Egy pap leleplezi a Nagy Újraindítást
Ez nem összeesküvéselmélet – ez a valóság…Fr. Mark Goring elmagyarázza öt percben a lényeget.Forrás: YouTube
Ez nem összeesküvéselmélet – ez a valóság…Fr. Mark Goring elmagyarázza öt percben a lényeget.Forrás: YouTube
A Szent Fausztina Irgalmasság Háza (Kaposvár) lelkinapján, 2020.10.31-én elhangzott előadás
„Beszéljük meg!” címmel sorozatot indítunk, melyben életünk alapvető kérdéseiről, hívőt és nemhívőt egyaránt érintő témákról hallgatjuk a pszichológia és a
Beszéljük meg!” címmel sorozatot indítunk, melyben életünk alapvető kérdéseiről, hívőt és nemhívőt egyaránt érintő témákról hallgatjuk a pszichológia és a
Az újszülöttnek a régi vicc is új. Sőt, neki még a régi német medicina is új. Mert az a módszer, amivel újabban (s sajnos, egyre gyakrabban) új német medicina néven találkozunk, már nem is annyira új: több mint 30 évvel ezelőtt találta ki egy német származású orvos. A világ számos részén már lecsengőben van, nálunk most tombol divatja.
És meglepő módon Ryke Geerd Hamer agyszüleménye olyanok számára is hihetőnek tűnik, aki végzettségükből adódóan fel kellene ismerjék abszurditását. Szerencsére, az ilyen „szakemberekből” nem sokan ténykednek hazánkban.
Hogyan ismerhetjük fel a lelki megmozdulásokat, abból a célból, hogy a jókat elfogadjuk és a rosszakat elutasítsuk
1. szabály: Akik halálos bűnt halálos bűnre halmoznak, azok elé az ellenség rendszerint az élvezetek képeit állítja. Érzéki gyönyöröket és élvezeteket képzeltet el velük, hogy jobban megtartsa és növelje őket romlottságukban és bűneikben. A jó angyal az ilyeneknél ellenkező módszert alkalmaz, lelkiismeretüket az értelem ítéletével furdalja és mardossa.
Dr. Barsi Balázs OFM homiliája, Sióagárd, 2018. júl 25.
Beszéljük meg!” címmel sorozatot indítunk, melyben életünk alapvető kérdéseiről, hívőt és nemhívőt egyaránt érintő témákról hallgatjuk a pszichológia és a
„Ezért meghajtom térdemet az Atya előtt, akitől nevét kapja minden nemzetség mennyben és földön, és kérem, hogy adja meg nektek dicsőségének gazdagsága szerint, hogy Lelke által hatalmasan megerősödjék bennetek a belső ember; hogy Krisztus lakjék szívetekben a hit által, s a szeretetben meggyökerezve és megalapozva meg tudjátok érteni minden szenttel együtt, mi a szélesség és a hosszúság, a magasság és a mélység; és megismerjétek Krisztus minden ismeretet meghaladó szeretetét, és így mind jobban elteljetek Isten mindent átfogó teljességével.” (Ef 3,14-19)
Keresztény életem egyik legnagyobb kihívása az imádkozás. Hiába tudom, hogy erre kaptunk parancsot, biztatást, meghívást, sőt gyakran kényszerítve vagyunk rá, még mindig küszködök az imádsággal. Küzdelmem elsősorban három területre összpontosul.
A „jó királynak lenni” gyakori refrén volt nálunk otthon, és mindig rám vonatkozott. 5 éves fiú voltam, aki, ahogy a szüleim viccelődtek, királyi elbánásban részesült. Anyám és apám főzött és takarított rám, és gondoskodott arról, hogy korán lefeküdjek. Képes voltam beágyazni és felöltözni, de sok segítségre volt szükségem. Sok palacsintára és fagyira is szükségem volt. Lényegében jó volt királynak lenni.
Az apává válás paradoxona azonban az, hogy nem a ház feje viseli a koronát. A jogar helyett spatulát kapsz; a királyi jelvények helyett babakaki-foltokat. De még így is mindig óriási befolyásod van. Ha fejleszted magadat, az segít, hogy tartós és pozitív hatásod legyen.
„Rút káosz szakad reánk, hallgasd meg felsíró imánk.” 1
Oswald Spengler A nyugat alkonya (1922) című történelemfilozófiai művében az emberiség fejlődését nem egy, a kezdetektől kibontakozó folyamatos fejlődési vonalként látja, hanem a különböző kultúrákat mint önálló, egyéni lelkülettel rendelkező egységeket írja le. Véleménye szerint a nagy kultúrák megszületnek, kibontakoznak, majd lehanyatlanak és meghalnak. Fejlődési fázisaik vázlatos azonossága meglepő összehasonlításokat tesz lehetővé.
Nemrégiben olvastam az egyik közösségi portálon az üzleti tanácsadó, Tim Kight bejegyzését. Még soha nem találkoztam vele, de nagyra értékelem gyakorlati gondolkodását és azt, amire rávilágított. A bejegyzésében a „kreatív horzsolódás” erejéről írt, más szóval a nézeteltérés értékéről.
Kight kifejtette: „Ha különböző nézőpontjaink vannak és hagyjuk, hogy a kreatív horzsolódás által kipróbáljuk és tovább finomítsuk ötleteinket, jobb megoldásokkal állhatunk elő. ” Megfigyelései egyszerre régiek és újak is. Különösen napjainkat tekintve, amikor úgy tűnik, hogy eltávolodtunk az emberi párbeszéd művészetétől.
A ma emberét oly könnyen utolérő kiégés komoly probléma lehet a segítő hivatásban tevékenykedők életében. A sikeres színészek, zenészek, a celebvilág különböző szereplői – köztük még a papok is – szóba kerülnek abban az interjúban, amelyet Makkai László görögkatolikus lelkipásztorral, pasztorálpszichológiai lelkigondozóval készített az Új Misszió.
A siker nem véd meg a kiégéstől, nem véd meg attól, hogy összetörjön akár a sikeres ember is. De kiterjeszteném mindezt ránk, papokra is.
Németh Gábor morálteológus, a győri Brenner János Hittudományi Főiskola tanszékvezetője, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Titkárságának irodaigazgatója írását adjuk közre.
A történeti hagyomány szerint 431-ben, az efezusi zsinattal párhuzamosan Efezusban a piaci kofák is arról vitatkoztak, hogy Szűz Mária istenszülő-e vagy sem. Nos, az embernek az elmúlt hetek Magyarországában is hasonló érzése támadhatott, amikor nemcsak a médiában, hanem a mindennapi érintkezés során is a mesterséges megtermékenyítés volt a téma. Egy olyan kérdés, melyről azonban aligha lehet hideg fejjel, érzelemmentesen beszélni, mivel sok esetben a személyes érintettség az, ami véleményünket eleve befolyásolja.