Tanítás (atyák, tanító testvérek)

“A szeretet legyen tevékeny”

Cantalamessa atya nagyböjti negyedik homíliája

Vatikán, 2011. április 15. (Zenit.org)

“A szeretet legyen tevékeny” Az evangélium szociális következménye   

1. A szeretet tettei  

Az előző elmélkedésben azt tanultuk Páltól, hogy a keresztény szeretetnek őszintének kell lennie, ebben a befejező elmélkedésben János tanít arra bennünket, hogy a szeretetnek tevékenynek is kell lennie. “⁷Hogyan marad meg az Isten szeretete abban, aki – bár bőven van neki a világ javaiból, mégis, amikor látja, hogy testvére szükséget szenved, elzárja előle a szívét? Gyermekeim, ne szeressünk se szóval, se nyelvvel, hanem tettel és igazsággal.” (1 Jn 3:17-18). Még kifejezettebben találjuk meg ezt a tanítást a Jakab levélben: “Ha valamelyik testvérnek nincs ruhája és nincs meg a mindennapi tápláléka, ¹⁶és egyiketek így szólna hozzá: “Menj békében, melegedj, és lakjál jól!”, de nem adnátok meg neki, amire testének szüksége van, mit használna? ” (Jk 2:16).

Tanítás (atyák, tanító testvérek)

Család Istennel

A közelmúltban ismertettük Margaritha nővér új könyvét. Kedvcsinálásként egy másik fejezetet is közreadunk – köszönet Klára testvérünknek a lehetőségért.

Tanítás (atyák, tanító testvérek)

Barsi Balázs atya válaszol

Mi értelme van annak, hogy újra lehet latinul misézni? Ez nemcsak az idősebb generáció nosztalgiázása, miközben a fiatalabb nemzedékek inkább a gitáros miséket szeretik?

Mi a jelentősége a kérő imának, amikor Isten úgyis mindentudó, mindenható és jóságos, s pontosan tudja, mire van szükségünk, mi szolgálja az üdvösségünket és mi nem?

Tanítás (atyák, tanító testvérek)

Szent Ágoston vallomásai

Az első hang, amelyet Szent Ágoston megüt, Isten dicsérete; – ez azután végigrezeg hatalmas hullámokban a Vallomások összes könyvein. Nagy szelleme azonban már itt is súlyos kérdést feszeget, nevezetesen azt, hogy Istenhez közeledésünk a természetes vallásos érzés indítása-e, vagy tételes ismeret erejében történik? Válasza itt rövid, de a tizedik könyvben (VI-XXVI. fej.) ismét foglalkozik e kérdéssel.

Tanítás (atyák, tanító testvérek)

Három exorcizmus Márk evangéliumából

Az Úr békéje legyen veletek mindenkor.

Javaslom, hogy elmélkedjünk a Márk evangéliumba elbeszélt három exorcizmusról.

Márk evangéliumát olvasva az a benyomásunk, hogy Jézusnak küldetése a sátánnal történő állandó konfrontálódás. A kérdés, amit a tisztátalan lélek tesz fel Jézusnak az első exorcizmus elbeszélésekor, így hangzik: “Mi közünk egymáshoz, názáreti Jézus! A vesztünkre jöttél?” (Mk 1,24). Ez a benyomás nem kizárólag magából az exorcizmus elbeszéléséből származik, amiből csak három található (1:23-28; 5:1-20; 9:14-29), hanem számos hivatkozásból, melyek a legváltozatosabb kontextusban tűnnek fel.

Tanítás (atyák, tanító testvérek)

A laikusok szerepe az egyházban

A lelkipásztor szemével

Mi a küldetése egy világinak — mit tehet az egyház megújuló életéért, az evangelizáció érdekében… A kérdésnek könyvtári irodalma van. Most csak néhány alapvető szempontot kíséreljünk meg összefoglalni.

