A keresztény Európa és az iszlám 1.
Népvándorlás, 2015 – a Metanoia Videó Stúdió felvétele
Népvándorlás, 2015 – a Metanoia Videó Stúdió felvétele
Nem is gondolod, milyen gyakran gyógyulnak meg tört szívek, és egyenesednek fel rokkant ember-lelkek, csak azért, mert szóba állsz velük.
Egy magyar étterem olyan táblát tett ki, amely emberséget mutat a nélkülözők felé. Az étterem tulajdonosa szerint ők szívesen segítenek
Arról, hogy miért jó megőrizni házasságig a tisztaságod
Szia! A minap beleolvastam egy katolikus napilapba, amelyben fiatalok írtak a tisztaságról. Az volt a kérdés: „Miért őrzöd meg a szüzességed házasságig?” Érdekes kérdés, és a válaszok is rendkívül bölcsek és elgondolkodtatóak voltak!
Te gondolkodtál már valaha, hogy mi a lényege a VI. és a IX. parancsolatnak? Levelemben az elmélkedéseim eredményét írom le Nektek. Íme néhány fontos gondolat.
Hazánkban is elterjedtek a gitáros misék, énekkarok. Sokunkban felmerülhet a kérdés, hogy a gitáros, modern zene mennyire egyeztethető össze a szent liturgiával, segíti-e az elmélyülést. Jelen tanulmányban ezt a kérdést járjuk körbe a II. Vatikáni Zsinat Sacrosanctum Concilium liturgikus konstitúciójának és a Római Misekönyv Általános Rendelkezéseinek segítségével. Konkrét szövegeket az ún. „kék könyvből” vettük.
A katolikus Egyház hivatalosan a következő 10 nyelvet fogadta el liturgikus nyelvnek: a latint, görögöt, szirt, kaldot, arabot, ethiopot, ószlávot (glogolit), örményt, koptot s románt. A római liturgiát csak latinul s néhol ószláv nyelven szabad végezni. A többi nyelvet a különböző keleti liturgiák használják. Minden kísérlet új, modern, élő nyelv behozatalára Róma bölcs szilárdságán hajótörést szenved. Hogy pedig miért ragaszkodik Róma a kihalt nyelvekhez, nevezetesen a latinhoz, kettős okra vezethető vissza. Első az, mert a változatlan holt nyelvek sokkal alkalmasabbak a változhatatlan örök igazságok kifejezésére s így a hit épségének megőrzésére.
Biztos mindannyian ismertek olyan dolgos öreg nénit, aki már közel van a 80-hoz (vagy túl is van rajta), és a munka tartja életben. Ő az, aki a nappal kel és a nappal fekszik, a két pont közti időben pedig kertészkedik, a tyúkjaival beszélget, hímez, mániákusan takarít vagy egyéb tevékenységeket végez. Ha már mindent elvégzett, akkor kétszer egymás után elsöpri a nem létező szemetet a háza elől, mert “mit szónának a nípek, ha szemetes vóna a Böske néni háza eleje”? Ha pihenésre van kárhoztatva, rosszul érzi magát, és a kórházból kijőve is egy kis kapálással hozza helyre az egészségét.
Az Intolerancia egy 1916-os epikus némafilm, amelyet D. W. Griffith rendezett, és a némafilmes korszak egyik nagy remekművének tartanak. A
„Csendesedjetek el, és tudjátok, hogy én vagyok az Isten!” Zsolt 46,11a
Kedd reggel volt, és én telve energiával készen álltam, hogy nekilássak a munkának. Felkaptam a laptopomat, s irány az első kávézó. Soromra várva hallottam, hogy valaki panaszkodik, mert nem működik a wifi.
Ahhoz, hogy dolgozhassak, wifire volt szükségem, összepakoltam hát, és visszamentem a kocsihoz, hogy elhajtsak a következő kávézóig. Mielőtt megrendeltem a kávémat, rákérdeztem, van-e internet, aztán letelepedve eldöntöttem, hogy ma nagyon termékeny leszek.
Nem is olyan régen – ha emlékeztek rá – arról írtam, hogy milyen feleséget szeretnék. Ma szeretném megosztani veletek a gondolataimat arról, hogy milyen álmaim családja.
Amit leírok, bizonyos részleteiben persze nem kell, hogy egyezzen a ti vágyaitokkal. Például az, hogy családommal falun szeretnék élni. Közel a természethez. Számomra nagyon fontos a természet, hiszen az Isten nagyságát és bölcsességét sugározza. A fák, a virágok, a mezők minduntalan a Teremtőről szövik meséiket. A szívben békességnek kell lenni ahhoz, hogy ezeket a meséket meghalljuk. A város inkább saját teremtőiről – az emberekről beszél.
Én a Teremtő művét szeretném csodálni és abban Őt megtalálni.
Merjünk új szempontokat előhozni. Milyen lesz a jövő, mit tehetünk a nevelésben? Hogyan kell ebben az új helyzetben jó családi életet élni? A boldog életnek függvénye a jólét? – Papp Miklós görögkatolikus morálteológussal, az idei Katolikus Társadalmi Napok (KATTÁRS) főelőadójával beszélgettünk.
Sztrilich Ágnes szociális testvér (SSS) szellemi hagyatékából származik ez a rendhagyó tanítás sorozat, amely az Élet a Lélekben szeminárium nyolc fő témájához kapcsolódik. A szerk.
A húsvéti időszaknak különösen jellemzője az Alleluja. Az elmúlt harminc évben, a Szentlélekben való megújulás visszahozat az Egyházba a magasztalást és a dicsőítést. A dicsőítés annyit jelent, hogy elismerem, hogy Isten -Isten és elismerem, hogy én az ember vagyok. Nagynak mondom, nagynak vallom Őt. A liturgia, a zsolozsma tele van dicsőítéssel, csak azt, hogy „Dicsőség az Atyának, a Fiúnak, a Szentléleknek, azt úgy szoktuk mondani, mint valami pontot, hogy jelezzük, hogy pl. vége van a zsolozsmának, és megyünk tovább.