Ne ítélj el, kérlek
„Egy valami hiányzik még belőled: menj, add el, amid van, és oszd szét a szegények között, akkor kincsed lesz a mennyben; azután jöjj, és kövess engem.” (Mk 10,21)
„Egy valami hiányzik még belőled: menj, add el, amid van, és oszd szét a szegények között, akkor kincsed lesz a mennyben; azután jöjj, és kövess engem.” (Mk 10,21)
XVI. Benedek pápa május 23-án, szerdán délelőtt a Szent Péter téren tartotta meg az általános kihallgatást több ezer zarándok részvételével. A Szentatya az imáról szóló katekéziseinek keretében a páli levelek fohászairól elmélkedett.
Az eddigiek alapján az olvasó megkérdezheti: miért olyan fontos számomra az Istentől jövő öröm, az élmény, a tapasztalat? A krisztusi élet nem érzelmeken alapul, hanem kitartó, áldozatos cselekvésen. Alapelv a lelki életben, hogy az isteni „vigasztalás” nem célja az imádkozásnak és az erénygyakorlatnak. A cél: Isten akaratának teljesítése. Ezt kell tennünk, akár örömöt jelent, akár fájdalmat, akár könnyen megy, akár nehezen. Nem gyerekes dolog hát az élmények számontartása?
Újfajta közösségek?
„Arról fognak megismerni titeket, hogy szeretitek egymást” – mondta Jézus. De általában megismerhetők-e kölcsönös szeretetről az egyházközségek és a keresztény közösségek? És megtérnek-e szeretetük láttán a nem hívők? És a környező világ rálép-e hatásukra a testvéri egység útjára? – Pedig Jézusnak ez volt a terve az egész egyházról, és a helyi egyházakról, az egyházközségekről és a keresztény közösségekről.
„Ezért vigasztaljátok és bátorítsátok egymást, mint ahogy meg is teszitek.” 1Tessz 5,11
Ian Higgins és Dominic Higgins filmjében a Mária-jelenések után húsz esztendővel Lúcia dos Santos mint kármelita szerzetesnővér idézi fel a történteket.
Az RU-486 méreg. Akkor öli meg a magzatgyermeket, mikor már dobog a szíve. Eddig 11 terhes nő haláláról tudunk. Ki következik?
„Az Istennek tetsző szomorúság ugyanis üdvös töredelmet eredményez, s ezt senki nem bánja meg; a világ szomorúsága ellenben a halálba visz.” 2Kor 7,10
Azt súgja a szívem ma reggel, hogy ideje abbahagyni. Nem a szolgálatot. Nem egy kapcsolatot. Azt, hogy állandóan bíráljak valakit, akit nagyon szeretek.
„Addig megmarad a hit, a remény és a szeretet, ez a három, de közülük a legnagyobb a szeretet.” 1Kor 13,13
Felém nyújtotta a rózsaszín szalaggal díszített, puha, fehér kötött takarót. „Nem biztos, hogy oda akarom adni neki” – mondta. A szemek talán kicsit tágabbak voltak, mint édesanyám régebbi kézimunkáiban, de a takaró minden megkötött darabkája szeretetről beszélt.
Ez az írás egy 9 gyermekes édesanyától származik, aki őszintén elmondja nekünk a megélhetéssel, hittel kapcsolatos felismeréseit, tapasztalatait. Krisztina gyermekei rendszeresen ministrálnak templomunkban, a Kertvárosban.
„Ezeket a parancsokat, amelyeket ma szabok neked, őrizd meg szívedben, és vésd gyermekeidnek is az eszébe, beszélj róluk, amikor otthon tartózkodsz s amikor úton vagy, amikor lefekszel és amikor fölkelsz.” (MTörv/5Móz 6,6-7)
Elvárod tőle, hogy 44 éves hite legyen, pedig alig töltötte a 14-et!
„Azért mondtam nektek ezeket, hogy az én örömöm bennetek legyen, és a ti örömötök teljes legyen.”