Hogyan imádkozzuk a pompeji rózsafüzért?
A pompeji rózsafüzér kilenced 54 napig tart. Az első 27 nap a kérő rész (ami 3 kérő kilencedből tevődik össze),
A pompeji rózsafüzér kilenced 54 napig tart. Az első 27 nap a kérő rész (ami 3 kérő kilencedből tevődik össze),
Oltalmad alá futunk (lat. Sub tuum praesidium): a legrégibb (3-4. sz.) ismert Mária-ének és -imádság, a Decius (ur. 249-52) vagy a
Boldog Carlo Acutis, aki soha nem fordítottad el tekinteted Jézustól, a te nagy szeretetedtől, add meg nekem a kegyelmet, hogy
A hagyomány szerint a mi Urunk azt mondta Nagy Szent Gertrúdnak, hogy minden alkalommal, amikor áhítattal elmondja a következő imát,
Egy pompeji áldozat utolsó pillanatait örökre megőrizte a vulkáni hamu. Forrás: Facebook
Uram, átadom Neked minden gondomat, melyek saját személyem vagy hozzátartozóim miatt nyugtalanítanak, és átadom Neked minden lelki és testi szenvedésemet.
Szent Kristófról köztudott, hogy ő az utazók védőszentje. Ez nagyrészt annak a középkori legendának köszönhető, amelyben a szent Krisztust, mint
Katolikus Egyházunk ma is megkívánja tőlünk, hogy a szentmise ordináriumát, a válaszokat, valamint az alapvető imádságokat az Egyház anyanyelvén, latinul
Ima a kegyelem megszerzéséhez
Uram, aki végtelen szent és megdicsőült vagy szentjeid által, aki arra ösztönözted Szent Charbel szerzetest és remetét, hogy Jézus Krisztus útját járva éljen és haljon, aki megadtad neki az erőt, hogy el tudjon szakadni a világtól, hogy győztes legyen remeteségében, a szerzetesi erényekben: kérünk Téged, hogy ruházz fel bennünket a kegyelemmel, hogy szeressünk és szolgáljunk Téged, követve az ő példáját.
Hamvazószerdával kezdetét vette a nagyböjt. Az a nagyböjt, amelynek igazi liturgikus neve így hangzik: a húsvéti előkészület szent negyven napja. Ez név jelzi, hogy ebben az időszakban nem is a böjtölésen van a hangsúly, hanem az előkészületen, aminek egyik eszköze az önmegtagadás, a böjt. Ugyanis a szent negyven nap értelmét a húsvétra irányultságában nyeri el.
Köszönet Karesz testvéremnek a megosztásért. A szerk.
Akikkel csak telefonálok ezekben a napokban, azok mindegyikének a szentmise hiányzik a legjobban. A gyermekeket még csak megmosolygom, mikor mondják, hogy alig várják már az első ministrálást. A felnőttek, különösképpen az idősek és korosak hallatán azonban mindig összeszorul a torkom, mert édesanyámra gondolok, aki élete utolsó két évében nem tudott elmenni a szentmisére, és ettől nagyon szenvedett… Tudom tehát, hogy korosabb és betegebb híveim nem csak szokásból illetve kötelességérzetből szeretnének ismét eljönni a szentmisére. Még csak azért sem, mert most, ezekben a hetekben hiányzik az a közösség, amelynek tagjaival vasárnapról-vasárnapra találkoztak.
Istenem, bocsásd meg gyermekkorom sértéseit, felnőttkorom sok rettenetes bűnét, mindazt, amit a mai napig elkövettem a jelen pillanatig. Segíts, Istenem, ítéld bennem halálra a régi gonosz, langyos, hűtlen, gyönge, határozatlan, elbágyadt embert, és „teremts bennem új szívet”!
Isten angyala, kedves őrzőm,akire Isten szeretete rábíz engem itt,légy mindig mellettem ezen a napon,hogy világíts és őrizz, kormányozz és vezess
A jelenlegi szöveg némely részlete ellentmond az Egyház tanításának, amely gonosztól való szabadító imákról szól, mivel itt bármely pap direkt módon parancsol feltételezett gonosz hatalmaknak. Magam is, amikor csak szükséges, imádkoztatok szenvedőket az ősökkel kapcsolatban. Ennek az a lényege, hogy megbocsátunk az ősök bűneiért, s kérjük Istent, hogy ő is bocsásson meg nekik és üdvözítse őket.
A bűn képez rossz örökséget, elsősorban a család régi felmenőinek saját bűnei. Éppen ezért ugyanilyen jelentősége van minden egyes gyászmisének is, mert azokban is az elhunytak bűneinek bocsánatáért és mennybejutásáért könyörgünk.