A szex során az agyban termelődő vegyületek függőséget és rendkívül erős kötődést váltanak ki.

E biokémiai folyamatok hatásai hatalmas erővel kötik egymáshoz a házastársakat. A rövidebb távú szexuális kapcsolatok viszont fájdalmas, olykor súlyos pszichoszomatikus következményekkel járnak. Több, egymást követő szexuális kapcsolat során meggyengül, sőt el is veszhet a kötődési képesség, akárcsak a többször feltépett és újra használt ragasztószalag tapadása.

Az alábbiakban két amerikai szülész-nőgyógyásznak az alkalmi szexről írt kiváló könyvéből foglalunk össze néhány lényeges gondolatot.

Utak az agyban

McIlhaney Jr. és Freda McKissic Bush részletesen ismertetik a szerelem során zajló biokémiai folyamatokat. Emlékeztetnek, hogy az agyi idegsejteket elektromos vezetékekként működő szinapszisok és ingerületátvivő (neurotranszmitter) vegyületek kötik össze. Kapcsolódásaik révén az agyban „utak” jönnek létre. Az agy ugyanis éppúgy alakítható, mint az izmok. A szokásos viselkedéseket szabályozó szinapszisok erősödnek, míg a ritkább viselkedést szabályozók gyengülnek.

A szerzőpáros rámutat, hogy szex is ilyen viselkedésminta: ha szokássá válik, a megerősödött szinaptikus kapcsolatok útján igen könnyen ismétlődik. Jellemző például, hogy ha egy szexuálisan aktív kapcsolat felbomlik, és a felek új kapcsolatokat létesítenek, ezek a kapcsolatok is hamarosan szexuálissá válnak. Létrejött a viselkedésminta, így ez a cselekvéssor tűnik „természetesnek”.

E késztetés nem elhanyagolható. A szexualitás azonban ennél hatalmasabb erőket is működésbe hoz.

A szex függőséget okoz

Az emberi szexualitás valójában agyi jelenség, még ha a nemi aktusban a nemi szervek vesznek is részt. Három vegyület játszik benne fontos szerepet: a dopamin, az oxitocin és a vazopresszin.

A dopamin az agyban boldogságérzetet kelt, ezért boldogsághormonnak is nevezik. A szerelem kezdeti időszakának bódultságában is szerepet játszhat, mivel a gyengéd pillantás, a kézfogás, az ölelés hatására dopamin szabadul fel. Egyik legfőbb forrása azonban a szex. Ezért a fiatalok különösen kiszolgáltatottak: ha nem elég bölcsek a szexualitás terén, dopaminfüggővé válhatnak – figyelmeztetnek a szerzők.

Robert E. Rector és szerzőtársainak kutatása igazolja, hogy a legtöbb fiatalnak, aki 16 éves kora előtt kezdi a szexuális életet, több szexuális partnere van, mint azoknak, akik 20 éves korukig vártak a szexszel.

„Ezeknél a fiataloknál a szexuális viselkedés szinte kényszeresnek tűnik, ha egyszer elkezdték. Ez nyilvánvalóan összefügg azokkal a tudományos felismerésekkel, melyek szerint a szex addiktív hatást fejt ki az agyban” – mutat rá McIlhaney és Bush.

Erős kötődés

Nőknél az oxitocin, férfiaknál a vazopresszin a kötődést segíti elő. A vajúdás, szülés, szoptatás idején felszökő agyi oxitocinszint eredményezi az anya és az újszülött közötti rendkívül erős kötődést. Ugyanez a vegyület működik a férfi és a nő romantikus pillanataiban is.

„A szeretetteljes, gyengéd érintés hatására a női agyban oxitocin szabadul fel. Hatása kettős: vágyat ébreszt még több érintésre, valamint kötődést hoz létre a férfi felé, akivel a nő a fizikai kontaktust átélte. E vágy és kötődés sokszor a legintimebb testi kapcsolathoz, a szexuális egyesüléshez vezet.”

A szex hatására még több oxitocin termelődik a női agyban, amitől a nő „ismételten ilyen kapcsolatra vágyik a férfival, akivel létrejött ez a kötődés. Mindez még tovább erősíti kettejük kapcsolatát.” Férfiakban az oxitocin megfelelője a vazopresszin, amely szintén a társhoz való kötődést és a gyermekhez való ragaszkodást segíti elő – írják a szerzők.

Nem nehéz felismerni: e neurokémiai „segítség” a Teremtő elgondolása szerint a házastársi kapcsolatot erősíti, hogy a gyermekek stabil, biztonságos környezetben nevelkedhessenek. A dopaminéhség újabb és újabb egyesülésre ösztönzi a házastársakat, ami folyamatosan erősíti kapcsolatukat. Az oxitocin és a vazopresszin hatására még szilárdabbá válik a kötődés. Nem kétséges, hogy erre is utal a Teremés könyvében szereplő megfogalmazás: a férfi és a nő „egy test lesz”.

Csapdák

A szexualitás ereje valóságos; úgy működik, mint valami ragasztó. Csakhogy a Teremtő törvénye ezt a „ragasztót” a házasság számára tartja fenn. Minden bizonnyal azért, mert a házasságon kívül létrejövő, rövidebb távú szexuális kapcsolatokból rengeteg szenvedés fakad. Hogy csak hármat említsünk:

1. Veszélyes kötődések

Az oxitocin és a vazopresszin nem tesz különbséget: ugyanúgy termelődik egyéjszakás kaland során, mint életre szóló testi-lelki kapcsolatban. Ezért a nőben egy rövidnek szánt szexuális kapcsolat is erős kötődést idézhet elő; vágyni kezd a kapcsolat folytatására az illető férfival, még ha az esetleg kihasználja vagy bántalmazza is.

Ugyanez a házasságtörő kapcsolatokra is igaz. A szex akkor is egyesíti a két embert, ha egyikük szerelme a házastársát illetné. „Az oxitocin által előidézett kötődés veszélyes. Aki elégszer együtt hál valakivel, nem tud nem kötődni hozzá. Ezért tiltja oly sok normarendszer a házasságtörést – mert a barátnőből később feleség lehet, ami az első család szétesését jelenti” – állapítja meg Paul J. Zak (Psychology Today).

2. Fájdalmas szakítások

A szerelmi bánat az élet egyik legnagyobb szenvedése akkor is, ha a kapcsolatban nem volt szex. A szex azonban még fájdalmasabbá teszi a dolgot Akár egy rövid távú szexuális kapcsolat felbomlása is a kialakult oxitocin-vazopresszin-kötődés szétszakítását jelenti, ami mindkét fél számára mérhetetlen érzelmi szenvedéssel jár – mutat rá McIlhaney és Bush.

Az írás elolvasható itt.

Létrehozva 2018. február 26.