Ferenc pápa egy karizmatikus személyiség, igazi „pásztor” jellem, olyan, akire odafigyel az ember. Erős prioritása a szegényekre, elesettekre való odafigyelés, az Egyház kicsit zárkózott magatartásának feloldása. Nekem kifejezetten tetszik az, hogy kicsit felrázza a híveket, püspököket, papokat.
Különleges interjú Fulton J. Sheen érsekkel
Mai kérdésekre válaszol a múlt század egyik legkiemelkedőbb egyházi személyisége. Idézetek Sheen érsek rádióbeszédeiből.
Mit gondol az egyházellenességről?
„Amerikában nincs száz ember, aki gyűlöli a Katolikus Egyházat. Több millióan gyűlölik azt, amit tévesen a Katolikus Egyháznak vélnek – ami természetesen egészen más dolog.” (Preface to Radio Replies)
A gyógyító kételkedéseire imádságban kaphat választ
A címben Dr. Gyökössy Endrét az elmúlt évszázad neves magyar pasztorál-pszichológus lelkészét idéztem meg egy kicsit „a térden álló ember nem esik el” – így hangzott az eredeti mondat az egyik „Kézfogás a magasból” füzetében. Lassan negyedszázados orvosi tevékenységem során egyre jobban megtapasztalom ezt, különösen az élet és halál határhelyzeteiben.
Már hónapok óta feküdtem ágyban, mikor kezelőorvosom egy-jóhírű belgyógyászt hívott konzultációra. Dr. Varga Imre tanársegéd akkor jött Szolnokra. Sokat reméltem tőle. Úgy gondoltam, ha csak rám néz is, meggyógyulok. Nagyon jónevű orvos volt. Alaposan megvizsgált és kérdezte: Mióta fekszem?
– Már majdnem egy éve. Mikor kelhetek föl? Mikor gyógyulok meg?
Először nem akart válaszolni. Azt mondta: úgy tudja, hogy kongreganista vagyok. Akkor kérjem a Jézuskát, hogy gyógyítson meg, mert ő úgy hiszi, hogy még sokáig kell feküdnöm.
– Meddig? Egy hónapig?
– Talán még egy évig is.
Kocsis Fülöp atya évekig szerzetesként élt Belgiumban, majd egy bodrogközi kis faluban.
Egy zártkörűnek hitt tanácskozáson bírálta Európa, mindenekelőtt a Nyugat migránspolitikáját Márfi Gyula veszprémi érsek. Szavait felkapta a sajtó, azok még a tekintélyes olasz napilapban, az Il Giornaléban is megjelentek. Botrány? Márfi Gyula nem konfliktuskereső ember, de úgy érezte, nem hallgathat a veszélyről. Vele beszélgettünk Európa sorsáról és a földrész meghódítására érkező migránsokról.
– Mi lesz velünk? Már az arab térségben kirobbant konfliktussorozat előtt is érezhető volt a keresztényellenes nyomás, elég az unió alapokmányára utalni, amelyben meg sem említik a kereszténységet mint Európa kulturális alapkövét…
– Európában, elsősorban annak nyugati felén vallási és szellemi értelemben légüres tér alakult ki. Csakhogy: natura horrescit vacuum! Vagyis a természet irtózik a vákuumtól. Nos, ez a hitéletben kialakult vákuum most elemi erővel szívja be az iszlámot.
Június 4-e, a Nemzeti Összetartozás napja, amikor a Trianoni békediktátumra emlékezünk. Ez az alkalom imádságra hív nemzetünkért, hazánkért.
Áldd meg, Uram, Magyarországot!
Áldd meg, Uram, a Te magyar néped!
Oldozd fel és szabadítsd meg
ellened elkövetett bűneitől,
mások ellen elkövetett bűneitől,
önmaga ellen elkövetett bűneitől,
az erkölcs terén
szociális téren,
gazdasági téren elkövetett bűneitől,
a természet ellen,
az élet ellen,
az egész emberiség ellen elkövetett bűneitől,
múltja,
jelene
és jövője ellen elkövetett számtalan bűnétől!
Fényes bravúr! Páratlan hősiesség egy tizenhárom éves kislánytól! Ő mégis így ír: “Nagyon boldog voltam, de azért csalódott is, hogy nem haltam vértanú-halált”
– 1920. március 12-én fekszik betegen ágyba, és ettől kezdve tulajdonképpen élete végéig fel sem kel. 42 év súlyos testi és lelki szenvedésekben, ágyban fekve, tehetetlenül!
A nyári busz fullasztó melegében,
Kék-bóbitás sapkája keretében,
Anyja mellére békén odabújva,
Szemben velem egy esztendős fiúcska.
Szeme azúrját kerekíti tágra,
Úgy néz a furcsa idegen világra,
Ami én vagyok, aki mostan boldog
Gyönyörűséggel arcába mosolygok.
…avagy engedjük-e hozzá őket?
Létezik a katolikus hívőknek egy furcsa altípusa. Sőt, megannyi hívő évekig kénytelen átélni ezt a szerepkört. Egyikük nem tartotta tovább magában tragikomikus tapasztalatait.
„Amikor a magyarság szenvedett, a pápák álltak mellette, az ő segítségükkel nyerte vissza hazánk a töröktől fővárosát és régi határait. Most pedig a magyar fegyverek oltalma alatt vonult be az Örök Városba négyéves rabsága után népének ujjongása közt VII. Pius” – írta Kühár Flóris.
Az egyetlen ismert magyar stigmatizált a szolnoki Galgóczy Erzsébet. A szerk.
– Nem tudok gondolni semmit, mert fogalmam sincs róla, hogy ki lehet …
Az is csodálatos volt, hogy bár elég sokan látogattak akkoriban, de sohasem találkozott össze senkivel. Vagy éppen akkor ment el valaki és utána nyomban Ő jött; vagy Ő volt ott és távozása után jött más. Édesanyám is kezdte figyelni. Többször be is nézett a szobába, volt-e már? Ha közvetlen a látogatása után jött be valaki, mind azzal lépett be: “De finom illat van itt! Milyen virágtól?” (Amikor kétszer nem jött, Édesanyám egész nap mellettem ült, mert rosszul voltam.) Magamban sokszor gondoltam arra, hogyan tudja, hogy nincs most itt senki. Mindig olyan biztonsággal jött, mintha tudta volna, hogy nem zavar senki. Mióta Lelkiatyám mondta, hogy sejti, ki lehet a látogató, engem is jobban foglalkoztatott. Nagyon megszerettem, el sem tudtam volna gondolni, hogy egyszer majd elmarad.
Süveges Gergő apaszemmel a családjáról
Azt szeretném, hogy a gyermekeimnek biztonságot adó, megtartó, az ő pártjukon álló apaképük legyen, mert ez tényleg alapvetően befolyásolja az istenképüket – mondja Süveges Gergő. A népszerű műsorvezető sosem akart pap lenni, de elvégezte a teológiát. Most a rádiózás mellett magánembereknek és egyházi közösségeknek segít.
Fr. Z’s Blog mintájára kipróbálom ezt a kommentelős bejegyzést. Izgalmas! Visszajelzéseket szívesen fogadok!
A La Croix katolikus francia napilap május 9-én interjút készített Ferenc pápával a Vatikánban, amelyet május 17-én, kedden tettek közzé. A beszélgetést teljes terjedelmében a Magyar Kurír közölte. (Kommentár pirossal).