(LifeSiteNews) – Megosztom veletek azt a nagyrészt ismeretlen stratégiát, amellyel az egész világ kommunista diktatúrája ellen harcolhatunk. Ez a haditerv azonosítja és célba veszi a leggyengébb láncszemeket, amelyek lehetővé teszik a kizsákmányolást.

Ez az a stratégia, melyet Szent Maximilian Kolbe meglátott, ugyanezen erők vereségéhez fog vezetni, amikor 1917-ben tanúja volt azok első győzelmi menetelésének. A taktikának, amelyet itt most ismertetni fogok, van értelme, megvalósítható és biztos, hogy győzelemhez vezet.

A szabadkőművesség kétszázadik évfordulója és Maximilian Kolbe testvér

1917-ben – a Fatimai Szűzanya jelenéseinek idején és az oroszországi bolsevik forradalom előestéjén – Maximilian Kolbe testvér Rómában volt teológushallgató, a híres Gergely Egyetemen. 

1917-ben volt a szabadkőművesség 200. évfordulója, és a szabadkőművesek nagy erőkkel voltak jelen Rómában, hogy ünnepeljenek. Jelenlétük az Örök Városban nyilvános volt, és kirívó. Mindenütt transzparensek, plakátok és röplapok voltak.

A fiatal szerzetes saját szemével látta – és jegyzetfüzetében rögzítette az eseményeket – a szabadkőművesek istenkáromló felvonulását a Vatikán felé, ahol a szabadkőművesek a Sátán tiszteletére énekeltek dalokat.

Néhány transzparensen a következő felirat szerepelt: „A Vatikánban a Sátán fog uralkodni, és a pápa a rabszolgája lesz.”

Hallgassuk meg Maximilián testvér a beszámolóját:

„… A római szabadkőművesség egyre inkább megjelent a nyilvánosság előtt, és a Vatikán ablakai előtt jól látható helyen kibontották transzparenseiket, melyeken a Lucifer által eltaposott és legyőzött Szent Mihály arkangyalt ábrázolták, és a Szentatyát gyalázó röplapokat osztogattak.”

Ennyit a titkos társaságról! És ennyit a szabadgondolkodók nem vallásos szervezetéről. Mintha Krisztus Egyházának eme ellenségei megérezték volna, hogy egy nagy győzelem küszöbén állnak, és hagyták, hogy lecsússzon róluk az álarc.

Bizonyos értelemben valóban nagy győzelmet arattak. Éppen most volt az első világháború évfordulója, ahova Európa ifjúságának virágait küldték, hogy egymást öljék a csatamezőkön, és a világ még mindig nem igazán heverte ki ennek társadalmi hatásait.

Ugyanakkor, mint már említettem, az orosz forradalmárok megdöntötték a keresztény cárt, meggyilkolták egész családját (még a gyerekeket is), és egy Isten- és emberellenes kommunista rendszert állítottak fel, amely milliók haláláért felelős.

A katolikus vallást és Jézus Krisztus nevét fokozatosan eltávolították a társadalmi életből és a közéletből, ahogyan ma is, olyannyira, hogy ma már sokunknak könyörögni kell a főuraknak a toleranciáért és a mentességekért, hogy egyáltalán tovább létezhessenek.

És mit mondhatunk azokról a szavakról, amelyeket annak idején Br. Maximilian Kolbe jegyzett le: „A Vatikánban a Sátán fog uralkodni, és a pápa a rabszolgája lesz?”

„Ez a halálos gyűlölet az Egyház, Krisztus és az ő helytartója iránt” – mondta Maximilian Kolbe – „a szabadkőművesség elvéből indul ki: minden vallás, de különösen a katolikus vallás elpusztítása. Ennek a maffiának az egész világon szétszórt sejtjei a legkülönfélébb módokon, többé-kevésbé láthatóan, ugyanazon cél elérésére törekednek. Ennek során különböző nevű és célú egyesületek egész hordáját használja fel, amelyek befolyása alatt még mindig a vallási közömbösséget terjesztik és gyengítik az erkölcsöt.”

A szabadkőművesség eszményei – a francia forradalom eszményei – a szekularizált szabadság, egyenlőség és testvériség eszményei, Istentől elszakadva: Ez a mai levegő, melyet társadalmainkban belélegzünk.

