Bíboros, püspök, apát, helynök… Mi a hierarchia a katolikus egyházban?

Hogyan lehet megkülönböztetni egy papot vagy egy apátot a helynöktől? Íme egy rövid áttekintés és szószedet a katolikus egyházban használt különböző megnevezésekről.

A hierarchia kényes kérdés, alapját jelenti rettegett rokonának, az engedelmességnek. A katolikus egyházban az engedelmesség se nem „kötelesség”, se nem „erény”, hanem „evangéliumi tanács”, ugyanúgy, mint a szegénység és a tisztaság, amelyek együtt alkotják a szerzetesek által tett ünnepélyes hármas fogadalmat. Azonban ne feledjük, hisz a téma érzékeny lehet: a hierarchia nem vak engedelmességet jelent, hanem Istenbe vetett bizalmat, aki a gyermekeinek javát akarja. „A papok szolgálatához legszükségesebb erények közé tartozik a léleknek az a készsége, hogy ne a maguk akaratát keressék, hanem mindig annak akaratát, aki küldte őket” – írja VI. Pál a papok szolgálatáról és életéről szóló dekrétumában. (Presbyterorum ordinis)

Szerzetesi (regularis) papság, vagy világi (saecularis) papság?

A papok és a szerzetesek együtt alkotják a papságot, amely tehát két csoportra oszlik: a szerzetesi papságra, akik regulák, azaz szerzetesi szabályok szerint élnek (mint a bencések, karthauziak, domonkosok stb.), és a világi papságra, akik kint a világban élnek. Ezek egyházmegyés papok, kanonokok vagy püspökök. Szigorúan véve nem tartoznak egy regula alá sem, hanem az egyházmegye ordináriusának engedelmeskednek. Mindannyian a pápai tekintély alá tartoznak az I. Vatikáni Zsinat óta, amely kihirdette a pápa tévedhetetlenségének dogmáját a hit és erkölcs kérdéseiben. A pápa viszont e megbízatásával életfogytiglan Istennek tartozik számadással, akitől Róma püspökeként és az Egyház fejeként tekintélyét nyeri.

A teljes cikk elolvasható itt.

Létrehozva 2023. december 14.