Hálás vagyok, hogy egy pap soha nem áldotta meg az egynemű (szabálytalan) házasságomat
Kétszer is elrontottam a házasságot. Íme, miért vagyok hálás, hogy egy pap soha nem áldott meg azért, hogy ebben az állapotban vagyok.
Kétszer is elrontottam a házasságot. Íme, miért vagyok hálás, hogy egy pap soha nem áldott meg azért, hogy ebben az állapotban vagyok.
Miért számít a nyelv a „transznemű” kérdésekről folytatott heves vitában Amikor egy kifejezés nyolc vagy kilenc dolgot jelenthet, akkor az
A Lélek szava podcast adása – beszélgetés Bíró László püspökkel
A boldog házasság szempontjából az anyagi oldal általában, elméletben és nagyjában közömbös dolognak tekinthető.
Ismerek házaspárt, amelynek mindkét művelt, tanult fele nyomorultan, szegényen került össze, frigyük mégis nagyon boldog maradt. Sőt éppen az a körülmény, hogy mindegyik fél láthatóan, érezhetően és áldozatosan a másik fél helyzetét törekedett megkönnyíteni, csak jobban összefűzte őket és fokozta egymás megbecsülését, értékelését és szerelmét.
Viszont akárhány házaspárt ismertem, amely az anyagiakban szinte dúskálkodott. Ennek ellenére életük az ellentétek, félreértések és csalódások hosszú láncolatából állott.
„Szeretni akarlak, anélkül, hogy korlátoználak; értékelni, anélkül, hogy megítélnélek; komolyan akarlak venni, anélkül, hogy kényszerítenélek; hozzád megyek anélkül, hogy rád erőszakolnám magamat. Meghívlak anélkül, hogy elvárásaim lennének. Ajándékozni akarok anélkül, hogy viszonzást várnék; el akarom mondani az érzéseimet anélkül, hogy hibáztatnálak; segíteni akarok neked anélkül, hogy megbántanálak. Gondoskodni akarok rólad anélkül, hogy meg akarnálak változtatni. Örülni akarok neked úgy, ahogy vagy. Ha én is megkapom ezt tőled, akkor lesz teljes a kapcsolatunk.” (Benei György OFM)
A szerelem hevében, az érzékiség mohóságában, a szenvedély vakságában könnyű magát túltenní az Isten, Egyház és lelkiismeret előtt érvénytelen házasság és bűnös viszony szörnyű lelki következményein.
De Isten törvényeinek megvetése, lábbal tiprása nem maradhat végzetes következmények nélkül.
Ha elvben szükségesnek tartom, hogy menyasszonyjelöltem vallásos legyen, hogyan győződjem meg róla, hogy valóban az‑e?
Aki maga is vallásos, jól ismeri, gyakorolja is a vallását, az másban és főképpen abban, akivel többször érintkezik, könnyen felismerheti, hogy az illető szintén vallásos‑e vagy nem.
Bármennyire óhajtjuk, akarjuk és törekszünk megismerni és kiismerni a jelöltet, ez mégsem sikerül mindig, ha csupán a saját egyéni megfigyelésünkre és tapasztalatunkra szorítkozunk.
Eszembe jut az öcsémnek adott jótanács. Mikor nősülni készült, egyik idős rokonunk a következő tanácsot adta neki: „Kedves rokon! Ha házasodni akarsz, ne siettesd a dolgot, hanem kövesd az én példámat. A menyasszonyommal 25 évig egy házban laktunk és csak akkor vettem feleségül, amikor már e negyedszázadon át a legalaposabban megismertem, kiismertem és felismertem. Igaz ugyan, hogy a házasság után két hétre rájöttem, hogy – félreismertem!”
1. Óvakodjunk feleségül venni olyan nőt, aki teljesen hitetlen és vallástalan. Erről alább még lesz szó.
2. Rendkívül fontos annak a megfigyelése, hogy a jelölt hogyan és miként viselkedik szüleivel szemben.
Óvakodjunk feleségül venni olyan nőt, aki mindenben engedi magát szüleitől kiszolgálni a nélkül, hogy ő is segítségükre lenne; aki szüleit szinte cselédként kezeli, parancsolgat nekik vagy hozzá még bosszantja őket, semmibe veszi óhajukat, velük szemben illetlen vagy éppen sértő modorú, visszafeleselgető, indulatos, makacsfejű vagy goromba.
„A szülők szentsége a legjobb nevelés Krisztusban”
„Lássuk meg Istent a gyermekek arcán, és adjuk Isten szeretetét a gyerekeknek! Tanuljanak meg ők is imádkozni! Ahhoz, hogy a gyerekek imádkozzanak, az kell, hogy imádságos szülők vére folyjon az ereikben. Néhányan elszámítják magukat, és azt mondják: mivel a szülők imádkoznak, istenfélők, olvassák a Szentírást, a gyerekeket is „az Úr tanítása szerint fegyelemmel és intéssel” (Ef 6,4) nevelték, mégis ennek az ellenkezőjét látjuk, éppen a nyomásgyakorlás miatt.
Nem elég, ha a szülők istenfélők. Arra van szükség, hogy ne kényszerítsék a gyerekeket, ne erővel akarják megnevelni őket. Akár el is fordíthatjuk a gyerekeket Krisztustól, ha önző módon követjük a vallást. A gyerekeknek nem nyomásgyakorlás kell.” /193.oldal/
A NEOMALTÚZIÁNUSOK ÉS A VILÁG NÉPESSÉGÉNEK ELLENŐRZÉSÉRE ÉS CSÖKKENTÉSÉRE IRÁNYULÓ CÉLKITŰZÉSÜK
A neomaltúziánusok vezérei az elmúlt 150 év történelmében: Francis Galton, Marie Stopes, David Rockefeller, Bill Gates.
“A szexuális forradalom vajon ’véletlen’ történt?” Ezt a kérdést tette fel a fiatal angol blogger, Miri Anne Finch, miután kezébe került a “The Case Against The Sexual Revolution” (Cambridge 2022) című feminista tájékoztató, amely megállapítja a következőket:
A kánonjogász nem párterapeuta, mégis sokszor kerül ilyen szerepbe egy házasság-érvénytelenítési eljárás során. És bár együttérez a szenvedő felekkel, az
Ezen a héten ünnepeljük a Public Discourse tizenöt éves fennállását. Szerkesztőink kiválasztották kedvenc esszéiket mind az öt területről, és ezen a héten minden nap újra megosztunk egyet. Reméljük, tetszeni fog Mark Regnerus írása, amely eredetileg 2017 decemberében jelent meg online újságunkban.
A nyilvánosságra hozott szexuális vétségek meglepő lavinája tovább gördül, útközben színészeket, vezetőket és politikusokat szed fel. Hogy melyikük miben bűnös, az kétségtelenül széles skálán mozog. De a közvélemény bíróságának nincs kedve a finom megkülönböztetésekhez.
A férjem 15 éves volt, amikor a nagymamája halála után, aki óvodás kora óta nevelte őt, az apja hozzá költözött. Bár az apja mindig is részt vett az életében, hosszú évek óta ez volt az első alkalom, hogy egy fedél alatt éltek. Az apja szinte egyik napról a másikra vált az elvált agglegényből, aki egyedül élt, a tizenévest nevelő, teljes munkaidőben egyedülálló szülővé. Hogy jobban tudjon a fiára koncentrálni, azonnal változtatott néhány dolgot az életmódján, például esténként otthon maradt, ahelyett, hogy elment volna szórakozni, és többé nem tartott alkoholt a házban.