A katolikus hit és a vértanúság

Keress magadnak egy jó közösséget…

Imre atya írása Stuttgartból

A legutóbbi szentmisén ismét ott láttalak. Utána odamentem hozzád, és – mint mindig – Téged is meghívtalak a közösségünk legközelebbi rendezvényére. Újfent elhárítottad. Azt mondtad, ezúttal is sietsz, meg aztán alig ismersz valakit, nem is beszélve arról, hogy a „sok embertől“ – és pontosan ezt a kifejezést használtad – „amúgy sem kapok semmit“. „Hát nem elég, ha a szentmisén itt vagyok?“ – kérdezted egy kis éllel a hangodban.

„Szerintem többre van szükséged“ – mondtam, és a templom előtti virágágyás mellett állva a szorosan egymás mellett virító virágokra mutattam…

Ha nem tanultok meg sírni, nem lehettek jó keresztények

Ferenc pápa szerint a sírás megtisztít és nyitottá tesz mások fájdalmára. Szavai megmutatják, hogy a sírás nem a gyenge emberek sajátja, hanem mindannyiunk életének fontos része. Az Aleteia nyomán idézzük a Szentatya néhány mondatát, amelyben a könnyek ajándékáról szól.

Pornográf társadalomban élünk!

Mutatós óriásplakát, provokatív ruha és kiegészítő, a Hollywood-i divat messzire eljut, szuggesztív célozgatások, gyenge viccek, illetlen filmek, és az internet mindig jelenlévő veszélye, hogy meglátogasd a számos mérgező honlapok egyikét – mindezek és az egyéb csábító kísértések csapdába ejtheti még a legjobbakat is közülünk, hogy bűnbe essünk és vétkezzünk a tisztaság erénye ellen. Bizonyos értelemben a világot mint egy erkölcsi szárazföldi bombaként lehetne ábrázolni, ahol minden sarkon és az úton van egy erkölcstelen spirituális bomba, amire ha rálépnek, felrobban! Legyünk őszinték és pontosak, veszélyes és gyakran káros képek társadalmában élünk.

Apostoli atyák

Az újszövetségi iratok némelyikével egykorúaknak tekinthetők az ún. apostoli atyák írásai. A Tizenkét apostol tanítása (Didakhé) egyes fejezetei még az I. század vége felé megíródtak, ugyancsak az I. század utolsó évtizedéből való Római Szent Kelemen levele, a II. század első évtizedeiből származnak Antiochiai Szent Ignác levelei, a második század elején, a század első felében nyert végleges formát Hermasz Pásztora.

A szegénység krisztusi érték

Robert Sarah bíborossal beszélget Nicolas Diat

Hogyan határozná meg a Cor Unum dikasztériumot, amelyben több évet szentelt az életéből a minden nyomor elleni küzdelemre? Egyébként miért beszél olyan gyakran Isten és a szegények szoros kapcsolatáról?
Az Evangélium nem jelszó. Ez áll a mi munkánkra is, amelyet az emberi nyomorúság enyhítéséért végzünk. Nem beszédről, szónoklatról van szó, hanem alázatos munkáról és mélységes tiszteletről a szegények iránt. Például emlékszem, mennyire fellázadtam egy katolikus karitatív szervezet nyilvános jelszavát hallva, amely szinte sértette a szegényeket: „Harcoljunk a zéró szegénységért…” Egyetlen szent se – és egyedül Isten ismeri a szeretet szentjeinek oly nagy számát, akiket az Egyház szült kétezer év óta – mert soha így beszélni a szegénységről és a szegényekről.

Amit jó volna, ha a diákok tudnának a hivatástisztázásról

Sok diákot stresszesen érint a saját hivatásuk tisztázása. Téged is? Nem igazán kell, hogy így érintsen. Amíg néhány fiatal katolikus éveket tölt azzal, hogy megtudja Isten akaratát az életére, az egész folyamat igazából elég célratörő lehet. Kezdjük az elején.

Hogyan tudunk tüzes lelkűek lenni

Előadás a XX. Karizmatikus találkozón (1)

Miért alakult az Imádság Háza? Mert Jézus megéri. Azt hiszem, senki nem akad fenn azon, hogy a Mc Donald’s éjjel-nappal nyitva tart. Ha hajnali 4-kor rám tör az éhség, ehetek egy big Mac-et. Az, hogy a kórház éjjel-nappal nyitva van, az fontos. De az, hogy Istent éjjel–nappal imádják és dicsőítsék, az még fontosabb. Ő megéri.

Miért követed el újra ugyanazokat a bűnöket?

Robert McTeigue SJ a Jézus Társasága Marylandi Tartományához tartozik, filozófiát és teológiát oktat különböző egyetemeken, tapasztalt lelkivezető. Az Aleteia nemzetközi katolikus portálon közölt írását adjuk közre.

Az emberi lélek a halál állapotában

Szent Tamás szerint a halál nem más mint a lélek és a test elválása. Ezt az állapotot a természetet meghaladó (praeter naturam), sőt természetellenes (contra naturam) állapotnak is nevezi.

Miért?

Mert a halál állapotában a lélek valami olyan valóságtól, a testtől, a testtel való egyesüléstől van megfosztva, ami számára lényegi, esszenciális fontosságú. A lélek lényege ugyanis az, hogy a test formája legyen. A halál a bukott ember természetéhez tartozik, ugyanakkor a lélek állapotát is jelzi. A halál tehát egyrészt feszültséggel teli, másrészt egyfajta hiányállapotot jelöl.