Bemutatták a Váratlan élet című filmet Magyarországon
Az Emberi Méltóság Központ szervezésében február 7-én, hétfőn este nagy érdeklődés mellett mutatták be a budapesti Corvin moziban Chuck Konzelman és Cary Solomon Váratlan élet (Unplanned) című filmjét. Az Abby Johnson azonos című önéletrajzi regényéből készült alkotás az abortuszban segédkező nő életpártivá válásáról szól.
„Sokan azt hiszik, hogy a pap a világiakkal szemben rendelkezik valamiféle privilégiummal vagy különleges kegyelemmel. Szomorú, de így gondolkodik a papság többsége. Én viszont azt mondom neked, hogy a papnak egy privilégiuma van: legyen szolgája mindenkinek egész élete során, akivel a nap 24 órájában találkozik.
Isten nem ad nekünk szabadnapokat és szabadságot. Ha nincs kedved, akkor is menj és szolgálj. Fájnak a lábaid, fáj a hátad: menj és szolgálj. Családi problémáid vannak, akkor is menj és szolgálj! Ezt követeli meg tőled az Úr és az Evangélium. Ha nincs benned ilyen hozzáállás – hogy egész életedet az emberek szolgálatában áldozd fel – akkor inkább válassz valami más elfoglaltságot, ne merd magadra venni Krisztus igáját.
„Minden nap egy börtön, az átalakuló testemnek kiszolgáltatva, ugyanazt csinálva újra meg újra. Az egész életem olyan dolgokkal telik, amik meg kell csinálnom, nem olyanokkal, amit szeretnék csinálni. Dolgozatok, röpik, felelések, beadandók, házik, projektek… és az egész napot olyanokkal töltöm együtt, akikkel együtt kell lennem: kamaszokkal, akik ugyanolyan zűrzavarosak, mint én.”
Ezt a cikket nem én írtam, hanem egy amerikai pszichológus (forrásmegjelölés a végén). De azt gondoltam, másnak is olvasnia kell – ezért lefordítottam.
… hacsak nem utasítjuk vissza, hogy hasznot húzzunk belőle
(Happy Despite Them) – Monica Seeley Why the Blackout on Fetal Tissue Research Among Pro-Lifers? [Miért van áramszünet a magzati szövetek kutatásában az életpártiak körében?] című cikkében (Crisis Magazine) hasznos áttekintést nyújt az abortált magzatszövet COVID vakcinákban való felhasználásáról. Fontos, hogy elmondjuk az igazságot arról, hogyan fejlődnek ezek a sejtvonalak, és hogyan korrumpálják ezek az orvosi rendszerünket, elragadva a lelkiismeretünket – olyannyira, hogy még az abortusz ellenzői is tartózkodnak az említésüktől.
Az interjú 2012-ben készült. A szerk.
A New Age keresztény szemmel című könyv szerzőjeként ismert Gál Péter, aki a Pécsi Hittudományi Főiskolán patrisztikát tanít. A különböző vallási és szellemi áramlatokról és mozgalmakról írott munkája először tíz esztendeje látott napvilágot. Öt kiadás után könyve egyes fejezetei népszerű, rövidebb formában is megjelennek a közeljövőben. Idehaza az úgynevezett „ezoterika” divatjával alig foglalkoznak, noha számos megbetegedés írható ennek számlájára, s e betegek akut állapot esetén, jobb esetben pszichiátriai kezelést kapnak. Nyugaton többfelé világos a különféle, tehát egyházi fórumokon is, hogy számolni kell az „okkult elmebajjal”.
A nem katolikus, főleg az ún. szabad egyházaknál igen elterjedt az a nézet, hogy kétféle egyház van:
A büszke emberek inkább eltévednek, semhogy érdeklődjenek az út után” – állapította meg a 18. századi angol költő, Charles Churchill. Nos, egy felmérés szerint a férfiak, statisztikailag nézve, egy év alatt inkább kerülnek 442 kilométert, semhogy érdeklődjenek a helyes irány felől. Valaki egyszer így vélekedett: „a büszkeség az a magas ló, amelyen sok ember ül. A férfiakon észre lehet venni, a nőkön gyakran nem. A büszkeségnek ugyanis sokféle arca van.”
