Egy olvasónk ragadott billentyűzetet, hogy megossza a gondolatait a témában. Kérdésemre megírta, hogy nem olvasta a Biztos út című könyvet.
Kedves Házasság Előtt Állók! Nem vagyok még éppenséggel öreg, a húszas éveimet taposom, és bevallom, én is a szexualitással kapcsolatos kettősségben nőttem fel.
1991. január 11-én éjfélkor a Néva parti hófödte térség felett szörnyű menydörgés hallatszott, és a villám fénye egy pillanatra egész Pétervárt bevilágította. A dörgés oly erős volt, hogy sokan felébredtek és kinéztek az ablakon. E sorok írója először arra gondolt, hogy robbanás vagy katasztrófa történt.
„Íme, a szűz fogan, fiút szül, és Immánuelnek nevezi el.” Iz 7,14
Gondolataimban a tökéletes karácsony előkészítése kavargott. Szinte mindenki eljön hozzánk valamikor karácsony és újév között az én családomból és JJ családjából. Még sosem láttuk vendégül őket karácsonyi eb&eacut e;dre, ezért izgatott örömmel vártam az eseményt.
Múlt héten, ahogy a pirosnál álltam a kocsimmal, észrevettem egy matricát az előttem álló kocsi hátulján. Ezt állt rajta: „Jobban néztél ki MySpace-en” A nevetés után arra gondoltam, hogy milyen találóan szól ez számos neten bontakozó kapcsolatról.
Az Európai Parlament a mai napon leszavazta Edite Estrela portugál képviselő javaslatát, amely emberi joggá kívánta nyilvánítani az abortuszt.
A jelentés, amelyet Edite Estrela portugál képviselőnő, a Szocialisták és a Demokraták Haladó Szövetségének tagja nyújtott be, emberi joggá kívánta nyilvánítani az abortuszt. A parlament a mai napon leszavazott dokumentumot október 22-én további átdolgozásra visszaküldte a női jogokkal és genderegyenlőséggel foglalkozó bizottságnak.
Azt sokan tudják, hogy a jóságos, ajándékot hozó Mikulás figurája Szent Miklós püspöktől ered: a híres szent éjjelente kijárt és vagyonából osztott a leginkább rászorulóknak, de sosem fedte föl magát. El is terjedt, hogy egy ismeretlen jó akaró segít az embereken, amikor a legnagyobb szükség van rá.
November 26-án mutatták be a Vatikánban Ferenc pápának az Evangelii Gaudium (a Szentírás öröme) című apostoli buzdítását, amely a pasztorációs szolgálatról, az egyház reformjáról és a pénzügyi-gazdasági világrendről is szól, utóbbit nagyon keményen bírálva. A 223 oldalas dokumentum 45. oldalán egyenesen azt írta, hogy a mai gazdaság embereket „öl”, és hogy a zabolátlan kapitalizmus egy „újfajta zsarnokság”.
23 éve fekszem bénán, miközben megadóan járni tanulok Isten oldalán. Az elfogadás, türelmetlenség közepette mégis haladni kell – mondta Telenkó Miklós görögkatolikus pap. A 23 évvel ezelőtt balesetet szenvedett és tolószékbe kényszerült lelkész a fogyatékkal élők világnapján beszélt a szenvedésekkel teli útról, a hitért folytatott mindennapi küzdelemről.ű
„Mert ha te most hallgatsz, más helyről jön segítség és szabadulás a zsidóknak, de te és atyád háza elpusztultok. Ki tudja, vajon nem éppen a mostani idő miatt jutottál-e királyi méltósághoz?” (Esz 4,14)
Amiről nehéz beszélni, arról fontos beszélni. Amit nem lehet megfogalmazni, azt létszükséglet megfogalmazni.
A belső űr, a belső vágy … mindnyájunk sajátsága. Ott tátong bennünk, s mi néha mindenfélével betömködjük, máskor pedig szélsőségesen kifeszítjük határait, úgy, hogy majdnem belepusztulunk önmagunk éheztetésébe. Kiüresítünk, kiszelektálunk, lefogyasztunk, kidobálunk, aztán hagyjuk, a seb levegőzzön, mérgesedjen, vérezzen, nem ápoljuk, nem kötözzük be.
„Taníts engem utaidra, Uram, hogy igazságod szerint járjak, adj osztatlan szívet, hogy féljem nevedet.” Zsolt 86,11
Nagyon korán van még. A testem szívesen aludna, de a lelkem már igyekszik Jézus elé. Testi szememmel nem látom Őt, de tudom, hogy itt van velem.
„Nem tudjátok, mit hoz a holnap. Mert mi a ti életetek? Pára vagytok csak, amely egy kis ideig látszik, aztán ismét eloszlik.” Jak 4,14
Amikor Jason egyéves születésnapján az édesanyja elővette az időkapszulát, mókás ötletnek tartottuk. „Mindenki tegyen bele valamit, ami ezt az évet jelképezi, és írjon pár sort arról, hogyan képzeli el az életet 17 év múlva.” Gondosan megfogalmaztuk a leveleket, beraktuk az időkapszulába, melléjük került néhány vadonatúj pénzérme, egy játékautó, szalagcímek a helyi lap aznapi számából, és más apróságok.
Annyi minden történt a héten itthon, Magyarországon, vagy éppen a nagyvilágban, sőt, a mi kis egyházunkban is, hogy igazság szerint ezer más téma lenne, amiről írhatnék. Hogy miért döntöttem mégis a sokak által világszenzációnak tartott debreceni események mellett? Az ok meglehetősen egyszerű: mert Debrecenben csoda történt.
„Csontjaim nem voltak rejtve előtted, amikor titkon formálódtam” (Zsolt 139,15a)
Csodálatos, ahogy Isten az üzeneteit küldi – néha csendesen, lágyan, máskor hirtelen és váratlanul. Elmesélem, hogyan oktatott engem legutóbb egy hétvégi ifjúsági lelkigyakorlaton, amit én tartottam a templomunkban.
Egyik esti közös program a latt láttam, hogy egy tizenhárom év körüli lány kinn üldögél egyedül az előtérben. Leültem mellé, és megkérdeztem, miért nincs benn a többiekkel.