Lehet jogosan kritizálni az Egyházat tagjainak életmódja és cselekedetei miatt, el lehet utasítani, de alighanem minden iránta táplált ellenszenv megszűnne, ha a vele szemben állók komolyan vennék lényegét, s az óriási vallási szervezet mögött felfedeznék azt a mérhetetlen isteni szeretetet, amely létrehozta s működteti minden emberi gyarlósága ellenére.

Az istentisztelet, az erkölcsi élet, a hivatalok és funkciók s minden más arra való az Egyházban, hogy ezt az isteni szeretetet viszonozza Istennek, illetve megjelenítse, közvetítse a világ számára.

Kívülállóként nem lehet megérteni az Egyházat, mert miként a szentségi misztérium, Krisztus Titokzatos Teste és a földi szeretetkapcsolat is csak azok számára érthető, akik részt vesznek benne, úgy a jelen lévő Isten országát is csak az ismerheti fel az Egyházban, aki Jézus Krisztussal életközösségre lépett. Lehet, hogy mi sem járunk messzebb az Isten országától, mint az evangéliumbeli írástudó, akit Jézus megdicsért okos felelete és buzgó hite miatt, de mindaddig nem léphetünk be oda, amíg fel nem ismerjük Krisztusban személyes Megváltónkat, s életét a magunk életébe nem fogadjuk. És ez nem pusztán költői kifejezés, hanem valóság: a hit és a keresztség által abba a világba nyerünk beavatást, amelyben ő él; a szívünkbe kiárasztott Lélek által abba a végtelen intenzitású szeretetáramba kerülünk, amely az Atya és a Fiú között szüntelen sodrással jelen van, s már itt a földön részt kapunk a soha el nem múló életből.

Csak innen, belülről nézve, a szívét ismerve lehet hiteles képet alkotni a kereszténységről, az Egyházról. Minden egyéb megközelítés, a legbecsületesebb és legjobb szándékú is, csak megközelítés marad, s szükségképpen nem jut el a lényegig. Márpedig az Egyháznak éppen e misztikus valósága miatt van csak jövője: ami csupán történelmi-társadalmi képződmény, korhoz kötött kulturális sajátosság benne, az előbb-utóbb elenyészik, s megmarad az éltető forrás, amely mindezt táplálja a kezdetektől megannyi évszázadon át az utolsó napig.

(forrás: barsitelekmm.blogspot.hu)

Létrehozva 2012. november 5.