A szent tér szekularizálása (12)
Nem minden szakrális zene megfelelő a liturgiához (vö. senki sem vesz részt az éneklésben)
Nem minden szakrális zene megfelelő a liturgiához (vö. senki sem vesz részt az éneklésben)
„Tisztelettel ajánlom a National Geographic kitűnő dokumentumfilmjét a vatikáni hétköznapokról. Egy órában megismerhetjük a svájci gárdát, a Szent
A bikkfa nyelvezet kicsit zavaró, de akinek kell a pályázati támogatás, úgyis érti. A szerk.
Magyarország Alaptörvényének Nemzeti Hitvallása leszögezi: „…a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra.”
„De amit már elértünk, abban tartsunk ki.” Fil 3,16
Tavaly történt, mikor repülőn utaztam két barátnőmmel. Új könyvem, az Unglued (Ha elszakad a cérna) kiadásáról beszélgettünk átlagos hangerővel, mikor az előttünk ülő párnál elszakadt a cérna. Miattunk. Micsoda boldogság.
A férfi hátrafordult : „Hé, maguk, nem volnának szívesek halkabban beszélgetni?”
Az elmúlt években idehaza történt bestiális gyilkosságok után időről időre fölmerült a halálbüntetés visszaállításának kérdése. Ez jórészt politikai vitákban csúcsosodik ki, pedig alapvetően erkölcsi kérdés. Mit mond az Egyház a halálbüntetésről?
Legelőször szeretném leszögezni, hogy nem konkrét eset kapcsán és nem politikai jellegű vagy vitaindító ez az írás. Pusztán bemutatja a Katolikus Egyház, egyébként az elmúlt pár évtizedben kissé bonyolulttá formálódott véleményét a halálbüntetés kérdéskörében.
Tegyük magasra a mércét, legyünk igényesek, ne az átlagot kövessük, hanem a legjobbakat – üzeni a fiataloknak Papp Miklós a Nagymarosi Ifjúsági Találkozó főelőadója. Ha a fiatalok látnak jó elitet, akkor el lehet őket varázsolni: akik maguk is elhivatottak, azok képesek az igényes életre elhívni – így a morálteológus.
A bejövő üzeneteim naponta telnek meg fiatal nők kérdéseivel, A barátom azt mondja, ha valóban szeretem, szexelek vele. Ha nem szexelek vele félek, hogy el fog hagyni. Ha nem adom meg neki, amit akar, attól tartok, hogy meg fog csalni. A barátom pornót néz, és emiatt úgy érzem, hogy nem vagyok számára elég. A barátaim azt mondják, ha igazán szeretem, lefekszem vele. Szeretném, ha szeretnének és vágynának rám. Ez csak néhány azok közül, amelyeket naponta olvasok.
Bocsássatok meg nekem, ha ez egy kicsit lehangoló témának tűnik. Valójában ennek ellentéte.
Emlékszem, amikor főiskolás voltam rövidke 10 évvel ezelőtt. Önmagammal voltam elfoglalva. Egy természetes, ámbár önző szemléletmód bármely hasonló életszakaszban járó ember számára. Mi legyen a fő tantárgyam? Milyen órákat vegyek föl? Milyen csoportokhoz csatlakozzak? Mit csinálok miután lediplomázok? Mik a felelősségeim? Teljesítem-e őket? Hova megyek? Hogy fog kinézni az életem hátralevő része? Kivel fogom eltölteni?
Tamara Csikunova fiát Üzbegisztánban kivégezték. Ezt követően alapítványt hozott létre a halálbüntetés elleni küzdelem előmozdítására, Anyák a halálbüntetés és a kínzás ellen néven. Október elején részt vett Rómában a Sant’Egidio közösség által szervezett találkozón, ahol a világvallások vezetői, politikusok, neves közéleti személyiségek beszélgettek napjaink kihívásairól és imádkoztak együtt a világ békéjéért. A találkozó során interjút adott szerkesztőségünknek.
Egy kisfiú beteg anyjának lop gyógyszert a gyógyszertárból. Az egyik árus felméri a helyzetet, és kisegíti a fiút a bajból.
Ha kezedben tartod ezt a füzetet, törődsz gyermekeid hitével. És olvasás közben rájössz, hogy a hit továbbadása nem egyszerű dolog mai modern világunkban. II. János Pál írta, „az evangéliumi üzenet átadása napjainkban különösen nehéz feladat… nem menekülhetünk el az elől a tény elől, hogy nagyobb összeomlás történik az erkölcsi és vallási értékek generációról generációra történő átadásában, mint bármely más történelmi korban.”1