Szerző: hal

Olvasnivaló

Hogyan oldotta meg a liturgikus étkezés megtervezése a vacsoradilemmánkat?

Gondot okoz, hogy mit készíts vacsorára? Próbáld meg a menüt és az étkezés tervezését az egyházi eseményekre alapozni!

„Mit vacsorázunk ma este?”

Ez a bizonyos kérdés régebben azonnal védekezésre és bosszúságra késztetett. A vacsoraidő olyasmi volt, amire a férjem és én is szívesen emlékeztünk gyermekkorunkból. Mindketten azt szerettük volna, hogy a saját családunkban és házasságunkban is prioritást élvezzen. Szüleink fontosnak tartották, hogy minél több este együtt vacsorázzunk, és mi nagyra becsültük ezeket az alkalmakat.

by hal
5 Minute
Tanítás (atyák, tanító testvérek)

Hamis próféták

Vassula és az automatikus írás

A ma emberének az egyik legnagyobb betegsége, hogy nem tud a JELENBEN élni, nem tud szembenézni a jelen kihívásaival, fél a jövőtől, a múltat sem tudja helyesen értékelni. Akik a múltba menekülnek, önmagukat áltatják azzal, hogy akkor jobb volt, ehhez mindenféle pogány és szélsőséges politikai eszmét magukévá tesznek, és még a vallást is belekeverik sajnos. Szüntelenül összehasonlításokat tesznek a jelen rovására, kritizálják és vádolják az Egyházat. Hamis próféták.

by hal
5 Minute
Tanítás (atyák, tanító testvérek)

Athanasius Schneider: Benedek pápa a kézbe áldozásról

Az alábbiakban egy újabb izgalmas részletet közlünk a „Katolikus Egyház, merre tartasz?” című új magyar interjúkötetből, amelyet Fülep Dánielteológus és szövegfordítóként Sallai Gábor készítettek el a kazahsztáni Asztana segédpüspökével, Athanasius Schneiderrel.

A magánkiadásban megjelent könyvet a készítői a teljes terjedelmében elérhetővé tették a Magyar Elektronikus Könyvtár gyűjteményében, magyar nyelven és eredeti angol nyelven egyaránt. Az elolvasását mindenkinek jó szívvel ajánljuk!

by hal
6 Minute
A feladásnak nincs helye a szótárunkban
Tanítás (atyák, tanító testvérek)

A feladásnak nincs helye a szótárunkban

Néhány évvel ezelőtt egy michigani iskolai focicsapat lemondta a szezon utolsó öt meccsét, miután nemcsak hogy vesztésre álltak, hanem pontot sem szereztek. Tudom, hogy fáj a vesztés és a góltalanság, de az még jobban fáj, hogy valaki lemondott erről a csapatról.

Gondoljunk a lehetséges győzelmekre, amelyeket ezek a sportolók már nem fognak megtapasztalni. Nem a pályán aratott győzelmekre gondolok. A beszámolók alapján a csapat valószínűleg utolsó helyen végzett volna. Az igazi győzelem azonan nem az eredményjelzőn szereplő pontokról és helyezésekről szól. Ami számít, azok az életben aratott győzelmek, amelyeket a sportolók nem tapasztalhattak meg ebben a szezonban. Gondolom, az edzők és a sportvezetők még sosem hallották a híres Winston Churchill-idézetet: „Soha ne add fel – soha, soha, soha, soha, soha, semmiben, nagyban vagy kicsiben, nagyban vagy jelentéktelenben, soha ne add fel….”. Számára a „feladás” felért egy káromkodással.

by hal
4 Minute
Tanítás (atyák, tanító testvérek)

Csendes kétségbeesés vagy örömteli várakozás?

Az 1800-as évek közepén Henry David Thoreau esszéíró, költő és filozófus egy olyan kijelentést tett, amely sokunk számára ismerőssé vált: „Az emberek tömege csendes kétségbeesésben él”. Bővebben pedig így mondta: „Amit lemondásnak hívunk, az az igazi kétségbeesés. … Az öntudatlan kétségbeesés húzódik meg a játékaink és szórakozásaink mögött is.”

Ez nem épp a legfelemelőbb megfigyelés. De több mint 150 évvel később még mindig van benne igazság. Ez a ’csendes kétségbeesés’, amit ő említett, úgy tűnt, hogy néhány évvel ezelőtt, a világjárvány idején sok ember számára még élesebbé vált. A napi rutinok felborultak, az emberek elvesztették a munkájukat, a karantén és a zárlatok fokozták az elszigeteltség érzését. Amit mi ’normálisnak’ ismertünk, a feje tetejére állt.

by hal
5 Minute
Olvasnivaló

Isten hozott a Rossz Anyukák Klubjában

„De ő ezt mondta nekem: ’Elég neked az én kegyelmem. Mert az én erőm a gyöngeségben nyilvánul meg a maga teljességében.’ Ezért a legszívesebben a gyöngeségeimmel dicsekszem, hogy Krisztus ereje költözzön belém.” (2Kor 12,9)

Egyike volt anyaságom zsúfolt reggeleinek. Táskák? Rendben. Justin ünnepi öltönye? Rendben. Uzsonnák? Rendben. Indulhatunk. Aztán a munkahelyemen Justin könnyes telefonja: „Anya, otthon hagytam az öltönyömet!”

by hal
4 Minute