Roberto de Mattei: Hinnünk kell a keresztény kultúrában
A keresztény kultúra megkülönbözteti a vallás és politika szféráját, szöges ellentétben az iszlám vallással és kultúrával – mondja Roberto de Mattei a Mandinernek. Az olasz konzervatív katolikus történész, író, a Római Európai Egyetem professzora szerint a jelenleg zajló küzdelem során hinnünk kell a kultúránk gyökereiben.
A hősök köztünk élnek
Franciaország dél-keleti részén, Pegomas városában egy új iskola Arnaud Beltrame-ról kapná a nevét. Ő az a francia csendőr, aki március 23-án, amikor egy terrorista ámokfutása során végül egy szupermarketben ejtett túszokat, példát mutatott arról, mit jelent valaki másért cselekedni. Önként vállalta, hogy helyet cserél az utolsó tússzal. Vállalta, hogy egyedül marad bent a túszejtővel. Vállalta, hogy ő majd rajta tölti ki minden indulatát, gyűlöletét, haragját. Vállalta a sebesülés kockázatát. Sőt, vállalta a legrosszabb lehetőséget is: a halált.
A megkülönböztetés gyakorlata
(részlet egy listalevélből)
Figyeljétek meg, testvérek, hogyan ismétlődik egy séma a levelezésünkben. Valaki szóba hoz egy jelenséget (legyen az fényterápia, Metabol vagy más), és tudni szeretné, okkult-e, vagy hogy mivel lehet bebizonyítani okkult voltát. Ez az első lépés.
Ezután következik a második lépés, amikor érdeklődő és gondolkodó hozzászólók elkezdik a jelenséget ÖNMAGÁBAN mérlegelni. A harmadik lépésben megszólal egy tájékozott személy, és adatokkal kimutatja a jelenség okkult összefüggését. Ezt a három lépést (persze, életszerű variációkkal) elég sokszor végigcsináltuk már.
Miért van szüksége a tudománynak a filozófiára?
Mi köze a filozófiának a tudományhoz? – teszi fel a kérdést J. P. Moreland amerikai keresztény filozófus ebben a rövid videóban. Ezt a kérdést nekem is többször feltették már, amikor a hit és a tudomány kapcsolatáról vitázva a tudományfilozófia dilemmáira mutattam rá. Sokan gondolják azt, hogy a tudomány és a filozófia két külön terület, amelyeknek nem kell szükségszerűen találkozniuk egymással. Szerintük a tudomány a filozófia nélkül is végezheti a megfigyeléseit, a filozófia pedig a tudomány nélkül is gondolkodhat, noha nyilván az a jobb, ha a filozófia figyelembe veszi a tudomány „objektív igazságait”. Moreland szerint fontos megérteni, hogy a tudománynak is szüksége van a filozófiára, legalább két okból.
A jóga összeférhetetlen a kereszténységgel
A részegyház hittani bizottsága jelentést adott ki „A jóga és a katolikus hit”címmel, miután az indiai kormány kötelezővé tette a jóga oktatását az iskolákban. A bizottság szerint a hindu nacionalisták „megpróbálják felhasználni a jógát arra, hogy elérjék a politikai és szektariánus céljaikat”.
A szír-malabár rítusú egyház (az indiai katolikus egyház három részegyházának egyike) egy nemrég megjelent közleménye szerint a jóga gyakorlása összeférhetetlen a kereszténységgel. A részegyház hittani bizottságának cikkét a Mananthavady eparchia hivatalos lapja közölte.
Szabadulás a büntető Isten képétől
Már egy hete imában hordoztam a Családfa-gyógyító alkalmat. De mi egy hét ahhoz képest, hogy saját életemben felkutassam őseimet. Évszázadok. Mire eljött a nap, megöregedtem és meggörnyedtem az elfelejtett, könnyek és szabadulás nélkül maradt bűnök alatt. A „Ki is vagyok én valójában” kérdés súlyt kapott, Isteni nehezéket. Nagy út visszanézni, de még nagyobb bátorság egy kis lépést megtenni a templomig.
