Valaha Írországból indult az a misszió, amelynek következtében Európa keresztény lett. A mostani hírek másról szólnak.
Egy „katolikus” pap (mert hát a szentségi jel letörölhetetlen) szentmisén kampányolt az azonos neműek házassága mellett a népszavazáson. A tetejében azt is közölte híveivel, hogy maga is homoszexuális. A hívek (állítólag) felállva tapsoltak. Úgy tudom, még nem függesztette fel az érsek.
Ó, most értem, hogy a tökéletes szeretet a mások hibáinak elviselésében áll, abban, hogy egy cseppet sem csodálkozunk gyöngéiken, hogy
Három évvel ezelőtt került ki egy zöld doboz a Munkácsy Mihály utcai Irgalmasrendi Kórház kerítésére. Egy mindig nyitva lévő, postaládához hasonlító adományszekrényről van szó, ahová bárki bármikor betehet és kivehet élelmiszert. Az ötlet és a megvalósítás a pécsi Irgalmasrend papjának, Morvay Imre Pio atyának köszönhető, és egyre inkább úgy tűnik, hogy a jó példa országszerte terjed.
2014. október 20-án Drezdában 350 ember vonult az utcán, akik transzparenst tartottak magasba, amin ez állt: Pegida. Nem sokan tudták akkoriban, hogy kik és miért kiáltanak, hiszen Németországban kényes a társadalom a szólásszabadságra. Ugyanakkor van egy sokféleképpen feldolgozott 20. századi történelmük, amelynek kliséi meghatározóak a társadalmi csoportokhoz való viszonyulásra.
Exkluzív: Athanasius Schneider segédpüspök a családszinódusról
A következő interjú, amelyet Athanasius Schneider, a kazahsztáni Astana Legszentebb Szűz Máriáról nevezett érsekségének segédpüspöke Dr. Isabella Parowicznak adott, a lengyel Polonia Christiana c. folyóiratban jelent meg.
1. „Köszönök mindent, amit a családunkért teszel.”
Tudom, hogy keményen dolgozol. Még az is lehet, hogy úgy érzed, a te terhed millószor nehezem mint amit a feleséged visel. De ő is keményen dolgozik … és egy picike köszönöm csodákra képes.
Itt volt a karácsony, megajándékoztuk egymást, kicsi és nagy ajándékokkal.
Tavaly kamasz- ill. nagykorú fiam egy régi, remek terepjárót kaptak öcsémtől és sógornőmtől karácsonyra, felfoghatatlan ajándék volt. Minden szeretetük benne volt. A saját egyik autójukat adták oda, ez önmagában is nagy ajándék, értékét tekintve. Ráadásul hegyen lakunk és többször esett a hó, valóban jó hasznát vettük.
„Áldott az az ember, aki az Úrban bízik, akinek az Úrban van a reménye. Olyan lesz, mint a víz mellé ültetett fa, amely gyökereit egészen a folyóig ereszti. Ha jön a hőség, nem kell félnie, lombja mindig zöldellni fog. Szárazság idején sem kell aggódnia, akkor sem szűnik meg gyümölcsöt teremni.” (Jer 17,7-8)
Jó hírben reménykedve léptünk be az orvos szobájába. Olyan újsággal jöttünk ki onnan, amire nem számítottunk, kezünkben különféle leírások, ismertetések. Házasságunk alatt már átéltük egyszer, mit jelent rákosnak lenni. Csakhogy akkor rólam volt szó, most meg róla.
Ez az év teljességgel békében kell hogy teljék számunkra. Megpróbálunk ezért többet beszélni Istennel és kevesebbet az emberekkel. Forrás: Teréz
A civil életben működő vezetők és menedzserek a gyakran alkalmazott sztereotípiák szerint mindenhez közel vannak, csak a hithez, kereszténység nem. Ahogy sokszor tévedünk, ha sztereotípiákra hallgatunk, ez esetben is érdemes a dolgok mögé nézni.
Nemrég ajánlotta valaki nekem ezt a posztot, amit most ezúton is szeretnék megköszönni. Amerikai protestáns lelkigondozók Jeff VanVonderen munkássága. alapján nagyon világos szempontokat adnak annak megkülönböztetésére, hogy egy családban – bármi is a látszat – elnyomás, megszégyenítés vagy pedig szeretet, elfogadás uralkodik-e.
Ne akarj még fáradság árán is lelki örömökhöz jutni, hanem mondj le róluk nagylelkűen. Forrás: Keresztes Szent János aranymondásai –
A Dunántúli Napló december 30-i számában „Rémálommá vált az egyházi esküvő régen várt napja” címmel közölt a Pécsi Egyházmegyét is érintő írást egy Pécsett meghiúsult egyházi házasságkötésről. Az egyházmegye közleményben ismertette az eset részleteit, melyek a cikkből nem derültek ki. A mellékletben ismertetetett kánonjogi cikkelyek alapján a helyzet megítélése egyértelmű. A szerk.
Kérlek benneteket: a jászolnál imára kulcsolt kezekkel fogadjuk meg a gyermek Jézusnak és az Ő édesanyjának, hogy különösképpen ellenőrizzük nyelvünket.