Schneider püspök gondolatai az igazi engedelmességről
A szent Egyház elsősorban és legmélyebben isteni intézmény, és természetfeletti értelemben misztérium. Másodsorban van emberi és látható valósága is, a látható tagok és a hierarchia (pápa, püspök, pap).
Egyetlen szentmise, melyen részt vettél, többet használ neked, mint számos, melyet halálod után ajánlanak fel érted mások.
A szentmise sok mulasztásodat és hanyagságodat pótolja. A szentmise eltörli bocsánatos bűneidet, melyeket sohasem gyóntál meg. Mikor jelen vagy a szentmisén és odafigyelsz, a legnagyobb hódolatot mutatod be az Úr Jézus szent Emberségének.
Az ökumené sok esetben nem hoz megfelelő gyümölcsöt. Megfigyeltem, hogy a legtöbb esetben a katolikus hit az, ami sérül – alapelvek feladásával, (vagy legalább ki nem mondásával) veszik rá a részvételre a többi egyház képviselői a katolikus papokat, híveket.
Bourke bíboros álláspontja valószínűleg hullámokat fog verni a magyar evangelizáció vizein. Álláspontja jogos és érthető: nem hívők kaphatnak jó betekintést a keresztény élet alapjaiba, de semmi sem garantálja, hogy belőlük katolikusok váljanak. Másképp fogalmazva: az Alfa kurzus nem az ördögtől való, de használata kifejezetten katolikus célokra nem terem egyértelműen jó gyümölcsöt. A szerk.
Az Alfa program során a katolikus hívő protestánssá válhat
Az Alfa program során, melyet ma 70 országban több ezer katolikus egyházközségében használnak az evangelizáció eszközeként, a gyenge hitű katolikusok protestánssá válhatnak.
(LifeSiteNews) – Néhány hete rendkívüli élményben volt részem, amikor a virginiai Winchesterben lévő Szent Szív plébánián vettem részt a szentmisén. Nem, nem misztikus élmény volt, de szinte annak erejével hatott rám. 31 éves katolikus létem alatt először hallottam egy papot a vasárnapi misén – világosan és magabiztosan – a fogamzásgátlás ellen prédikálni.
Sokunk kérdése az újra és újra, mi lehet Isten akarata? És persze, jó is, ha megkérdezzük, érdemes feltenni kérdésként. Szerintem most is vannak olyan kérdéseink mindannyiunknak, amiben ez foglalkoztat bennünket. Mi lehet vajon Isten akarata?
Sokan keresnek rá honlapunkon a „nagy figyelmeztetés” kifejezésre. Az eddig megjelent cikkek mellett dr. Kovács Gábor atya írását is olvasásra ajánlom ebben a témában.
9. kérdés: Excellenciás uram, ismét nagyon drámai kifejezésekkel beszél arról, hogy az embereket tengerimalacokként használják fel, hogy az emberek krónikusan megbetegszenek a megtett egészségügyi intézkedések miatt, és azt kéri tőlünk, hogy álljunk ellen annak, amit Ön egyfajta új totalitarizmusnak nevez. De hogyan tudnánk valóban egységes következtetésre jutni a fenyegetéssel kapcsolatban, amellyel szembenézünk, ha ennyire képtelenek vagyunk megérteni a valódi tényeket, és nem tudjuk, hogy valójában mi is az álláspontunk? Mit javasol?
Fontosnak tartom, hogy felnyissuk az emberek szemét, megmutatva nekik, hogy milyen csalással állunk szemben. Ez mesterségesen létrehozott és dogmatikus módon erőltetett, hamis előfeltevésekre alapozott csalás, hogy legitimálják a már megtervezett és végrehajtott hamis megoldásokat.
Mi az Ön véleménye szerint a legfeltűnőbb különbség egy hívő keresztény és egy nem hívő között? Más szóval: Mi az a legnagyobb tanúbizonyság, amit egy hívő keresztény pogány embertársainak adhat? Úgy gondolom, az a mód, ahogyan bajokra és sorscsapásokra reagál.
A 2 Sámuel 12-ben olvasunk annak a gyermeknek a haláláról, akit Betsabé szült Dávidnak. Amikor Nátán próféta megjövendölte az apának, hogy bűne miatt meg kell halnia ennek a gyermeknek, Dávid a földre borult, hét nap és hét éjjel csak imádkozott, hogy kímélje meg Isten a kicsi életét.
5. Az irigység
Van egy jó, meg egy rossz hír. A rossz az, hogy mindnyájan irigyek vagyunk, csak legtöbbször nem tudjuk. A jó, hogy van rá megoldás.
Az ősbűn óta Káin – az első irigy ember – ott szunnyad bennünk is. És gyakran fölébred. Az irigység minden bizonnyal a leginkább elrejtőzött bűn. Az emberek talán szívesen dicsekednek hibáikkal, kivétel az irigységgel. Ez a bűn nem olyan „aranyos bűnöcske”. Szégyelljük ezt a szomorúságot, amely kopogás nélkül belép a szívünkbe és marcangolja a bensőnket, amint észrevesszük a másiknak a boldogságát. Csúnya, kicsi és kicsinyes, A gőg mellett ez az ördög bűne.
Erősen bátorítom mindazokat, akik démonoktól szenvednek, hogy rendszeresen járjanak szentmisére. Tudom, hogy ez nehéz számukra, különösen a megszállottak számára. Amikor valaki megszállott, azok testét átjárják a démonok. Így a megszállottak gyakran megéreznek valamit abból, amit a démonok éreznek. Az életük így időnként élő pokol lesz – szó szerint.
Például ha a megszállottak kapcsolatba kerülnek bármilyen szent dologgal, általában azt mondják, hogy kínzó fájdalmat éreznek. Azt mondják, hogy a hideg szentelt víz éget őket. Ha egy feszületre néznek, úgy érzik, mintha „lángolna” a szemük. Ha papokkal vagy katolikus templomokkal találkoznak, intenzív gyűlöletet érezhetnek.
Szaporodnak a jelek, hallomások, látomások – részben az utolsó idők eljövetelével, részben az „isteni igazság” kinyilatkoztatásával kapcsolatban. Fontosnak tartom Kovács Gábor atya összefoglalóját a témáról.A szerk.
Miért nem szabad a katolikusoknak jógázniuk
A jóga egyfajta testmozgás, konkrétan nyújtás és mély légzés a szorongás és a stressz oldására. Jót tesz a testnek. Nagyszerűen megnyugtatja az elmét.
Ez nem hangzik veszélyesen, ugye?
Mély okai vannak annak, hogy miért lehetetlen a nemváltás
2016-ban Vanessa Tai a Her World című lapban a következő címet adta egy cikkének: „Nő vagyok, aki egy házas férfi testében rekedt”. Az ellenkező nemben „csapdába esni” ma már közhely és egyre alattomosabb, mivel a transzneműséget normálisként és pozitívként ünneplik. A nemváltoztatás történelmi háttere és tudományos tényei azonban azt bizonyítják, hogy a nemi átalakulás fizikailag lehetetlen, biológiailag és pszichológiailag pedig káros.
(részlet egy listalevélből)
Az általad idézett levélben szellemi ellenfélnek EMBEREKET neveztem, akikkel világnézeti vitában állunk. Nem ellenük küzdünk, mint az általad is említett bibliai hely mondja, hanem az általuk képviselt eszmék ellen. Ezt fejeztem ki a „szellemi” jelzővel, megkülönböztetésül a csatatéri, politikai, etnikai, üzleti stb. ellenségeskedéstől.