Mully (2017)
Egy kenyai hajléktalan árvából jövedelmező üzletember lesz, hogy aztán mindent feladva árvaházat nyisson, amely ma már több mint 2000 kenyai
Egy kenyai hajléktalan árvából jövedelmező üzletember lesz, hogy aztán mindent feladva árvaházat nyisson, amely ma már több mint 2000 kenyai
Ferenczy István az angliai alapítású, hazánkban is már 12 éve jelen levő Cor et Lumen Christi (CeLC) közösség tagja, feleségével,
Szakmai pályafutásom során számos olyan emberrel találkoztam, akit egyszerűen csak „főnöknek” lehet emlegetni. Ők voltak azok, akiknek dolgoztam, akik felvettek, és akiknek – ha nem végeztem kielégítően a munkámat – jogukban állt kirúgni. Szerencsére a legtöbb esetben a „főnökeim” jó vezetők is voltak. De az üzleti világban ez nem mindig van így.
Évről-évre több világi hallgató tanul a hittudományi főiskolákon és a hitoktatói tanfolyamokon. Egyre többen vállalnak teológiai végzettség nélkül is kisebb-nagyobb szolgálatokat plébániai közösségükben. Mintha rádöbbentünk volna, hogy az egyház küldetésének mi világiak is részesei vagyunk, hogy az Isten Országáért nekünk is tenni kell valamit.
De mit? Tulajdonképpen mi a mi feladatunk? Ma sokan a hiányzó papok pótlásában látják az egyházi szolgálatot vállaló világiak egyetlen, vagy legalábbis legfőbb szerepét. Csakhogy a világiak nagyon kevés dologban tudják helyettesíteni a papokat, és éppen a legfontosabbakban nem. Igaz, hogy ez a kevés is segítség, hiszen így pásztor híján nem széled szét a nyáj, és valamiképp azért az igeistentisztelet is megszenteli az Úr napját. De ezek csak szükségmegoldások. Az egyház ínséges helyzetében készséggel vállaljuk őket, igazi feladatunk azonban más.
„Ó Krisztus alázata, felismertelek, de nem tudtalak utolérni!” /Sziluán atya/
Azt tapasztalom, hogy kevesekben van meg az a Szentlélektől adott „felelősség”, amivel Krisztus Urunk szolgált az Atyának, amivel magát felajánlotta az Atya akaratának. Ezt a tüzes lelkületet és minden iránti mélyről fakadó felelősségérzetet adná nekünk az Úr ma is, de hiánycikk az egyházban és a nép között.
Ha nem számítjuk a gyerekkoromban eladott üdvözlőlapokat, jégkaparókat vagy újságokat, az első vállalkozásom egy autókölcsönző volt. Miután felszámoltam ezt a céget, elhatároztam, hogy soha nem indítok újabb vállalkozást. Ekkor kezdtem megtanulni, hogy ha meg akarjuk nevettetni Istent, csak el kell mondanunk neki a terveinket – az Ő tervei nagyon különböznek a mieinktől. Az elhatározásom időpontjától mostanáig legalább hét vállalkozás elindításában volt részem!
A piaci trendeket nyomon követő szakemberek arról számolnak be, hogy a COVID-járvány kezdete óta több mint egymillió vállalkozás indult el, így helyénvalónak tűnik egy „Monday Manna”, amely azt vizsgálja, hogy mit tanít a Biblia az „Isten elvei alapján működő üzlet beindításáról”.