Ráadásul olyan ügyesen lehet leplezni, hogy alázatnak tűnik. A Példabeszédek 6. fejezete hét viselkedésformát említ meg, amelyek gyűlöletesek Isten szemében, köztük szerepel a büszkeség is.
Részlet A belső élet három korszaka c. művéből (P. Reginald Garrigou-Lagrange, O.P.)
Az egyetlen szükséges dolog kérdése a jelen korban
Amit az imént mondtunk, az minden időben igaz; de a belső élet kérdése ma élesebben merül fel, mint számos más, a miénknél kevésbé zaklatott korszakban. Ennek az érdeklődésnek a magyarázata abban rejlik, hogy sok ember elszakadt Istentől, és megpróbálta Nélküle megszervezni a szellemi és társadalmi életet. A nagy problémák, amelyek mindig is foglalkoztatták az emberiséget, új és olykor tragikus színezetet kapnak. Ha Isten nélkül akarunk boldogulni, aki először Ok és végül Cél, az szakadékba vezet; nemcsak a semmibe, hanem a semminél is rosszabb fizikai és erkölcsi nyomorúságba.
„Ezért a vállalkozásért senki nem könyörög.” Hallottunk már ilyen kijelentést? Vagy épp mi magunk mondtuk már? Általában egy ilyen kijelentés az üzlet sikertelenségét vetíti elő, amin már az ima se segít.
Ugyanakkor vizsgálhatjuk ezt a kérdést teljesen más szemszögből is. Tapasztalataim szerint sok kis és nagy vállalkozás épp azért bukik el, mert nem imádkoznak érte. Vannak vezetők és tulajdonosok, akik Isten vezetése és útmutatása helyett saját maguk határozzák meg az irányt. Nincs helye annak a mérlegelésére, hogy Isten mit gondol szándékaikról.
Margit néni aranyat érő szavai, Csinód, Úz-völgye, Erdély
Kiss Gergely – Kívés Zoltán gondolatai Kiss Gergely, a Minden szava arany videós pályázat harmadik helyezettje, Kivés Zoltán gondolatait adja
Minden ember remél valamit. A munkahelyen való előrelépést, vagy hogy egészséges családja legyen, jó tanulmányi átlaggal érettségizzen, vagy elutazzon álmai célállomására. Valamilyen szinten minden ember reméli, hogy az életútja értelmes, és hogy végül a halála után egyfajta paradicsomba kerül. A protestánsok sem kivételek ez alól.
Sok oka van annak, hogy miért utáljuk a szocializmust. A legtöbb ember gazdasági okokból gyűlöli. A szocialisták a termelési és elosztási eszközök kollektív vagy kormányzati tulajdonában és irányításában hisznek. Ezzel a magántulajdon elleni támadással számtalan embert elidegenítenek.
Az emberek a szocializmust annak kényszerítő jellege miatt is gyűlölik. A szocializmus nem hozza létre azonnal a kommunista rendszer erőszakos zsarnokságát, amely felé elkerülhetetlenül vezet. Azonban biztosítja azt a lágyabb, fojtogató zsarnokságot, amely az elhatalmasodó kormányzati intézkedések, az adózás, a lefoglalás és a szabályozás révén lehetetlenné teszi az életet az árukat és szolgáltatásokat előállító tulajdonosok számára.
Az interjút Ignazio Artizzu tette közzé az Una Voce Grida folyóirat 1999. március 9-i számában
Ratzinger bíboros akkor a Hittani Kongregáció prefektusaként szolgált. Itt az interjú rövidített változatát közöljük. Az emeritus pápa válaszai az elmúlt évek során semmit sem vesztettek aktualitásukból! Az írás nyomtatott formában megjelent a Megújulás a Szentlélekben című kiadvány legutóbbi számaiban.