A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár honlapján megtalálható a Vanyó László professzor által szerkesztett Ókeresztény Írók sorozat harmadik, ma már nehezen beszerezhető kötete, az Apostoli Atyák.
Tiszteletreméltó Reginald Garrigou-Lagrange O.P. – A belső élet három korszaka című művének 33. fejezete
AZ IMA HATÉKONYSÁGÁBA VETETT ERŐS HIT SZÜKSÉGESSÉGE
Az ima hatékonyságának kérdése megkülönböztetés nélkül minden lelket érdekel: azokat, akik most kezdik, azokat, akik már előrehaladtak, és még azokat is, akik halálos bűnben vannak, mert bár a bűnös, aki elvesztette a megszentelő kegyelmet, érdemszerzésre nem képes, imádkozni azonban mindig tud.
Az egyik New York-i katolikus iskola elvitte a gyerekeket egy olyan templomba, ahol ilyen alakok jelentek meg. Az eseményt az iskola
Részlet Reginald GARRIGOU-LAGRANGE, O.P Megváltónk Édesanyja c. könyvéből
Szent József predestinációja és kiemelkedő szentsége ” Aki kisebb mindnyájatok között, az a nagyobb ” – Lukács ix, 48 Nem lehet könyvet írni a Szűzanyáról anélkül, hogy ne térnénk ki Szent József predestinációjára, kiemelkedő tökéletességére, különleges küldetésének jellegére, erényeire és a lelkek megszentelésében betöltött szerepére. Az ő elsőbbsége a többi szenttel szemben Az a vélemény, hogy Szent József a Szűzanya után a legnagyobb szent, napról napra elterjedtebbé válik az Egyházban. Nem habozunk úgy tekinteni a szerény ácsra, mint aki kegyelemben és örök dicsőségben magasabb rendű, mint a pátriárkák és a legnagyobb próféták – mint Keresztelő Szent János, az apostolok, a vértanúk és az Egyház nagy orvosai. Aki alázatosságának mélységében a legkisebb, az az erények egymáshoz való kapcsolódása miatt szeretetének magasságában a legnagyobb: “Aki mindnyájatok között a legkisebb, az a legnagyobb”.
Isten úgy akarta, hogy 2019.november 23-án leüljünk együtt filmet nézni a HungaRio kávézóban. A közösség egy tagja megkért, hogy vezessem az alkalmat. Igent mondtam, bár jómagam nem olyan régóta kezdtem el járni az új imacsoportjukba, ezért volt bennem egy kis bizonytalanság, izgulás. Mikor megérkeztem, szembesülnöm kellett vele, hogy ez az érzés nem is alaptalan. Ugyanis a tévékészülék nem érzékelte a pendrive-omon lévő filmet. A laptop már igen, viszont nem is az a film volt rajta, amit megtekinteni terveztünk. – Ne hagyd rá a pendrive-od kezelését a lakótársadra! –
A probléma szerencsére megoldódott, mert voltak mellettem segítőtársak, akik kicsit jobban kezelik a technikát, mint én. Végül a filmet beállítottuk, ám elérkezett az este hét óra, és senki nem jött. Öt perc elteltével beállított egy ember. Majd elkezdtük nézni a filmet. Már egy ideje ment a mozi, amikor hátrafordultam, és nagy örömömre ültek mögöttem emberek.
Az indiai jezsuita atya, Anthony de Mello (1931-1987), jól ismert számos publikációja alapján, melyeket sok nyelvre lefordítottak, s melyek ismertté váltak szerte a világon, bár ezen írások közül nem adta jóváhagyását mindegyik megjelenéséhez.
Művei, melyek szinte kizárólag rövid történetek formáját öltik, a keleti bölcselet néhány érvényes elemét hordozzák. Ezek segíthetik az önuralom elérését, a szabadságunkat korlátozó kötöttségek és érzések feloldását, és az élet viszontagságainak derűs megközelítését. Korai írásaiban, de Mello atya, jóllehet a buddhista és taoista spirituális áramlatok befolyását mutatja, megmaradt a keresztény lelkiség határain belül. Ezekben a könyvekben az ima különböző fajtáit tárgyalja: fohász, közbenjárás és dicsőítés, vagy szemlélődés Krisztus életének misztériumairól, stb.
Szegény eszköz az Isten iránti szeretetből elfogadott szenvedés; a térdfájás ima közben, vagy valami lemondás, amiről senki nem tud, önmegtagadás, vagy akár a mélységes csendben, hallgatásban, szemlélődésben leélt élet. Mindezekről szinte senki sem tud, ezek láthatatlan eszközök, nem méri fel őket semmilyen szociológiai statisztika, ám a hit fényében nézve ezek a szegény eszközök döntik el a világ sorsát.Szegény eszköz az Isten iránti szeretetből elfogadott szenvedés; a térdfájás ima közben, vagy valami lemondás, amiről senki nem tud, önmegtagadás, vagy akár a mélységes csendben, hallgatásban, szemlélődésben leélt élet. Mindezekről szinte senki sem tud, ezek láthatatlan eszközök, nem méri fel őket semmilyen szociológiai statisztika, ám a hit fényében nézve ezek a szegény eszközök döntik el a világ sorsát.
