan próbálkozást, ami Őt megkerülve, az Ő ellenére igyekszik a jövőbe, a titkokba hatolni, utál, sőt, mindkét igében azt olvastuk, hogy nemcsak ezeket utálja Isten, hanem azokat az embereket is, akik a varázslásnak, mágiának, jövendőmondásnak, bármiféle babonának, vagy az Ő félretételével történő igyekvésnek az áldozatai vagy cselekvői lesznek.
Barsi Balázs: Adventi konferenciabeszédek 2017/2
2017. december 10.