Fényképet minden abortuszműtő falára
Amikor a születendő baba császármetszés közben megfogja az orvos ujját… Forrás: Facebook
Amikor a születendő baba császármetszés közben megfogja az orvos ujját… Forrás: Facebook
Az írás többször helyet változtatott az interneten, ezért úgy döntöttem, hogy az egészet közreadom. A szerk.
Az abortusz okai
Az okok keresésénél és vizsgálatánál tisztán kell látni, hogy a nőknek nem hobbija az abortusz. Általános tapasztalat, hogy a magzatelhajtásra jelentkezők nem saját jószántukból keresik fel a klinikákat, hanem férjük vagy a partnerük nem fogadta el a gyereket. Az abortusz egy nő életében a legnagyobb kudarcot jelenti. A magzatától megválni készülő (kényszerülő) nő megfosztatik az élete teljességéhez vezető lehetőségtől, az élet adásától. Át kell élje a totális elhagyatottság és kiszolgáltatottság állapotát. Az abortusz jogának a „kivívásával” a nők nagymértékben ki vannak szolgáltatva a férfiaknak. A férfiak nagy része Magyarországon úgy érzi, hogy neki semmi köze az abortuszhoz.
Janka (Orosháza)
Egy baráti beszélgetés során hangzott el a következő kijelentés, ami mindannyiunkban rengeteg kérdést hagyott maga után: “Nem tudom mit tegyek. Amikor felerősödik bennem a szexuális vágy, akkor nem vágyok annyira szerzetességre, mint máskor, inkább a házasság, a családalapítás mellett döntenék. De amikor ez a nemi vágy alábbhagy, szinte csak a szerzetességre tudok gondolni.
Több mint 200 kongresszusi képviselő indítványozza az USA-ban az abortusz szabályozásában meghatározó Roe kontra Wade ügy ítéletének felülvizsgálatát. Mivel az ítélet jogi érvelése máig iránytűnek számít a jogalkalmazók számára, kérdéses, hogy az esetleges felülvizsgálat milyen változást hozhat az alkotmányjog terén.
Az életvédő intézkedések hatásának mérése
2019. december 5. (LifeSiteNews) – A nemzetközi „40 nap az életért” kampány óriási rekordot ért el azzal, hogy a 2007-es kezdet óta több mint 16 000 meg nem született babát mentettek meg. Mennyire megbízhatóak ezek az adatok? A 40 napos kampány társalapítója, David Bereit elmagyarázza.
A művi abortuszról szóló határozatot a Hittani Kongregáció adta ki 1974-ben.
A bevezető gondolatok után a dokumentum a hitről, a hit fényéről beszél, majd a természetes ész fényét tárgyalja, annak erejét és világosságát. Ezt követően pedig az abortusz támogatóinak legtöbbet hangoztatott érveire reagál, s végül az erkölcsiség és a törvény összefüggéseit tárja elénk, melyek a konklúziót követ. Itt közöljük a dokumentum anyagának rövid összefoglalását.
A konzervatív szervezeteket az ENSZ figyelmen kívül hagyta
Novemberben újabb kísérletet tesznek az „abortuszhoz való jog” bevezetésére. Az ENSZ következő csúcstalálkozóját Nairobiban tartják, melynek során megvitatják a „reproduktív és szexuális jogokhoz való hozzáférés” kérdését. A rendezvény nyitott jellegéről szóló bejelentés ellenére a szervezők szinte egyetlen konzervatív szervezetet sem engedtek regisztrálni a csúcstalálkozóra.
A nairobi találkozót a kairói Nemzetközi Népesedési és Fejlődési Konferencia (ICPD) cselekvési programja elfogadásának 25. évfordulója alkalmából rendezik meg. Noha a [kairói] dokumentumban kijelentették, hogy az abortusz semmiképpen sem lehet a családtervezés egyik módszere, és a nemzetek kötelessége az abortuszok számának csökkentése (8.25. cikkely), nagy a valószínűsége annak, hogy a csúcstalálkozó szervezése során megpróbálják megsérteni ezt a nemzetközi konszenzust.
„A bevándorlás megakadályozása még nem jelenti azt, hogy a népesség növekedni fog” – figyelmeztet Raymond de Souza a Mandinernek adott interjújában. A brazíliai születésű amerikai életpárti aktivista a magzatok védelmének híve és az abortuszipar elszánt kritikusa. A Szent Istvánt és a magyar történelmi keresztény királyságot nagyra értékelő aktivistával egy életpárti konferencián beszélgettünk.
A Raymond de Souza részvételével tartott budapesti életvédő konferenciáról szóló tudósításunkat itt olvashatják.
Veres András győri megyéspüspök szerint tudatlanság áll a lombikbébiprogram hátterében, és a tudatlanság mértékétől függ, hogy az mekkora bűn. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke a Magyar Nemzetnek adott villáminterjújában beszélt erről.
– Augusztus 20-ai szentbeszédében miért üzent hadat a lombikbébiprogramnak?
– Nem hadüzenet volt ez. A Katolikus Egyház tanítása ebben a kérdésben nagyon egyértelmű. A magyar törvénykezés nem megfelelő a keresztény értékrend szerint, és kormányzati szinten történt változtatás, nagyobb összeget rendeltek a lombikprogramhoz, ezért a nemzeti ünnepen, amikor a keresztény önfeladásról szóltam, szólni kívántam arról is, hogy a keresztény értékek ezen a téren is mást diktálnak.
Megjelent egy cikk a Magyar Nemzet [2016.] október 17-i számában a lengyel abortusztüntetések kapcsán Antoni Rita tollából, amely – leginkább az egyes nőket ért méltánytalanság és fájdalom tapasztalatából kiindulva – a legális abortusz mellett száll síkra. Ahogy a szerzőt, úgy engem is a szenvedő nők körében szerzett tapasztalatok késztettek ennek a cikknek a megírására – mégis, a levont következtetések mások. Ami engem az úgynevezett „életvédő” szolgálatban elindított, az nem valamiféle ideológia vagy akár a meg nem született magzatokért érzett aggodalom volt, hanem az azzal a nem csillapodó, életet elszívó fájdalommal való találkozás, amellyel a terhességmegszakítást átélt nőkre jellemző.
Több különböző tényező hatására úgy érzem, eljött a pillanat, amikor nem várhatok tovább azzal, hogy megkérjelek: imádkozz az abortusz megszűnéséért.
Nem véletlen volt, hogy Isten csecsemőként, ártatlan gyermekként jött a világra,. Ez mind része volt isteni tervének. Ha Mária nemet mondott volna, ha elutasította volna Isten akaratát, akkor a megváltásunk sem lett volna. Ő együttműködött Istennel, ahogy József is megtette.
Sok teológia van ebben a pontban, de egy tanulság egyértelmű: az áldott állapot és egy gyermek elfogadásával minden anya és apa elfogadja Jézust ilyen vagy olyan mértékben, de ha nemet mondanak ilyenkor, akkor elutasítják Őt.
Visszaemlékezéseinek egy részét a Tömörkény Gimnázium ünnepségén mondotta el 1972. október 21-én a Szegedi Nemzeti Színházban. Elmondja, hogy mit köszönhet iskolájának, mit köszön édesapjának, majd egészen személyes gyónásba kezd egy miniszoknyás kislány előtt, akiről az tartja a színésznő, hogy lesimította puha kezével róla élete szörnyű bűnének terhét, mikor búcsúzóul átölelte és azt mondta:
– Ne tessék azért sírni, hogy nincs gyermeke, hiszen aki egyszer szavalni hallotta, úgyis örökre gyermekévé lett.