lbene-1

Ladánybenei tanúságtételek

Az egyik tanúságtétel arról szólt, hogy valaki elzárta a szívét az Úr elöl.

Az imaalkalom első ismeret szava, amit kaptam és jelentettem ki, pontosan erről szólt. Talált, süllyedt. Ma de. eljött hozzám a plébániára a tanúság tevője és megerősítette az ismeret szavát.

Azt is elmondta, hogy érezte, amikor a Közbenjárók imádkoztak érte, hogy valami Jó kezd el felkúszni a szíve felé, de a szíve előtt megállt, nem tudott bejutni. Ekkor kérdezett rá az érte imádkozók közül valaki – anélkül, hogy erről tudott volna – hogy volt e köze okkultizmushoz, agykontrollhoz, bioenergetikához…stb.

Igen volt, azóta már keresi a Testvér a legközelebbi szabadító kurzust a démoni köteléktől.

Elmondta azt is, hogy fizikailag érezhető volt számára, hogy körülötte forró a levegő és a padszomszédai gyógyulnak, de ő sajnos kimaradt ebből.

„Volt a zsinagógában egy ember a tisztátalan lélek hatalmában. Ez így kiáltott föl: „Mi közünk hozzád Názáreti Jézus! Azért jöttél, hogy elveszíts minket? Tudom ki vagy, az Isten Szentje.” Jézus megparancsolta neki:”Némulj el és menj ki belőle.” MK1.23

Jómagam:

Én még néhány nappal korábban előre megkaptam a Lélektől azt az információt – amikor a hittanórára menet dicsőítettem és meglátogatott a Szentlélek az autómban – hogy kívülről jobban fogom érzékelni az Úr jelenlétét, mint lelkemben belülről.

Így is történt. Belülről csupán egyetlen ismeret szavát kaptam az imaalkalom elején arról, aki a szívét elzárta az Úr elöl és azután már mindent hitben éltem meg az este során. Nagyon furcsa és szokatlan volt ez nekem, mert eddig mindig úgy munkálkodott bennem a Lélek, hogy belül is erőteljesen tapasztalható volt a jelenléte és mindig boldog érzés volt bennem.

Most a Szentlélek benső jelenlétének boldogságát nem éreztem, magam semmi további benső jelzést nem kaptam, csak hitben elfogadtam, hogy bizonyos, hogy az ÚR cselekszik a jelenlévők között. Amikor az Oltáriszentséggel a kezemben végigmentem a padok között és megáldottam a jelenlévőket, közben semmilyen benső jelzést nem kaptam a Lélektől. Magamban ennek ellenére végig a hála imáját imádkoztam azért, mert biztos voltam abban, hogy közben cselekedett az Úr. Úgy látszik az ÚR arra tanít, hogy érezhető jelenlét nélkül hitben járjak ne csak akkor, amikor gyóntatok, áldoztatok, hanem a szentlelkes gyakorlatban is.

  Ugyanakkor boldog és hálás voltam-vagyok, mert mint a ház Pásztora láthattam a Bárányaim örömét, gyógyulását, szomjának betöltését és ez bőven elegendő nekem. Nagyon elfáradtam a végére…sok előkészítő munka…stb és estére nekem bizony olyan hátfájás volt bennem, hogy boldogan nyújtóztam ki. Másnapra kipihentem magam és a hátfájás is megszűnt.

„Ha prófétáltok és belép egy hitetlen vagy avatatlan és annak mindenki a lelkére beszél (az ismeret szava által) akkor szívének titkai nyilvánvalóvá lesznek, úgyhogy arcra borulva imádja Istent és megvallja: „valóban közöttetek van Isten.” 1Kor14.25

Egy a budaörsi közbenjárók közül:

Számomra ez döbbenetes! Ugyanezt éltük meg az imapárommal. Nem éreztünk érzelmileg semmit, a drukkon kívül és nem jöttek bőségben sem az indíttatások közbenjárás alatt! Ugyanez volt velünk is, hogy értelembeli hittel léptünk, mert semmit sem éreztünk. Én azt hittem azért, mert a szervezkedés, az idegeskedés, rohanás és aztán az éneklés is sokat kivett belőlem, mire a közbenjáráshoz értünk. DE HISZEM és ezek után a tanulság is számomra: nem kell nekünk ahhoz semmit érezni, hogy Isten jelen legyen és működjön és gyógyítson betegségeket. Ha érzünk is, az plusz. Most Isten  ettől alázatban megóvott. Ettől függetlenül a megerősítő tanúságtételeknek külön örülünk.

„Krisztus Jézusban van a mi bizalmunk és biztonságos utunk a benne való hit által.
Ez szolgál dicsőségetekre.” Ef 3.11

Egy benei asszony:  Ilyen még nem volt Ladánybenén!

Nagyon kellett ez a lelki gyógyulás. Tapasztalom saját magamon. Szinte napról napra erősödöm. A beteg férjem is kezd felépülni. Ezt még az orvosok is elismerik, hogy az ő felépülése csoda. Az ő korában ez igen ritka, hogy ilyen betegségből felépüljön. Sokat imádkozom érte és magamért, hogy legyen erőm, ha hazajön.  Istennek legyen hála ezért az ima alkalomért. Köszönöm.

Létrehozva 2011. május 19.