Amikor te vagy a legidősebb személy a teremben

Nemrégiben egy vezető üzletember, Kevin, megemlítette, hogy mostanában gyakran szembesül azzal a ténnyel, hogy ő a legidősebb ember egy teremben. Ahogyan korábban ő nézett fel az idősebb emberekre, most ő lett az ilyen „idősek” egyike és mások néznek fel rá útmutatásért. Ez az állapot – tette hozzá – hízelgő, ugyanakkor ijesztő is.

Ez olyan, mint mikor egy atléta újoncként csatlakozik egy hivatásos sportoló csapathoz, éveken keresztül küzd, míg egy napon azzal szembesül, hogy ő lett a tapasztalt profi, akire a fiatalabbak felnéznek, várják tőle az útmutatást és a tapasztalatok megosztását. A sikernek ezen érzése a hosszú élettapasztalat következménye, de egyben alázat is kell, mert most te vagy a „bölcs veterán”, akitől várják, hogy adja meg az iramot és mutassa az utat.

Azok, akik már évek óta dolgoznak, az önbizalom hiánya miatt kételkednek abban, hogy van mit megosztaniuk másokkal, annak ellenére, hogy eredményeket értek el és rengeteg tapasztalatot szereztek. A fiatalabbak jellemzője, hogy hatalmas lelkesedéssel és energiával rendelkeznek, amihez még járulnak friss, innovatív ötletek is. Ahogy a személyiségünk és a szakmánk területén érettséget szerzünk, Isten azt akarja, hogy értékeljük ezeket az időket, amikor az alázattal felajánlott „hangunk” és perspektíváink hasznos eszközökké válnak a szervezetünknél dolgozó fiatalabb vezetők számára.

Egyes társadalmak elmulasztják felismerni, hogy a fiatal, feltörekvő vezetők képviselik a jövőt. Ugyanakkor mindannyian hibát követünk el, ha nem hasznosítjuk a közösségben lévő bölcsességet és az idősebb vezetők szakértelmét, akik a siker és teljesítmény komoly múltjából merítenek. A Biblia sok szemszögből foglalkozik ezzel:

Pozitív minták állítása. A fiatalabbaknak szükségük van erős, következetes viselkedésmintákra, elvekre és értékekre,amiket a munkahelyen használhatnak. Mindaz, amit látnak és tanulnak, segíteni fog nekik abban, hogy formálják a saját karrierjüket. „Az ifjakat ugyanígy intsd, hogy legyenek józanok mindenben; te magad légy példaképük a jó cselekedetekben, mutass nekik a tanításban romlatlanságot és komolyságot, beszéded legyen feddhetetlen és egészséges, hogy megszégyenüljön az ellenfél, mivel semmi rosszat sem tud mondani rólunk.” (Pál levele Tituszhoz 2,6-8)

A tanultak és tapasztalatok átadása. Az élet és a munka a tudás és tapasztalat gazdag tárházát kínálja nekünk. Úgykellene magunkra tekintenünk, mint ezeknek a felügyelője, készen lévén arra, hogy megosszuk és továbbadjuk ezeket a fiatalabb munkatársaknak. „Amit tanultatok és átvettetek, hallottatok és láttatok is tőlem, azt tegyétek, és veletek lesz a békesség Istene!” (Pál levele a filippiekhez 4, 9)

Tartós örökség létrehozása. Az örökségünk egy részét képezi-akár a szakmai, akár az egyéni örökségünkét –az is,amit azok képzésével, felszerelésével és felkészítésével hozunk létre, akik egy napon sikereket hoznak nekünk a munkánkban és más értelmes elfoglaltságokban. „És amit tőlem hallottál sok tanú előtt, azokat add át megbízható embereknek, akik mások tanítására is alkalmasak lesznek.” (Pál második levele Timóteushoz 2, 2)

A korral és érettséggel – munkahelyi, otthoni és közösségi – további felelősség is jár. Mielőtt kinyitnánk az ajtót újabb kollégák és partnerek felé, meg kellene terveznünk, hogy jó példaként és bátorítóként szolgáljunk nekik, aki bevezeti őket megbízható üzleti gyakorlatokba és saját sikerük felé tereli.

(forrás: Monday Manna, keve.org)

Létrehozva 2017. március 9.