Tanítás (atyák, tanító testvérek)

A magány csapdájában 6.

6. rész – Az önfejűség és makacsság

Néhány hónappal ezelőtt a Novo-Tyihvini női monostor elöljárója, Domnika igumenia (apátnő) a belső magányosságról beszélgetett a nővérekkel.
A beszélgetést a monostor honlapján nyilvánosságra hozták, és nagy érdeklődést váltott ki. Mivel a probléma napjainkban rendkívül aktuális és az elmagányosodás társadalmunkban tömeges méreteket öltött, ezért a „belső használatra készült beszélgetésből” egy új, a szélesebb közönségnek szánt beszélgetés született.

Tanítás (atyák, tanító testvérek)

A magány csapdájában 5.

5. rész – Az elcsüggedés

Néhány hónappal ezelőtt a Novo-Tyihvini női monostor elöljárója, Domnika igumenia (apátnő) a belső magányosságról beszélgetett a nővérekkel.

A beszélgetést a monostor honlapján nyilvánosságra hozták, és nagy érdeklődést váltott ki. Mivel a probléma napjainkban rendkívül aktuális és az elmagányosodás társadalmunkban tömeges méreteket öltött, ezért a „belső használatra készült beszélgetésből” egy új, a szélesebb közönségnek szánt beszélgetés született.

Tanítás (atyák, tanító testvérek)

A magány csapdájában 4.

4. rész – Az irigység

Néhány hónappal ezelőtt a Novo-Tyihvini női monostor elöljárója, Domnika igumenia (apátnő) a belső magányosságról beszélgetett a nővérekkel.

A beszélgetést a monostor honlapján nyilvánosságra hozták, és nagy érdeklődést váltott ki. Mivel a probléma napjainkban rendkívül aktuális és az elmagányosodás társadalmunkban tömeges méreteket öltött, ezért a „belső használatra készült beszélgetésből” egy új, a szélesebb közönségnek szánt beszélgetés született.

Tanítás (atyák, tanító testvérek)

A magány csapdájában 3.

3. rész – A hiúság
Néhány hónappal ezelőtt a Novo-Tyihvini női monostor elöljárója, Domnika igumenia (apátnő) a belső magányosságról beszélgetett a nővérekkel.
A beszélgetést a monostor honlapján nyilvánosságra hozták, és nagy érdeklődést váltott ki. Mivel a probléma napjainkban rendkívül aktuális és az elmagányosodás társadalmunkban tömeges méreteket öltött, ezért a „belső használatra készült beszélgetésből” egy új, a szélesebb közönségnek szánt beszélgetés született.

Tanítás (atyák, tanító testvérek)

Martin Luther King mai álma

Az üzenet, melyet meg szeretnék osztani, a szívem legmélyéből jön, s abból a felelősségtudatból, hogy védeni kell a társadalom legsérülékenyebb aspektusait. Ezek pedig az élet és a család szeretete.

Mai beszédem és civiljogi aktivista munkám három alapigazságon alapul:

– Minden ember érdemes arra, hogy emberi mivoltából eredően tiszteljék őt

– Semmilyen feltételek mellett nem tekinthető egy emberi élet kevesebbnek, vagy épp többnek, mint ami a maga abszolút valójában

– Minden emberi élet a fogantatás pillanatában kezdődik.

Tanítás (atyák, tanító testvérek)

A magány csapdájában 2.

2. rész – A sértettség

Néhány hónappal ezelőtt a Novo-Tyihvini női monostor elöljárója, Domnika igumenia (apátnő) a belső magányosságról beszélgetett a nővérekkel.

A beszélgetést a monostor honlapján nyilvánosságra hozták, és nagy érdeklődést váltott ki. Mivel a probléma napjainkban rendkívül aktuális és az elmagányosodás társadalmunkban tömeges méreteket öltött, ezért a „belső használatra készült beszélgetésből” egy új, a szélesebb közönségnek szánt beszélgetés született.