A gyűlölet a szeretetből fakad
A mai szlogenező társadalom egyik nagy tévedése azt követelni, hogy a szeretet vagy a gyűlölet között válasszunk. A gyűlölet az, amikor nem fogadsz el egy embert olyannak, amilyen, vagy valami hasonló. A szeretet az, amikor hagyod, hogy a személy az legyen, aki.
… hogy a kocsink hónapok óta javítás alatt állt. Bár szerettük volna lecserélni a nagykorú autónkat, de anyagiak híján csak vágyálmaink voltak. Egy-két testvér azt a gondolatot kapta a Szentlélektől, hogy szervezzenek titokban egy gyűjtést, amivel megtámogatják az álmainkat. Nagyon meglepődtünk ezen a nagylelkűségen, amit megtapasztaltunk a szűkebb s tágabb közösségünktől.
Újra fellelkesült az imaéletünk, a Szt József kilencedben egész konkrét dolgokat fogalmaztunk meg: hétévesnél fiatalabb, VW Transporter, vagy Ford Transit, bluetooth-os, ködlámpás stb.
Többen úgy gondolják: az önkielégítéssel semmi gond nincs, hiszen éppen ez segít, hogy megszabaduljak a rám törő kísértésektől, feszültségektől anélkül, hogy valakit bűnbe vinnék. Nézzük meg, mennyi igazság van ebben. Ez az írás most nem annyira útmutató.
Az önkielégítés kb. annyira segít megszabadulni a kísértésektől, mintha prostituálthoz mennél. Ezáltal eléred, hogy ideiglenesen megszabadulsz a szexuális vágytól, de nem ez a végső cél.
Caffarra bíboros interjúja
Carlo Caffarra bíboros, Bologna nyugalmazott érseke, a II. János Pál Házasság- és Családtudományi Pápai Intézet alapító elnöke, jelenleg az Apostoli Szignatúra Legfelsőbb Bírósága, valamint a Pápai Életvédő Akadémia tagja, május 19-én interjút adott az Aleteia nemzetközi katolikus hírportál újságírójának. Az interjúban felidézte levélváltását Lúcia nővérrel. A fatimai látnok a következőket közölte Caffarra bíborossal: „Eljön az a pillanat, amikor a döntő küzdelem Krisztus uralma és a sátán között a házasságról és az egyházról szól”.
Azt mondják, hogy a férfi sorsa a nő. De még inkább igaz, hogy a nő sorsa a férfi. És még hatványozottabban, a legfelső fokban az asszony sorsa a férj.
Az asszonynak életmódja, háziasszonyi s anyai mivolta, boldogsága, szerencséje, földi, sőt örök sorsának mikénti kialakulása is nagyrészt a férjétől függ.
Karácsony – a lámpák elaludtak; a karácsonyfa gyertyák fénye felragyogott. A kisgyermekek boldogan nézik ezt a ragyogást, és csodálkozással tölti el őket a rájuk sugárzó fényözön. Még nem tudják, hogy ez a ragyogás csupán szimbólum: a bölcsőben fekvő gyermek Jézus jelképe. Jézussal valóban a világosság érkezett el a Földre, mindenki számára. Ő a Világosság – amint meg van írva -, és ő éppen azoknak világít, akik a sötétségben és a halálnak árnyékában ülnek (Lukács 1:79).
A történészek szerint egy napon Assisi Szent Ferenc azt mondta egy fiatal szerzetesnek: „Menjünk le a városba és prédikáljunk”. A novícius boldogan kísérte el Szent Ferencet. A főúton haladtak lefelé, majd több elágazáson és keresztúton keltek át, aztán kilyukadtak a külvárosba és végül visszaérkeztek a monostor kapujához.
Kívánok mindenkinek…
„Kívánj igazi ünnepet, kívánj igazabb életet” – szól az idén negyvenéves Piramis-sláger. Amikor elsőként hallottam ezt a számot, akkor nem gondoltam volna azt, hogy ez az igazi ünnep egyszer elszürkülhet, eltűnhet az életünkből.
Gyerekként nagy izgalommal vártam a karácsony eljövetelét, s ezt a várakozást sok minden külsőség is fokozta. Mint az előadás előtt a gong szava, úgy jelezték a bronz, ezüst és arany vasárnapok is a Kisjézus születésének ünnepét. Mára ez a várakozás eltűnt, elsikkadtak ezek a vasárnapok a tülekedős vásárlások lázában. Várakozás, lelki készülődés helyett viszont van Black Friday… Micsoda „fejlődés”, micsoda hamis jelképekkel!
Ungváry Zsolt megható írásának a hatására mindenki újraértelmezi azt, hogy mi igazán fontos az életben.
Bölcsesség könyve 4,13
Az orvos tekintetéből azonnal megértette, hogy nagy a baj. Gyorsan odasúgta a feleségének: „Vidd ki Lacikát a folyosóra, jobb ha ezt nem hallja!”
Az idei globális járvány nagy árat követelt sok szempontból. Az egyik, amelyet néha figyelmen kívül hagyunk vagy alábecsülünk az, hogy elszakadunk a fontos, személyes kapcsolatoktól, a korlátozások és a távolságtartás szükségessége miatt. Néhányan szociálisabbak vagyunk, mint mások, de még az introvertáltaknak is rendszeres kapcsolatra van szükségük más emberekkel, akik segítenek egy kiegyensúlyozottabb életet élni.
Az ember, aki a humanitást teszi az abszolút értékké, idővel elfelejt Istenre tekinteni. A folyamat fő ismérve a hamisan értelmezett tolerancia. Vagyis elfogadni a bűnöst, de a bűnre is megértően tekinteni. A viszonyítási pont tehát áthelyeződik. A „ne ítélj, hogy ne ítéltess” parancsa alatt azt értik majd: legyél mindenkivel irgalmas, az objektív igazság és törvény szinte nem is számít már. Eltűnnek az abszolút és örök értékek, mert nem jelentenek többé feltétlen igazodási pontot a döntéshelyzetben lévő ember számára. Ha pedig minden szubjektív, akkor tulajdonképpen minden belefér. Miért is ne? – vetik oda a baloldali kereszténység hívei. Ja, hogy olyan nem létezik? Még nem. De már dolgoznak rajta…
„IMÁDKOZZATOK, HOGY KÍSÉRTÉSBE NE ESSETEK” (Lk 22,40)
A Szentírás világosan elénk állítja az imádság kettős hatását: kapcsolatba lépni szerető Atyánkkal (Mt 6,9, Miatyánk), másrészt lelki erőt nyerni a kísértések legyőzésére. Mindenki, aki imádkozni kezd, ezt a kettős célt kell, hogy maga elé állítsa. Mivel a kapcsolatot minden nap meg kell újítani és a mindennap felmerülő kísértéseket le kell győzni, ezért „szüntelenül kell imádkozni” (1Tesz 5,17).
Varga László püspök atya magvas előadása a az egyházról, mint tábori kórházról. Figyelem! Csak hanganyag, néhány vetített képpel.