Dr. Barsi Balázs atya újévi első homiliája
Kattints a meghallgatáshoz.
Kattints a meghallgatáshoz.
Az értelem féke nélkül a harag az értelmetlenségbe, esztelenségbe és a végletekbe megy át. Néha a gyilkosságig fajul, mint Lamek, az Ószövetségben (Ter 4,23) „Leütöttem egy embert sebemért, egy ifjút sebhelyemért.” Az újságok bűnügyi rovatai tele vannak ilyen bűncselekményekkel. A félelemtől erősítve, a harag áll minden ilyen erőszak-föllángolás alapján, mint a boszorkányüldözés, a bűnbakok meglincselése stb. Az irigység homályos szándékai által megtízszerezve, a harag már semmi mást nem keres, csak a rombolást. Ez az erőszak egyfajta hatalmas szenvedélyes öröm érzésnek lehet a forrása, egészen a függőségig menően.
Útmutató annak megértéséhez, hogyan tekint az Egyház ezekre a személyes látomásokra
A magánkinyilatkoztatások – melyeket Isten ma is ad – végtelenül lenyűgözőek. De honnan szerezhetünk megbízható információkat ezekről és arról, hogyan működnek? Most a magánkinyilatkoztatásokat vesszük szemügyre, megbízható katolikus forrásokra támaszkodva.
Atya, ha az ember munka miatt nyugtalanságot érez, ennek mi az oka?
– Lehet, hogy nem viszonyul a munkája iránt jó gondolatokkal? Ha a munka iránt helyesen és jól viszonyulunk, akkor bármi legyen is az, ünnep lesz a számunkra.
– Atya, és ha az ember amiatt lesz zaklatott, mert nehéz vagy piszkos munkát kell végeznie? Például építkezésen dolgozik, vagy mosogat egy étkezdében vagy valami hasonló munkát végez? Hogyan viszonyuljon ehhez?
A liturgikus év vége az Egyház szerint a keresztény számára alkalmat ad arra, hogy elmélkedjen végső végéről, és különösen a jó halálra való felkészülésről. Egy olyan korban, amikor az élet végét az eutanázia által siettetik, hasznos kiemelni ezt a nagyon különleges kegyelmet, amelyet végső kitartásnak nevezünk.
Az év 27. hete szerdájának első olvasmánya a Galata-beliekből való, megadva azokat a bűnöket, melyek miatt nem juthat valaki a mennyei királyságba. Ha valaki úgy hal meg, hogy nem bánja meg ezen bűnök elkövetését, nem juthat a mennybe, hanem a pokolba kerül. Ez egy fontos emlékeztető, hogy figyeljünk a veszteségre, amit a bűn okoz a szívünkben, a jellemünkben, és végső soron a sorsunkban.
Korunk egyik legnagyobb megtévesztése az elképzelés, hogy a súlyos bűn csak távoli lehetőség a legtöbb ember számára, és hogy az ilyen bűnöket csak valóban gonosz emberek követik el. Túl sok ember értékeli saját erkölcsi helyzetét haszontalan közhelyekkel, mint ezek: „Alapvetően jó ember vagyok”, vagy „Nos, nem öltem meg senkit.”
2022. december 25-én, karácsony napján a római Sant’Egidio Közösség 40. alkalommal ünnepelte éves karácsonyi ebédjét a Santa Maria bazilikában (Trastevere).
A templomok ilyen jellegű meggyalázása újabb jele annak, hogy a II. vatikáni zsinat után az ember elsőbbséget élvez Isten felett. Csodálatos testi irgalmassági cselekedet a szegények és rászorulók karácsonyi ebédjének szponzorálásával. Azonban ezt nem kell és nem is szabad egy olyan templomban tenni, amelyet a Szentháromság imádatára szenteltek fel. Egyszerűen igénybe vehettek volna egy nagy csarnokot vagy más helyszínt valahol, hogy ebédet szolgáljanak fel a szegények legszegényebbjei számára.
J. C. Ryle püspök tanítása 100 éve íródott – forrása itt található angolul. A szerk.
Katolikus Identitás Konferencia, Pittsburgh, 2022. október 1. Forrás
Az Eucharisztia görög eredetű szó (az eu – jó és a kharisz – kegyelem, kegyelmi adomány szavakból), jelentése: hálaadás. Tágabb értelemben jelenti a szentmisét, szorosabb értelemben pedig az Oltáriszentséget. A keresztények már az I. század végétől használják ezt a kifejezést az Utolsó Vacsora szavai alapján („Kezébe vette a kenyeret, hálát adott…”). Jézus ezekkel a szavakkal hagyta az Egyházra áldozati testét és vérét a kenyér és a bor színe alatt. A katolikus hit szerint amikor a pap kimondja az ostya és a bor fölött az átváltoztató szavakat, azok valóságosan Jézus testévé és vérévé válnak, így Jézus valóságosan jelen van a kenyérben és a borban, gyakori fogalmazás szerint „a kenyér és a bor színe alatt”.
a) Mitől, mennyiben válik bűnné a harag?
Az egész Bibliát átszövik az igazságos harag kitörései. A „szelíd Mózes” haragja, az aranyborjú előtt. Magának Jézusnak, az Isten-Embernek a haragja, mikor a templomudvarban nagytakarítást végez és kiűzi az árusokat. Amikor meggyógyítja az elszáradt jobb kezű embert, Márk evangélista azt írja, hogy Jézus körüljártatta „haragos tekintetét” a farizeusokon (Mk 3,5) (ez az egyetlen hely, ahol a harag szó van Jézusra alkalmazva a Szentírásban!).
Bíró László püspök, nyugalmazott katonai ordinárius visszagondol gyermekkora és papi élete karácsonyaira, az ünnep titkáról elmélkedik, a Szent Családra, Szent
Az embernek az a gazda fizet, akinek szolgált. Ha a bűnnek szolgálunk, akkor az ördög fog velünk elszámolni. Ha a jót tesszük, a jónak szolgálunk, akkor Krisztus fizet meg nekünk.
Kérdés: Atya, azt hallottuk, hogy valakinek azt mondta, hogy háború lesz. Ez igaz?
Paisziosz sztarec: Én magam nem mondtam semmit, de az emberek mondanak mindenfélét, ami az eszükbe jut. De még ha tudnék is valamit – kinek beszélhetnék erről?
A keresztények társadalmi szerepéről néha azért is nehéz beszélgetni, mert nem feltétlenül vannak meg hozzá a fejünkben a megfelelő kategóriák. Sok összetett, bonyolult kérdés még összetettebbé és bonyolultabbá válik, ha néhány alapvető szempont nincs a helyén. Ebben a rövid posztban két egyszerű sémára szeretnék emlékeztetni az egyház természetével kapcsolatban. Az egyik a megjelenésével, a másik a feladatával kapcsolatos. Sok egyéb szempont is van, de ha csak ezt a kettőt szem előtt tartjuk, máris könnyebben tudunk tájékozódni, és talán szükségtelen félreértéseket is el tudunk kerülni. Kezdem az elsővel, ami az, hogy Jézus követői kétféleképpen vannak jelen a világban: összegyülekezve és szétszórva.