Délután elmentem mise előtt a dicsőítésre.
Radikális muszlim dzsihadista tanúságtétele Jézusról – felirattal
Ha nem látod a magyar feliratot, kattints a CC gombra (vagy a Fogaskerékre, a nyelv kiválasztásához). Ha van módod további
Agócs Gergely: A magyarok már nem mesélnek egymásnak
A cigányok még mesélnek, a magyarok már nem mesélnek egymásnak – mondja Agócs Gergely népzenész-néprajzkutató a Mandinernek, aki szerint a modern média kihalásra ítélte a mesemondást, a kulturális sokszínűség csökkenése pedig az életközösség összeomlása felé mutat. A szókimondásáról híres személyiség, aki a Felszállott a páva zsűritagja is, leszögezi: az, hogy valakinek tízezer nóta van a winchesterén, az nem mérhető össze azzal, ha el tud énekelni ötszáz dalt. Azt mondja: „Meg kell keresni a Nagy Kapcsolót és le kell kapcsolni az áramot”. Interjúnk.
Isten és a Loch Ness-i szörny
Ateisták gyakran úgy gondolják, hogy az Isten létével kapcsolatos bizonyítás terhe a teisták vállát nyomja. Antony Flew 1976-ban „The Presumption of Atheism” (Az ateizmus vélelme) c. nagy hatású esszéjében adott például hangot annak a meggyőződésének, hogy az ateizmus az alapállapot, ezért csak erős ellenérvek alapján hihet valaki Isten létében. Flew szerint az ateizmus a biztos talaj, Isten létében hinni viszont kockázatos intellektuális pozíció. Biztonságos abban hinni, hogy vannak a világban emberek, kutyák, macskák, oroszlánok, tigrisek, fák és virágok. Abban is biztonságos hinni, hogy vannak elektronok, protonok és apróbb részecskék.
A Vatikán szakrális ruhákat kölcsönzött egy divatbemutatóhoz
NEW YORK, 2018 április 18. (LifeSiteNews)
A Vatikán egy New York-i galéria divatkiállításához a Sixtusi kápolna történelmi liturgikus öltözeteit és más megszentelt tárgyakat adott kölcsön. Bár sok katolikus szentségtörésnek érzi ezt, a vatikáni bíboros mégis védi a döntést.
A május 10 és október 8 között megrendezésre kerülő esemény a Metropolitan Művészeti Múzeumban kerül megrendezésre e címszó alatt: Mennyei Testek: a Divat és a Katolikus Képzelőerő.
Harag és könyörület egy személyben?
Nehéz elgondolnunk Istenről, hogy egyszerre képes lenne haragudni és könyörülni. Mivel bennünk ez a két indulat legtöbbször elválik egymástól (ha haragszunk, nem érzünk irgalmat, ha irgalmat érzünk, nem haragszunk), Istenről is azt feltételezzük, hogy vagy haragszik, vagy könyörületes, de a két indulat egyszerre nem lehetséges benne. Vagy a haragvó Isten létezik, vagy az irgalmas Isten; a kettő együtt azonban nem. Pedig de, és ezt Jézus halálára emlékezve különösen fontos megértenünk. Pál apostol az efézusiaknak írt levelében ezt a két indulatot – a haragot és az irgalmat – tulajdonítja Istennek, amikor arról ír, hogy bár a harag fiai voltunk, Isten megkönyörült rajtunk. Bár haragudott, megkönyörült. Az Efézusi levél 2. részének elejéről következik egy idézet:
Napirendünk, ami sosem tölt el elégedettséggel
„Tizenkettőt rendelt, akiket apostoloknak nevezett, hogy vele legyenek, s hogy elküldje őket hirdetni az igét. Hatalmat adott nekik, hogy kiűzhessék az ördögöket. (Mk 3,14-15)
Tudtam, hogy boldognak kellene éreznem magamat. Annyi mindent felsorolhatnék, amiért hálás lehetek. Mi hát ez a csalódottság-érzés, ami őszinte perceimben ott hullámzott a felszín alatt? Elcsendesedtem, és elszomorodtam.