A fordító előszava
„A bölcsesség kezdete az Úr félelme” (Péld 1,7). Mit tegyen az ember, ha meg akarja szerezni az Úr félelmét, mint a bölcsesség kezdetét? Az atyák azt tanácsolják, ha istenfélelmet akarsz tanulni, szegődj olyan keresztény tanító – pap, szerzetes vagy világi – mellé, aki már megkapta az istenfélelem ajándékát, és az ő ajándéka, életének példája nyomán „rád ragad”.
Varga László püspök homiliája
Őrtüzek Imádság Háza Budapest, 2020, június 9.
Balázs (Miskolc)
Úgy érzem, megingott a hitem. Kételkedem Istenben, az Ő létezésében. Több hete imádkozom, hogy erősítsen meg, mégsem látom hogy biztosabb lennék benne. Mit tegyek? Honnan tudjam hogy Ő tényleg él, hogy Ő teremtett, és figyel rám? Hogy van egyáltalán “Ő”?
Üdv a klubban! A naiv, gyerekes, örökölt hiten túljutva elindul az ember az olyan hit útján, amiben egyszerre van egy biztosság (mégiscsak imádkozol Őhozzá) és milliónyi kérdés. Világ legnagyszerűbb dolga, hogy Istent el tudjuk gondolni. Az emberi elme legnagyobb teljesítménye és egyben legnagyobb kihívása, kalandja. Üdv ebben az élethosszig tartó szerelemben és drámában!
„Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak.” (Mt 5,7)
Szoktad néha úgy érezni, hogy sosem fog véget érni az igazságtalanság, a megfélemlítés, az erőszak ezen a világon? Jézus korában sem volt másképp. A Római Birodalom nem az irgalmasságáról nevezetes.
De a zsidó vezetőknek is gondja volt az irgalmassággal. A mindennapi emberek egyik oldalról a kegyetlen, eltipró Római birodalom, másik oldalról a könyörtelen, romlott vallási rendszer szorításában éltek.
Mondd ezt magadnak: „Nem mindig gondolkodom helyesen, gyakran követek el hibákat. Például ebben és ebben az esetben ezt gondoltam, és kiderült, hogy nem volt igazam. Egy másik esetben elítéltem valakit, és kiderült, hogy igazságtalanul jártak el azzal az emberrel. Következésképpen nem szabad hallgatnom az [ítélkező] gondolatomra”.
– Atya, mi segíthetne nekem, hogy ne ítélkezzek?
– A dolgok mindig úgy vannak a valóságban, ahogy te gondolod?
– Nem.
– Hát akkor mondd ezt magadnak: „Nem mindig gondolkodom helyesen, gyakran követek el hibákat. Például ebben és ebben az esetben ezt gondoltam, és kiderült, hogy nem volt igazam. Egy másik esetben elítéltem valakit, és kiderült, hogy igazságtalanul jártak el azzal az emberrel. Következésképpen nem szabad hallgatnom az [ítélkező] gondolatomra”.
Szerafim sztarecnek, a szárovi remeteség szerzetespapjának aszkéta élete már jóval boldog halála előtt ismert volt nem csak Oroszországban, hanem az egész Orthodox Egyházban.
„Az egész világ konzervatívokra és progresszívekre osztotta fel magát. A progresszívek azon dolgoznak, hogy minél több hibát elkövessenek. A konzervatívok pedig azon, hogy megakadályozzák ezen hibák kijavítását.” Három kötetet is megjelentetett Gilbert Keith Chestertontól, a 20. századi szellemes brit gondolkodótól a Századvég. Miről szólnak és miért érdekes az író, aki egyszerre volt végzettség nélküli filozófus, teológus, katolikus apologéta, író és publicista?
Gilbert Keith Chesterton, „az ellentmondások hercege” 1874-ben született Londonban. Grafikusként végzett a University College of London művészeti iskolájában, ahol tanult irodalmat is. Felesége visszavezette Chestertont az anglikán egyházhoz, de az író végül 1922-ben katolizált. 1895-től londoni kiadóknál dolgozott, majd 1902-től újságot is ír. 1925-től saját lapja is volt, a G.K.’s Weekly, amit haláláig megjelentet. A hatalmas termetű Chesterton (134 kilogrammot nyomott) 1936-ban hunyt el. Életműve nyolcvan könyv, több száz vers, kétszáz elbeszélés, jó pár színjáték és rengeteg esszé.
Emlékezz ezekre az egyszerű alapelvekre, amikor a közösségi média hírfolyamát görgeted.
A közösségi média, bár nagyszerű eszköz a világ többi részével való kapcsolattartáshoz, a pletykák, a rágalmazás és az elfogult beállítottság sötét ösvényére vezethet bennünket. Érzelmeinket könnyen „szabadon bocsátjuk”, és az internet névtelensége megóvhat minket a kíméletlen szavak természetes utóhatásaitól.
Szalézi Szent Ferenc, aki a XVI. században élt, írt egy mély lelkiségű művet Bevezetés az odaadó életbe címmel, melyben olyan bölcsességek találhatók, amelyeket még ma is lehet alkalmazni a XXI. században.
Három újabb kérdésre válaszolt Papp Miklós: ezúttal a papok által “túltolt” szenvedésről, az esetleges önámításról és az életcél megtalálásáról kérdeztétek a görögkatolikus papot és családapát!
Emil (Győrújbarát)
Miért csak a kereszt tövében tudnak időzni az emberek? Miért “tolják túl” a papok a szenvedést, ahelyett, hogy észrevennék a Feltámadott jeleit? Miért nem tudnak feltámadás-központúbban gondolkozni? Engem felettébb bosszant ez a beteges hozzáállás.
Néri Szent Fülöp tanácsai
Néri Szent Fülöp, a „bohócruhás misztikus” gondolatai alapján állítottuk össze 2016-ban az alábbi jótanácsokat, hogy segítségünkre legyen az életszentség felé vezető úton.
Néri Szent Fülöp, Loyolai Szent Ignác kortársa misszionárius szeretett volna lenni, ám Ignác úgy tartotta, Róma maga is missziós terület, és hogy Fülöp – aki egyébként firenzei származású volt – különösen jól tud bánni a rómaiakkal. Fülöp megfogadta barátja tanácsát, és egész életében Rómában szolgált; nem véletlenül nevezik Róma apostolának, és lett a város védőszentje.
Fr. Szilveszter honlapjáról
(…) Ha nem megyek el, a Vigasztaló nem jön el hozzátok, ha azonban elmegyek, elküldöm őt hozzátok. Ő, amikor eljön, meggyőzi a világot a bűnről, az igazságról és az ítéletről: vagyis a bűnről, hogy nem hisznek bennem; az igazságról, hogy az Atyához megyek, és többé nem láttok engem; és az ítéletről, hogy ennek a világnak a fejedelme megítéltetett. (Jn 16,5-11)
A mai Szentleckét olvasva ismét láthatjuk a pogány világ, azaz a mi világunk megosztottságát, tudathasadásos állapotát. Szilás és háza népe befogadja Krisztust, mások azonban ellene fordulnak, és Pált meg Barnabást börtönbe vetik. A börtön és az éjszaka a sötétség hatalmára utal, amelyet ingerel a keresztény igehirdetésből áradó világosság.
Húsvét hetedik vasárnapja