Legalábbis a közelmúltig ez volt – elég régóta ahhoz, hogy demoralizálják az egykor keresztény nemzeteket, és mindannyiunkat világiasakká és önelégültté tegyenek. Most úgy tűnik, hogy elérték céljukat, és a nemesnek hangzó eszmék délibábja totalitarizmusba és forradalomba omlik össze.

Forradalom, mint az istenkáromlás büntetése

Valójában már a XIX. században is kaptunk isteni figyelmeztetéseket arra, hogy mi fog bekövetkezni. Az Egyház által hitelesnek elfogadott jelenésekben Urunk 1843-ban megjelent Szent Péterről nevezett Mária nővérnek, egy karmelita apácának és figyelmeztette őt, hogy a világot meg fogja büntetni minden nyilvános, egyetemes káromlásért, különösen Isten neve ellen, az ő Katolikus Egyháza ellen, és a vasárnapok megszentségtelenítéséért.

Mindezek a dolgok csak rosszabbodtak.

Kinyilatkoztatta Mária nővérnek, hogy Isten az emberiséget ezekért a bűnökért „a forradalmárok rosszindulatán” keresztül, és különösen a kommunizmuson keresztül fogja megbüntetni. Oroszország és Fatima hibáit itt nem is kell megemlítenünk.

Talán mindez tíz évvel ezelőtt furcsán hangzott, vagy mintha a 20. századra vonatkozna. Ma, 2021 végén, borzasztóan aktuálisnak tűnik.

Maximilian testvér válasza

Mit tegyünk tehát? Mit tehetünk? Mit tett Maximilian Kolbe testvér, látva ezt a majdnem diadalmenetet Róma szent városában?

Nos, látva ezeket az ünnepségeket és folyamatokat Rómában, ezt írta:

Lehetséges-e, hogy ellenségeinknek folytatniuk kell munkájukat a hatalomátvételig, mi pedig tétlenek maradunk, vagy legfeljebb csak imádkozunk anélkül, hogy bármit is tennénk. Nincsenek-e náluk erősebb fegyvereink – az Ég és a Szeplőtelen Szűz oltalma? A Szeplőtelen és legyőzhetetlen Királynő, aki minden eretnekség ellen harcol, nem fogja átadni a terepet az ellenségnek, aki újra felüti a fejét; ha talál olyan szolgákat, akik hűségesek és engedelmesek parancsaihoz, újabb győzelmeket fog aratni, nagyobbakat, mint amilyeneket mi el tudnánk képzelni.

„Felmerült bennem a gondolat” – írta -, „hogy alapítsak egy egyesületet a szabadkőművesség és Lucifer többi szolgája elleni harcra.”

Mi volt ez az egyesület, mi a lényege? Militia Immaculatae, Szeplőtelen Lovagok lett a neve, és ez a programja: 

Meghódítani az egész világot, amilyen gyorsan csak lehet, és minden egyes lelket, aki most él, vagy a világ végéig létezni fog, az Immaculata és rajta keresztül Jézus Szent Szíve számára.

Ennek a szervezetnek különböző funkciói vannak, némelyik aktív, mások inkább spirituálisak – de a középpontjában a Szeplőtelen Szűznek való teljes felajánlás és a szabadkőművesekért való imádság áll.

Imádság ellenségeinkért

Mindannyian tudjuk, hogy keresztényi kötelességünk szeretni és imádkozni ellenségeinkért. Urunk Jézus Krisztus tanít minket: „Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek titeket, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek és rágalmaznak benneteket.”

Szent Pál ugyanezt a tanítást veszi át:

Amennyire rajtatok áll, éljetek mindenkivel békességben. Ne szolgáltassatok magatoknak igazságot, szeretteim, hanem hagyjatok teret az Isten haragjának, hiszen írva van: „Enyém a bosszú, én majd megfizetek” – mondja az Úr. Sőt, ha ellenséged éhezik, adj neki enni, ha szomjazik, adj neki inni. Ha ezt teszed, izzó parazsat raksz a fejére. (Róm 12)

Tehát legyünk pacifisták és várjuk meg, hogy ez a forradalom elpusztítson minket?

