Megszabadultunk az adósságtól

„Titeket tehát, akik bűneitek és testi körülmetéletlenségetek következtében halottak voltatok, vele együtt életre keltett. Megbocsátotta minden bűnünket. A követelményeivel ellenünk szóló adóslevelet eltörölte, az útból eltávolította és a keresztre szegezte.” (Kol 2,13-14)

Meggyőződésem volt, hogy a golyóautomata biznisszel meg fogok gazdagodni. Az értékesítési szeminárium oktatója bemutatta, milyen könnyű az egész. Csak helyezzük ki az automatákat forgalmas helyekre, éttermek, orvosi rendelők, templomok elé. Töltsük fel pattogó gumilabdával vagy édességgel, és hetente zsebeljük be az összegyűlt vagyont.

A szenvedés

Nagyböjti lelkigyakorlat Pécsett. Székesegyházi Plébánia, 2015. március 20. Dr. Kajtár Edvárd atya a Liturgikus Intézet (MALEZI) vezetője, a Központi Szeminárium

Világiak a plébániai lelkipásztorkodásban (8)

Ha a valóság talaján akarunk maradni, számolnunk kell azzal is, hogy a felnőttkorban keresztségre, elsőáldozásra jelentkezők nagyobbik részében egyáltalán nincs igény arra, amit a fentiekben részletesen tárgyaltunk. A jelentkezők nem ezt kérik és várják az egyháztól, ők egyszerűen csak „meg szeretnének keresztelkedni.”

Meg kell értenünk, el kell fogadnunk, hogy az ő szempontjukból igazuk van. Nekik egészen más fogalmaik vannak a hitről, az egyházról, a szentségekről, ők másképpen látják a dolgokat. Nem utasíthatjuk el őket, hiszen jószándékkal közelednek! Ugyanakkor méltatlanul, formálisan nem szolgáltathatjuk ki a szentségeket sem! Súlyos probléma, mellyel szinte naponta találkozunk. Mit tegyünk? Csak egyetlen elfogadható megoldás van: Fel kell ébreszteni bennük az igényt az igazi, mélyebb keresztény élet iránt.

Amikor úgy érzed, láthatatlan vagy

„Emeljétek föl a magasba szemeiteket, és lássátok meg, ki teremté azokat? Ő, a ki kihozza seregöket szám szerint, mindnyáját nevén szólítja; nagy hatalma és erőssége miatt egyetlen híjok sincsen.” És 40,26 (KG)

Hat hónapja voltunk szülők, mikor apósom elhunyt. Ha behunyom a szemem, még mindig magam előtt látom a jelenetet, amikor megtudtuk a hírt. Öt nemfogadott hívás. A férjem a kocsifelhajtón állt, s újra meg újra ezt mondta a telefonba: „Az nem lehet. Az nem lehet.”

Tudtam, mi történt.

Újonnanszületés

„Volt a farizeusok között egy Nikodémus nevű ember, a zsidók egyik vezető embere. ő egy éjjel elment Jézushoz, és így szólt hozzá: „Mester, tudjuk, hogy Istentől jöttél tanítóul, mert senki sem képes megtenni azokat a jeleket, amelyeket te teszel, hacsak nincs vele az Isten.”

Jézus így válaszolt: „Bizony, bizony, mondom néked: ha valaki nem születik újonnan, nem láthatja meg az Isten országát.” 

Világiak a plébániai lelkipásztorkodásban (6)

6. 1. Az elmaradozó gyerekekért

Minden plébánián gondot jelent, hogy elsőáldozás után a gyerekek egy része, gyakran a nagyobb része elmarad a hittanórákról, sőt a templomból is. A jelenség okai összetettek, hitoktatásunk fogyatékosságaitól kezdve a szülői érdektelenségen át a kialakult rossz helyi szokásokig rengeteg minden közrejátszik benne.

Az esetek nagy részében azonban nem hitetlenségről, a hit elvesztéséről, nem is az egyházzal való tudatos szakítás szándékáról van szó, hanem nemtörődömségről, a dolgok félreértéséről, egy kialakult hibás szokás követéséről. Sokan így gondolkodnak: „Miért járjak, hiszen voltam már elsőáldozó? … A többiek se járnak … majd újra megyek, ha bérmálkozni akarok…”

Isten országa közöttetek van

Elhangzott a 2016. április 3-i Irgalom Forrása közbenjáró alkalmon a Kecskeméti Nagytemplomban.

Úton az ismeretlenbe

„Ruth pedig monda: Ne unszolj, hogy elhagyjalak, hogy visszaforduljak tőled. Mert a hova te mégy, oda megyek, és a hol te megszállsz, ott szállok meg; néped az én népem, és Istened az én Istenem. A hol te meghalsz, ott halok meg, ott temessenek el engem is. Úgy tegyen velem az Úr akármit, hogy csak a halál választ el engem tőled.” (Ruth 1,16-17) (KG)

Amikor a nagy váltásokra gondolok életem helyszíneiben, egy sárga költöztető kamion jelenik meg lelki szemeim előtt, s az otthon egyre távolodó képét látom a visszapillantó tükörben.

Feleség, férj, alárendeltség

„Férjek, úgy szeressétek a feleségeteket, ahogy Krisztus is szerette az Egyházat, és önmagát adta érte” (Ef 5.25)

A feleségnek a férjével szembeni alárendeltsége olyan kérdés, amiről gyakran hallunk, és ami túl hosszú és túlságosan mélyreható ahhoz, hogy a blogíró ma ebbe belemenjen. Azonban gyorsan szeretnék rámutatni a férjeknek arra, mivel Apák napja közeledik, hogy a feleség alárendeltsége lehetetlen a férj szeretete nélkül: ugyanaz a szeretet, mint Krisztusé az Egyháza számára. A férj szeretete nem válhat el cselekedeteitől.

Szerette volna, ha másra hasonlítanék

„Krisztussal együtt megfeszíttettem. Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus; a mely életet pedig most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, a ki szeretett engem és önmagát adta érettem.” Gal 2,20 (KG)

Mindig önbizalomhiánnyal küzdöttem, és ezen a házasság sem változtatott. Befolyásolta életem minden területét, és a gondolataimat is: gyermekeim boldogabbak lennének, ha belevalóbb anyukájuk lenne. Nem vagyok alkalmas az otthoni tanításra. Ha jobban meg tudnám szervezni a munkámat, nem volna mindig ekkora felfordulás itthon. A férjem boldogabb lenne valaki mással. Valamit biztos rosszul csinálok, azért nem bíztak rám semmi feladatot a közösségi esemény lebonyolításában.

Világiak a plébániai lelkipásztorkodásban (5)

II. RÉSZ
A VILÁGI LELKIPÁSZTORKODÁS NÉHÁNY SAJÁTOS FORMÁJA

5. AZ ADMINISZTRÁTOR ÉS A PÉNZBESZEDŐ MINT LELKIPÁSZTOR

Kiváló lelkipásztor hírében álló városi plébános mondta: „A mi pénzbeszedőnk legalább olyan fontos lelkipásztori munkát végez, mint én. Sőt! Ő már olyanokat is visszavezetett Istenhez, akik engem meg sem akartak hallgatni!”