Daniel Schomaker atya 2017-es döntése szent hullámhatást váltott ki az egész plébániai közösségben.
COVINGTON, Ky. – Egy nappal azután, hogy Daniel Schomaker atya 2017-ben megkapta a Kentucky állambeli Covington egyházmegye Szent Ágoston katolikus templomának lelkipásztori megbízatását, találkozott a plébánia iskolaigazgatójával, Kathy Nienaberrel.
„Megkérdezte tőlem: ’Van valami, amit szeretne csinálni?’” mesélte Schomaker atya a Register című lapnak.
“a farkas pedig elragadja és szétszéleszti a juhokat” (Jn 10,12)
A farkasok, akik elragadják és szétszórják Jézus Krisztus juhait, a botrányok szerzői, akik nem elégednek meg saját pusztulásukkal, hanem azon fáradoznak, hogy másokat elpusztítsanak. De az Úr azt mondja: “jaj annak az embernek, aki által a botrány történik”. (Mt 18,7) Jaj annak, aki botrányt okoz, és másokat arra késztet, hogy elveszítsék Isten kegyelmét. Origenész azt mondja, hogy “aki mást bűnre késztet, az súlyosabban vétkezik, mint a másik“. Testvéreim, ha van köztetek valaki, aki botrányt okozott, ma igyekszem meggyőzni őt arról a rosszról, amit tett, hogy megbánja azt, és a jövőre nézve óvakodjék tőle. Az első pontban megmutatom, hogy a botrányokozás bűne milyen nagy rosszallást vált ki Istenből; a második pontban pedig azt a nagy büntetést, amellyel Isten a botrányt okozókat fenyegeti.
„Becsületbeli kötelességnek tartsátok, hogy békességben éljetek, a magatok dolgával törődjetek, s a két kezetekkel dolgozzatok, ahogy a lelketekre kötöttük.” (1Tessz 4,11)
Újra elkövettem. Beleszóltam valamibe, amihez semmi közöm nem volt. Meggyőztem magam, hogy segítenem kell, pedig ez nem az én dolgom volt. Vissza is ütött – szokás szerint. Mikor este végiggondoltam, mi történt, Jézus szólt hozzám. Na nem szó szerint értve, hanem a lelkemben éreztem, mit üzen nekem.
Magyarország lakosságának hét százaléka szenved súlyos depressziós megbetegedésben, és további hat százalék is kezelésre szorul depressziós tünetei miatt. Sokuk egyáltalán nem kap kezelést, és szenvednek, pedig meggyógyulhatnának. Vajon mi lehet a helyzet a keresztyén közösségekben?
Előszó
Kedves Olvasó!
Olyan könyvet tart a kezében, melynek címe talán rejtély Ön előtt. Alig van, aki tudja, mit jelent a „gender”, az Európai Unió nyomására a „gender mainstreaming” mégis a politika „vezérelve” és „mindent átfogó feladata” lett. A férfi és nő közti nemi megkülönböztetésre használt régi „sex” szót az ENSZ-ben és az Európai Unióban felváltotta a „gender” fogalma.
Ez a fogalom azt sugallja, hogy minden szexuális orientáció – heteroszexuális, meleg, leszbikus, biszexuális és transzszexuális – egyenértékű, és a társadalomnak ezt el kell fogadnia. Célja a „kényszer-heteroszexualitás” meghaladása és egy új ember megalkotása, akinek szabadságában áll szexuális azonosságát megválasztani és kiélni –biológiai nemétől függetlenül. A „gender mainstreaming”-nek való ellenszegülés diszkriminációnak minősül, és ezért diszkriminációellenes törvények segítségével büntetőjogilag üldözhető.
k) Az elesés után az irgalom
A szégyen gyakran odavezet, hogy eltitkoljuk a paráznasággal kapcsolatos kísértéseinket, és nem merjük bevallani ezen a téren elkövetett bűneinket. Sohasem szabad elfelejtenünk a kiengesztelődés szentségének átalakitó hatását. A gyónásban el kell kerülni mind a túlzott aggályosságot, mind a dolgok elmosását. „Ha beleesel, ne veszítsd el a fejed, tanácsolja Daniel Ange. A legrosszabb nem az, hogy elcsúszunk, hanem ha benn maradunk az árokba…”
Szentségimádás a chicagói érsekség egy másik templomában azon a héten, amikor Cupich bíboros felszámolta a Krisztus Király Intézetet. „A pogányok