1. Amikor még fiatalon szerepelt színdarabokban, szó szerint megmentette az egyik előadást fenomenális memóriájával

Mindannyian tudtuk, hogy II. János Pál rajongott a színművészetért és az irodalomért, még tinédzser korában is. Amit nem tudtunk azonban az az, hogy egyszer megmentett egy előadást hihetetlen emlékezőtehetségével. Az egyik szereplő két nappal az előadás előtt kiesett. Gondolom, akkoriban még nem voltak beugrószínészek.

De semmi probléma: a fiatal Karol mindent megragadó elméje alapvetően magába szívta minden egyes szereplő sorait a próbák során. Felajánlotta, hogy elvállalja a szerepet ráadásként. A shownak mennie kell!

2. Amikor kempingezni volt a fiatalokkal, Csűrcsavar leveleit olvasta a tábortűz körül

Sokan tudjuk, hogy Wojtyla atya szeretett időt tölteni a szabadban a fiatalsággal plébános korában és egészen végig bíborosként is. A kirándulások titkosak voltak, mert az ilyen jellegű kimozdulásokat a kommunista hatalom tiltotta. Kajakoztak, kenuztak, hegyet másztak és gyakran ünnepelték meg a Szentmisét egy felfordított kenun.

És nyilvánvalóan a tábortűz körül dicsőítéseket énekeltek és olyan könyvekből olvastak fel, mint C.S. Lewis klasszikusa, Csűrcsavar levelei, amely 1942-ben lett kiadva.

3. A kommunisták ironikus módon akarták, hogy ő legyen Krakkó püspöke

A kommunista kormány bár engedte, hogy az Egyház Lengyelországban a saját jelöltjeit nevezze meg püspöknek, ha üresedés lép fel, ragaszkodtak ahhoz, hogy elutasítsák azokat a jelölteket, akiket nem szívleltek.

Egészen addig vétózták meg a jelölteket, amíg nem érkezett el a kedvencük: Karol Wojtyla.

Kínos pillanat az, amikor az ember, akit te választottál, pápa lesz, és azután visszatér Lengyelországba, hogy ledöntse a kommunizmust. Valószínűleg a történelem legdurvább alábecsülése.

Az írás elolvasható itt.

Létrehozva 2014. április 27.