Az igazi női szépségről
Fontos a menyasszonyi ruha, a frizura, de van, ami sokkal fontosabb! Jason Evert gondolatai (2 perces videó, a magyar felirat
Fontos a menyasszonyi ruha, a frizura, de van, ami sokkal fontosabb! Jason Evert gondolatai (2 perces videó, a magyar felirat
Székely János szombathelyi megyéspüspök beszédét adjuk közre, mely szeptember 19-én, a 48. Jean Monnet-esten hangzott el Budapesten.
Nagyon nagy örömmel, nagy szeretettel köszöntök mindenkit. A Biblia és Jézus maga arra tanít minket: legfőbb parancsunk az élet, legfőbb törvény a szeretet. Mégpedig azért, mert maga a Teremtő Isten, aki alkotta az univerzumot, és alkotta az embert, ő is Atya, Fiú és Szentlélek örök szeretete. Ez az élet forrása, ebből vannak a galaxisok, atommagok, ebből van az ember. Akkor lesz az életünk teljes, akkor tud kibontakozni, ha szeretetben élünk. Ez egy léttörvény. Aki ezzel szemben él, lassanként elpusztul, legalábbis lelki-szellemi értelemben.
Vendég: Bíró László, családreferens püspök, Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Fr. Szilveszter blogjáról
Néhány évvel ezelőtt Joseph Ratzinger bíboros a következő aggódó megállapítást tette arra vonatkozóan, ahogyan egyes helyeken az áldoztatás zajlik:
„A különbségtétel nélküli áldozásban már nem emelkedünk fel a szentáldozás eseményének magasztos szintjére, hanem az Úr ajándékát lerántjuk az önrendelkezés és a mindennapiság közönséges szintjére.”[1]
Nem ritka, hogy egy templomban a hívek megtapsolják a mise végén a kórust, vagy a valamely évfordulóját ünneplő miséző papot. Helyes-e ezt tenni? Szabad-e egyáltalán ezt tenni? Az alábbiakban néhány eligazító idézetet közlünk ehhez.
A bevonulástól a kivonulásig tartó szent liturgia alatti tapsról ezt írta Joseph Ratzinger bíboros, a későbbi XVI. Benedek pápa, az „A liturgia szelleme” című 2000-ben megjelent könyvében:
Az alábbi három tanács állítólag egy francia templom hirdetőtáblájáról származik. A szerk.
Ha belépsz e templomba, lehetséges, hogy Isten hívó szavát fogod hallani. Azonban nem valószínű, hogy a mobiltelefonodon fog hívni Téged. Ezért köszönjük, ha a belépés előtt kikapcsolod készüléked.
Az első kötet négy Emlékezése magában foglalja az egész fatimai üzenetet:
– Az Első Emlékezés, 1935-ben íródott, José Alves Correia da Silva leiriai püspök parancsára. Ebben Lúcia elsősorban Jácinta jellemét írja le.
– A Második Emlékezés, amely 1937-ben keletkezett, bemutatja Fatima történetét, az Angyal és a Szűzanya Szeplőtelen Szívének jelenéseivel.
– A Harmadik Emlékezés (1941) Jácinta lelki életéről beszél és feltárja a Titok első két részét.
ForrásPont (2018.09.15.) – Gersei Csenge tanúságtétele az anorexiából való gyógyulásból
Számos olyan kérdés van, melyet Trump elnök meg tud oldani. Első nagyszerű eredménye, ahogy megoldotta a választást. Majdnem minden konzervatív elfogadta a ’hála-Isten-hogy-nem-Hillary’ megközelítést a Trump elnökséghez. Volt egy általános megkönnyebbülés az elhajlásos trükköt illetően.
Az alábbiakban teljes terjedelmében közlöm Barsi Balázs ferences szerzetes hozzászólását az Ötvenhét igaz ember című íráshoz, pontosabban a Magyarországi Református Zsinat állásfoglalásához, mely szerint ma is érvényes a Heidelbergi Káté 80. pontja, amely kimondja, hogy a katolikus mise “alapját tekintve megtagadja Jézus Krisztus egyszeri áldozatát és szenvedését, és ezért kárhozatos bálványimádás.”
…avagy mit is mond erről az Egyház Tanítóhivatala?
A természetes családtervezéssel (a TCST-vel) kapcsolatban nem is egy, hanem két alapvető félreértést kell a katolikusoknak leküzdeniük a saját köreiken belül. A rendszeresen templomba járó, és hitük katolikusságához ragaszkodó emberek többsége (mind laikusok, mind papok), akik mondhatni a ‘katolikus közepet’ képzik, és mentesek a teljes elvilágiasodástól, mondjuk abban, hogy ellenzik az abortuszt és az abortív fogamzásgátló szereket is, egyszóval a törekvő, igyekvő katolikusok is a TCST-vel kapcsolatos két tévedés egyikét általában képviselik.
Mikor az első jegyes-oktatásra jöttetek, akkor beszélgetésünk legelején őszintén megmondtad nekem, hogy nem hiszel. Szüleid soha nem neveltek vallásosnak. Abból a meggyőződésből, hogy a vallás humbug és nem csak, hogy nem szükséges, de rossz is, mert szolgává tesz. Ahhoz a bizonyos 68-as nemzedékhez tartoztak (ezek is a te szavaid), akik se Istent, se embert nem akartak maguk fölött elismerni.