Konferenciabeszédek Barsi Balázzsal húsvéttól pünkösdig
Húsvét hetedik vasárnapja
Húsvét hetedik vasárnapja
Dr. Kovács Gábor atya Mágia és hit. c. sorozatából (2004)
Papnövendék koromban egyik társamnak, aki a szeminárium többi növendékével együtt kirándult, focizás közben a bokája is kirándult. Úgy kellett hazaszállítani szegényt. Nem tudott a lábára állni, állapota rendkívül lassan javult. Egyik tanárunk azt javasolta, vigyük el egy ügyes vidéki emberhez, aki kézzel helyre tudja tenni a csontokat. Ekkor hallottam először a csontkovács szót. Dagadt bokájú testvérünkön a vidéki csontkovács csak keveset tudott segíteni, mert túl későn került hozzá.
„Legyetek derűsek. Imádkozzatok szüntelenül. Adjatok hálát mindenért, mert Isten ezt kívánja mindnyájatoktól Krisztus Jézusban” (1Tessz 5,16-18).
Ez egy nagy feladat, melyet Szent Páltól kaptunk. Nehéz lehet örömtelinek maradni még akkor is, ha jó idők járnak, de különösen kihívás akkor, amikor az élet bonyolulttá vagy egyenesen nehézzé válik. Az első dolog, amire emlékezni kell, hogy bár van kapcsolat az öröm és a boldogság között, a kettő nem ugyanaz. A boldogság mulandó és a környezetünktől függ, míg az öröm a létezés olyan állapota, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megőrizzük a jóság, az összekötöttség és a béke érzését a nehéz időkben is.
A migrációs vitát nézve sokan szinte automatikusan feltételezik az egyház álláspontját, azaz feltétel nélküli szeretetet azok iránt, akik bekerülnek egy [másik] nemzetbe, legálisan vagy illegálisan.
Valóban ez a helyzet? Mit mond a Biblia a migrációról? Mit mondanak az egyház tudósai és teológusok? Mindenekelőtt mit mond a legnagyobb tudós, Aquinói Szent Tamás, mondjuk a migrációról? Vajon az ő véleménye ad némi betekintést erről az égető kérdésről, ami megrázza a nemzetet és elmossa a nemzeti határokat?
Köszönet Fülep Dániel teológusnak a tisztázó kiegészítésekért. A szerk.
A COVID-19 járvány alatt a püspökök a kormányzati hatóságoknak való engedelmesség okán [bár ezt nem mindenhol, például Magyarországon sem írták elő. A szerk.] megszüntették a nyilvános szentmiséket. Az élő közvetítésű mise az interneten az idők folyamán az istentisztelet „új normájává” vált. Ez a kvázi-liturgikus újítás azonban hosszútávon negatív következményekkel járhat.
RÉSZLETEK DOMBI FERENC „HANG” C. KÖNYVÉBŐL
A számozott kérdéseket olvasók, hívek tették fel a Dombi Ferenccel „kapcsolatban álló” HANGNAK, „aki” az alábbi válaszokat adta. A zárójeles megjegyzések tőlem származnak – Juhászné, Aranka.
G. K. Chesterton irodalmi munkássága és műveiben megjelenő világlátása különösen közel áll hozzám. Nem tudom, azért van-e ez így, mivel feleségem egyetemi szakdolgozatát ebből a témából írta, így ezáltal házasságunk elején nekem is alkalmam volt elmélyülni az életműben; vagy pedig azért, mert abszolút azonosulni tudok a XX. század elejének protestáns Angliájában élő hívő katolikus íróval. Valószínűleg mindkettő igaz.
– „Meghaltam, mert vártam egy embrió őssejt kutatásra, hogy meggyógyítsanak. És te?”
– „Én voltam az embrió.”
Kérdés: Az osztályban tanulunk a genetikáról, a DNS-ről és az őssejt-kutatásról, és még a DNS klónozásáról és manipulációjáról is beszélgettünk. Megvitattuk, hogy helyes-e vagy sem. Számomra rossznak tűnik. Mit tanít az egyház?
– Andrea Macsay kérdése, e-mailben
Ha elveszítjük a dogmát, elveszítjük a lelkünket
Amint a könyv, The Devil’s Final Battle (Az ördög végső csatája) is mutatja, ma a Szentírásban is megjövendölt Nagy Aposztázia közepén élünk. Ez a hitehagyás, ahogy Ciappi bíboros mondja, az egyház csúcsán kezdődik. Oddi bíboros azt mondja, hogy a harmadik titokban a Szűzanya figyelmeztet minket a hitehagyás ellen.
A hitehagyás elleni legelső és a legnagyobb bátorság és védelem az, hogy határozottan megragadjuk és betartjuk a katolikus hit dogmatikus definícióit. Pontosan a hit dogmája az, amiről a Szűzanya kifejezetten a harmadik titok kezdetén beszél, amikor azt mondja: „Portugáliában a hit dogmája mindig megmarad stb.” A „stb.”, amit Lucy nővér leírt, világosan jelzi, hogy a Szűzanya ennél többet mondott.
Húsvét hatodik vasárnapja
Csak kérdezz egy bűnbánó bűnöst
A koronavírust mint a bűn miatti fenyítést látni nem kívánatos sokaknak azok közül, akik inkább nem gondolkodnak Istenről ebben az értelemben. A koronavírussal és Istennel kapcsolatos bármilyen gondolkodás azonban végül arra visz bennünket, hogy megkérdőjelezzük az Ő indítékait. A válasz attól függ, hogy kit kérdezel meg.
Szeráfok, fejedelemségek, trónusok…
Szent Tamás az angyalokról
,Az angyalok titokzatos lények. Szívesen hiszünk bennük, bár sokszor ez a „hit” inkább a babonához közelít, és többnyire csak meseszerű elképzelésünk van az angyalokról. Egy másik gyakori jelenség, hogy főleg akkor jutnak eszünkbe, ha valami baj van: ekkor gyorsan segítséget kérünk tőlük, de amire elérkezne a köszönet ideje, már megfeledkezünk róluk.
Viszont a Szentírás, mind az Ószövetség, mind az Újszövetség, egyértelműen beszél az angyalok létéről, működéséről. Az angyalok léte (mind a jó, mind a bukott angyaloké) kinyilatkoztatott hitigazság.
Dr. Barsi Balázs OFM tanítása (2013.12.08)
Nagy érdeklődést – és vitát – váltott ki a 777 felületén az a cikk, amelyben arról számoltunk be, hogy a Christian Post feltételezése szerint abortált kisbabák sejtvonalait használhatják a koronavírus elleni vakcina fejlesztésére az Oxfordi Egyetem kutatói. Az írás kétségtelenül felszínes volt- ezért nyilvánosan is szeretnénk elnézéseteket kérni – éppen ezért több szakértőt is megkerestünk. Roska Péter atya és munkatársai vállalták, hogy cikket írnak – keresztény megközelítésből vizsgálva a témát.