Előszó

Két évvel ezelőtt, amikor ez az életrajz az első idegen nyelven — németül  (1980 a szerk.) — megjelent, a flamand származású premontrei atya, Werenfried van Straaten, a páratlan áldozatossággal és eredménnyel működő ,,Ostpriesterhilfe/Kirche in Not” nevű katolikus segélyszervezet alapítója és vezetője írt hozzá előszót.
A bátorhangú írás, amely azóta már a francia, holland és angolnyelvű kiadásban is napvilágot látott, ezzel a figyelmeztetéssel fejeződik be: ,,Wehe uns, wenn wir ihn vergessen!” Magyarul: ,,Jaj nekünk, ha elfelejtjük őt!”

Nekünk, magyaroknak már jóval előbb, a máriacelli temetésen tartott gyászbeszédében a lelkünkre kötötte, hogy ápoljuk és kövessük a Megboldogult emlékét és életpéldáját. ,,Te árva magyar nép, népe annak a nagy lelkipásztornak, akit itt, Mária kegytemplomában nyugovóra helyezünk, fordulj Te is vele, a nagy főpásztorral Máriához!”
Az is az ő hathatós segítségének köszönhető, hogy az idegennyvelvű kiadások után a magyar olvasóknak is hozzáférhetővé válik ez a tömörségében is teljességre törekvő, közérthető nyelven megírt és külső formájában könnyen kezelhető Mindszenty-zsebkönyv-életrajz.
A Bíborosnak eddigi életrajzíróitól eltérően, akik behatóan csak a nagy hitvalló és vértanú prímási és emigráns éveinek az eseményeivel foglalkoztak, a zsebkönyv szűkre szabott keretei dacára is részletesen ismertetem a gyerekkorát, plébánosi és püspöki tevékenységét is. Mindszentyt ugyanis, véleményem szerint, teljesen megérteni és igazán értékelni csak élete első felének ismeretében lehet.
Haza- és magyarságszeretetére is bővebben kitértem. Megint csak abban a meggyőződésben, hogy ennek a kettős, egy tőből fakadó érzelmének a kiemelés nélkül a jellemrajza hiányos maradna. Remélem, hogy a felhozott példák segítségével sikerült érzékeltetnem, hogy történelmünkben igen kevesen voltak, — még nagy költőink sorában is — akik az övéhez hasonló mély és meleg szeretettel szerették a magyar földet és a magyar népet.
Sok szószerinti idézetet hozok az írásaiból és a beszédeiből. Mégpedig azzal a szándékkal és céllal, hogy az olvasó a Prímásnak sajátosan egyéni, erőteljes, képekben gazdag, a magyar történelem eseményeire és irodalmunk remekműveire sűrűn hivatkozó, a vasi és zalai tájszólás hatását mindvégig megőrző, itt-ott az irodalmi magyar nyelv szabályai ellen is vétkező stílusából is kóstolót kapjon.
Talán egy kicsikét azzal is hozzájárulok a személyéről és szerepéről kialakítandó kép teljességéhez, hogy a nagy Mindszenty-irodalom áttanulmányozásából származó ismereteken, valamint a barátai, munkatársai és ellenfelei tanúvallomásain kívül — mint kor- és küzdőtársa — a történelmi háttérre vonatkozó és a vele kapcsolatos emlékeim és élményeim anyagát is beledolgoztam ebbe a szerény életrajzkísérletbe.

A könyve elektronikus formában elolvasható itt.

Létrehozva 2014. március 6.