Szent Pál rögtön azt mondja nekünk, hogy ezzel a szeretettel (és ezen keresztül az imádsággal) ellenségeink iránt, „Ha ezt teszed, izzó parazsat raksz a fejére. Ne engedd, hogy legyőzzön a rossz, inkább te győzd le a rosszat jóval.”

Szent Péterről elnevezet Mária nővér ugyanígy látta ezt. A Szent Archoz intézett engesztelő imákról beszélve, melyeket Urunk kinyilatkoztatott neki, azt írta:

A Kereszttel és a mi Urunk kínszenvedésének más eszközeivel, mint harci fegyvereimmel megerősödve lépek a csatatérre, végtelen hódító erejüket az ellenség katonai sáncai ellen egyengetve, ahogyan Ő tanított engem.

És a kedves Maximilian Kolbe testvér ugyanezt a gondolatot vallja: Isten ellenségeit nem erőszakkal, hanem kegyelem által és megtérésükkel győzzük le és pusztítjuk el. Krisztus kegyelme és a Szeplőtelen Szűz ereje által, aki szétzúzza a kígyó fejét és elpusztít minden eretnekséget és tévedést, Isten szolgatársaivá és gyermekeivé változnak.

Sikerük nem garantált

Íme a dolgok valósága. Egy globális forradalom kellős közepén vagyunk, amely rohamosan halad előre, és látszólag kevés dolog áll az útjában. Sokan ezt a pokol sötét erőinek tulajdonítják, és biztosak abban, hogy azokat, akik ezt a forradalmat erőltetik, démonok követik és segítik. 

Még ha ez igaz is – és minden bizonnyal úgy tűnik, hogy mindenféle okokból kifolyólag ez így van -, azok az emberek, akik valójában ezt a forradalmat végrehajtják, emberi lények – hús-vér emberek – mint te és én. Egy forradalomhoz bizonyára csak néhány nagyon elkötelezett emberre van szükség – és talán elismerhetjük, hogy ezek az emberek szinte menthetetlenek (bár Isten számára semmi sem lehetetlen).

De ennek a forradalomnak az erőltetéséhez nagyobb számú, kevésbé elkötelezett emberre is szükség van. Ezeket az embereket gonosz uraiknak kell kordában tartaniuk, akár fenyegetésekkel, akár ígéretekkel. De ők „mozgó alkatrészek”, vannak családjaik, barátaik és emlékeik arról, hogy milyen volt az élet. 

Egyszerűen nem lehetséges, hogy a gonosz erői teljes bizonyosságot szerezzenek arról, hogy ezek az emberek, akiket nem „birtokolnak” úgy, mint másokat, továbbra is együttműködjenek ebben az őrült, csúnya, ember- és keresztényellenes forradalomban.

A démonok nem változtatják meg a véleményüket. Az emberek igen. Az embereknek van egy töréspontjuk, amikor azt mondják: „Elég!” És a kegyelem erejével, amelyet imáink és cselekedeteink által kapnak, meg is teszik.

Egy lánc csak annyira erős, amennyire a leggyengébb láncszem. Ahogy egyre több és több ember szenved az oltások, a zárlatok, a kialakuló apartheid hatásaitól – ahogy egyre több és több ember jön rá, hogy mindig csak egy oltás választja el attól, hogy tisztátalannak és oltatlanoknak minősüljön – ahogy a végrehajtók családjai szenvedni kezdenek és maguk is megosztottak lesznek, ahogy azon kapják magukat, hogy letartóztatnak, megbüntetnek, bebörtönöznek, beadatnak vagy akár megölnek más, hozzájuk hasonló embereket – ez a töréspont egyre közelebb kerül.

Tényleg azt mondhatjuk, hogy a gonosz erői irányítják ezeket a dolgokat?  Nem, nem mondhatjuk. A sikerük nem garantált.

Sőt, még csak kétségbe sem kell esnünk e szörnyű színdarab leggonoszabb szereplőitől. Ki gondolta volna, hogy a kegyetlen tarzuszi Saulból Szent Pál, a pogányok apostola lesz? Isten még furcsább dolgokat is tehet.

