Kategória: Tanítás (atyák, tanító testvérek)
A mustármag reménye
„Hasonló a mennyek országa a mustármaghoz” (Mt 13,31)
A szentírásmagyarázók azt mondják nekünk a mustármag hasonlatáról, hogy eredetileg kontraszthasonlat volt, válaszul a tanítványok nyugtalankodására a Jézus igehirdetésében kezdődő Isten Országának szegényes megjelenése miatt:
Bízzanak a mustármagban, a remény titkában, amely éppen ezt a földileg oly szegényes kezdetet árnyékolja be.
„Igazad van-e, hogy haragszol?”
Elmúlt az év vége, az összegzés ideje. Itt az év eleje, a tervezés ideje.
Beszéljünk kicsit a tervezésről. Bibliaolvasó kalauzom szerint a minap Jónás könyvét kellett olvasnom. Micsoda történet! Micsoda karakter! Micsoda isteni szeretet! És mennyi tanulság nekünk, mai tervezőknek is.
Lássuk csak: Istennek van egy terve Jónással. Azt akarja, hogy Ninivébe menjen prófétálni az ottani embereknek. De Jónásnak esze ágában sincs odamenni és prófétálni, ő más tervet eszel ki, a menekülés tervét, talán még büszke is okos „megoldására”.
Dr. Barsi Balázs atya újévi első homiliája
Kattints a meghallgatáshoz.
Nem a szakma teszi az embert emberré
Atya, ha az ember munka miatt nyugtalanságot érez, ennek mi az oka?
– Lehet, hogy nem viszonyul a munkája iránt jó gondolatokkal? Ha a munka iránt helyesen és jól viszonyulunk, akkor bármi legyen is az, ünnep lesz a számunkra.
– Atya, és ha az ember amiatt lesz zaklatott, mert nehéz vagy piszkos munkát kell végeznie? Például építkezésen dolgozik, vagy mosogat egy étkezdében vagy valami hasonló munkát végez? Hogyan viszonyuljon ehhez?
Megérdemelhetjük-e a jó halál kegyelmét?
A liturgikus év vége az Egyház szerint a keresztény számára alkalmat ad arra, hogy elmélkedjen végső végéről, és különösen a jó halálra való felkészülésről. Egy olyan korban, amikor az élet végét az eutanázia által siettetik, hasznos kiemelni ezt a nagyon különleges kegyelmet, amelyet végső kitartásnak nevezünk.
Hat példa a halálos bűnre a Bibliában
Az év 27. hete szerdájának első olvasmánya a Galata-beliekből való, megadva azokat a bűnöket, melyek miatt nem juthat valaki a mennyei királyságba. Ha valaki úgy hal meg, hogy nem bánja meg ezen bűnök elkövetését, nem juthat a mennybe, hanem a pokolba kerül. Ez egy fontos emlékeztető, hogy figyeljünk a veszteségre, amit a bűn okoz a szívünkben, a jellemünkben, és végső soron a sorsunkban.
Korunk egyik legnagyobb megtévesztése az elképzelés, hogy a súlyos bűn csak távoli lehetőség a legtöbb ember számára, és hogy az ilyen bűnöket csak valóban gonosz emberek követik el. Túl sok ember értékeli saját erkölcsi helyzetét haszontalan közhelyekkel, mint ezek: „Alapvetően jó ember vagyok”, vagy „Nos, nem öltem meg senkit.”
A hamis tanítás nyolc tünete
J. C. Ryle püspök tanítása 100 éve íródott – forrása itt található angolul. A szerk.
Eucharisztia, misebor, ostya…
Mi az Eucharisztia?
Az Eucharisztia görög eredetű szó (az eu – jó és a kharisz – kegyelem, kegyelmi adomány szavakból), jelentése: hálaadás. Tágabb értelemben jelenti a szentmisét, szorosabb értelemben pedig az Oltáriszentséget. A keresztények már az I. század végétől használják ezt a kifejezést az Utolsó Vacsora szavai alapján („Kezébe vette a kenyeret, hálát adott…”). Jézus ezekkel a szavakkal hagyta az Egyházra áldozati testét és vérét a kenyér és a bor színe alatt. A katolikus hit szerint amikor a pap kimondja az ostya és a bor fölött az átváltoztató szavakat, azok valóságosan Jézus testévé és vérévé válnak, így Jézus valóságosan jelen van a kenyérben és a borban, gyakori fogalmazás szerint „a kenyér és a bor színe alatt”.
Bíró László: Ne legyen kampányidőszak a karácsony
Bíró László püspök, nyugalmazott katonai ordinárius visszagondol gyermekkora és papi élete karácsonyaira, az ünnep titkáról elmélkedik, a Szent Családra, Szent
Paisziosz sztarec: A bűnt fejlődésnek nevezik (1988)
Az embernek az a gazda fizet, akinek szolgált. Ha a bűnnek szolgálunk, akkor az ördög fog velünk elszámolni. Ha a jót tesszük, a jónak szolgálunk, akkor Krisztus fizet meg nekünk.
Kérdés: Atya, azt hallottuk, hogy valakinek azt mondta, hogy háború lesz. Ez igaz?
Paisziosz sztarec: Én magam nem mondtam semmit, de az emberek mondanak mindenfélét, ami az eszükbe jut. De még ha tudnék is valamit – kinek beszélhetnék erről?
Egyház a világban
A keresztények társadalmi szerepéről néha azért is nehéz beszélgetni, mert nem feltétlenül vannak meg hozzá a fejünkben a megfelelő kategóriák. Sok összetett, bonyolult kérdés még összetettebbé és bonyolultabbá válik, ha néhány alapvető szempont nincs a helyén. Ebben a rövid posztban két egyszerű sémára szeretnék emlékeztetni az egyház természetével kapcsolatban. Az egyik a megjelenésével, a másik a feladatával kapcsolatos. Sok egyéb szempont is van, de ha csak ezt a kettőt szem előtt tartjuk, máris könnyebben tudunk tájékozódni, és talán szükségtelen félreértéseket is el tudunk kerülni. Kezdem az elsővel, ami az, hogy Jézus követői kétféleképpen vannak jelen a világban: összegyülekezve és szétszórva.
Dr. Barsi Balázs atya adventi konferenciabeszédei, 2022
Első beszéd
Szent Maximilian Kolbe a súlyos bűnről
Előfordult már, hogy súlyos bűnnel küzdöttél? Úgy értem, hogy valami igazán komollyal. Teljes szívvel akarod megtörni az bűn erejét az életedben. Nem számít, milyen keményen küzdesz, és imádkozol, folyamatosan beleesel. Folyamatosan bűntudatod van, és a bűntudat nem hagyja, hogy közelíts a mi Urunkhoz a félelem által.