Minden lélegzetvételük, minden szívdobbanásuk csak azért lehetséges, mert a Mindenható Isten megengedi és megtartja létezésükben ezeket a gonosz embereket. Azt hiszik, hogy olyan hatalmasok, de csak Isten nagyobb dicsőségére léteznek tovább, és csak azért, mert Ő így akarja. Ők is emberek: megkeményedtek a kegyelemmel szemben, határozottan – de mondjuk úgy, hogy a kegyelemmel szembeni immunitásuk körülbelül olyan biztonságos és hatékony, mint az úgynevezett védőoltásaik. 

Imádság

IMÁDKOZNUNK kell tehát. Egy 54 napos, 15 tizedes Rózsafüzér Novéna[1] végéhez közeledünk, és bár biztosan sok kegyelmet kaptunk, imádságunknak folytatódnia kell. Tovább kell imádkoznunk kell a rózsafüzért ennek a zsarnokságnak a végéért és a Szeplőtelen Szív diadaláért. „Adjátok oda a fegyveremet!” – mondta Pio atya.

Láttuk, hogy Urunk azt akarja, hogy jóvátételt ajánljunk fel Neki a káromlásokért, melyekért ez a kommunista zsarnokság a büntetés. Urunk azt mondta Mária nővérnek, hogy a Szent Arcnak való jóvátétel legyőzi a kommunistákat és a forradalmat: Vegyük fel ezt a szellemet.

Imádkozzunk Maximilián testvérrel együtt azokért, akik nem fordulnak a Szűzanyához. Azt mondta: „különösen a szabadkőművesekért”, és ehhez hozzátehetjük a forradalom gonosz tervezőit. 

És imádkoznunk kell azért is, hogy a Vatikánban ne a sátán uralkodjon, és hogy olyan pápánk legyen, aki nem lesz az ő rabszolgája.

Az akkor már pap, fr. Maximilian Kolbe szavaival szeretném zárni – aki a Szeplőtelen Lovag hiteles képét adja nekünk.

Ő nem szűkíti a szívét szűken önmagára, sem a családjára, a közeli rokonaira, barátaira, honfitársaira, hanem az egész világot  foglalja, minden egyes embert, mert kivétel nélkül mindenki Jézus Krisztus vérével váltatott meg, mindenki a mi testvérünk. Mindenkinek igazi boldogságot kíván, megvilágosodást a hit fényén keresztül, megtisztulást a bűnökből, és Isten iránti szeretettől, határtalan szeretettől égő szívet. Az egész emberiség boldogsága Istenben az Immaculata által – ez az ő álma.

Mindenféle intézkedést megtehetünk, hogy megvédjük családunkat, gyermekeinket, nemzetünket és az Egyházat ezekben a sötét időkben – de Krisztus nélkül semmit sem tehetünk. Vele kell kezdenünk, jóvátételt felajánlva az emberiség káromlásaiért, és imádkoznunk kell, hogy megtérítse a gonosz emberek szívét, akik hagyták, hogy a Sátán rabszolgái legyenek.

Végül a Szűzanya szeplőtelen szíve győzedelmeskedni fog és szétzúzza a kígyó fejét és mindazokat, akik az ő egyházának ellenességei. Ők már veszítettek, mi pedig már nyertünk. A szeretet legfőbb cselekedete – és ami a legtöbbet segíthet rajtunk – az, hogy imáinkkal megmentjük ezeket a gonoszokat a sorsuktól.

A cikk forrása angol nyelven

——————————–

[1] A Novéna végzésének módja a következő: egy Novéna 9 napból áll. Ezalatt háromszor mondjuk el a teljes rózsafüzért (ha a legújabb titkokkal nem számolunk). A kérő Novéna 3×9 nap (27 nap). A hálaadó Novéna hasonlóan 3×9 nap (27 nap) így 54 napig imádkozzuk folyamatosan a rózsafüzért valamilyen szándékra. A kérő és hálaadó Novénának külön bevezető imádságai vannak, amelyeket Longo írt, ezek a A rózsafüzér imakönyvében megtalálhatóak (194-203. oldal). A hálaadó Novénát a kérés teljesülésétől függetlenül el kell végezni. Forrás

Létrehozva 2021. december 29.