KHM

Erős kényszer hallgatásra

Megfigyeltem, hogy az a lélek, amelyik azonnal odafigyel a beszélgetésekre és szórakozásokra, keveset gondol az Istenre. Aki ugyanis Istenre gondol,

Kapcsolatainkról

Szeretem a jó könyveket és filmeket. Különösen azokat, amelyek életszerű helyzeteket tárnak elém, vagy egy, már bennem is felvetődő kérdést – következetesen – gondolnak tovább. Érdekel, hogy egy adott helyzetre hányféle feleletet lehet adni, milyen megoldás(oka)t lehet találni. Ha jó az alkotás, akkor belülről szembesülhetek a válaszok miértjével, a szereplőkben munkálkodó és a lélek mélyéből származó okok sokszínűségével. Mert a válaszok többnyire nagyon mélyről fakadnak. (Ismétlem: most jó könyvekről és igényes filmekről van szó. )

Mennyibe kerül egy lélek?

Ne veszítsd el bátorságodat, ha sokat dolgozol és csekély az eredmény. Ha belegondolnál, hogy egyetlen lélek mennyibe kerül Jézusnak, abbahagynád

Életébe berobban az abszolút érték

De ami számomra nyereség volt, azt veszteségnek tartottam Krisztusért. Sőt, mindent veszteségnek tartok Krisztus Jézus, az én Uram ismeretének mindent fölülmúló voltáért. Őérte mindent veszni hagytam, és szemétnek tekintek, csakhogy Krisztust elnyerjem. (Fil 3,7-8a)

Háromféle nézőpontból lehet szemlélni a világot: Krisztus nélkül, Krisztussal találkozva és magával Krisztus szemével. A keresztény ember arról ismerszik meg, hogy mindhárom nézőponttal azonosulni tud.

Ne aggódjatok!

„Ne legyetek semmiben sem aggodalmaskodók, hanem minden helyzetben hálaadással végzett imádságban és könyörgésben terjesszétek a kéréseiteket Isten elé! Isten békéje pedig, amely meghalad minden értelmet, megőrzi szíveteket és elméteket Krisztus Jézusban.” (Fil 4, 6-7)

Hányszor hallottuk az evangéliumban, hogy egy hajszálunk sem vész el, hányszor hangzik el a Szentírásban, hogy „Ne féljetek!” De sokszor úgy tűnik, bizony félünk, sőt szorongunk.

A halálról

Az ember saját halála a legtöbbek számára egy végtelenül ijesztő dolog, mert a mi kultúránkban a halál után semmi sem következik, a kérlelhetetlen vég után talán csak az emlékünk marad utánunk (origo.hu)

A fenti írás – jellemzően ─, egy hete jelent meg, halottak napja alkalmából. Mintha bizony a halál kérdését csak ez a nap aktualizálhatná. Az is jellemző, hogy a gondolatmenet valójában csak a gyásszal, mint lélektani kihívással foglalkozik, s a halál, mint olyan nem merül fel problémaként.

Nem hagyhatod az utolsó pillanatra, ami nagyon fontos

„Taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk!” (Zsolt 90,12)

Ahogy leültem tanulni, megnéztem az órámat. Még van tizenkét órám a vizsgáig. Töltöttem magamnak egy csésze kávét, cukrot raktam bele, megkavartam, megízleltem, majd még tettem bele egy kanál cukrot. Szükségem lesz rá, mert egy áttanult éjszaka előtt állok.

Szeretet tüze megszentel

Az Irgalmas Szeretet pillanatról pillanatra megújít, megtisztítja a lelkemet, a bűnnek nyomát sem hagyja meg benne, ezért nem félek a

Levél egy el nem siratott szerelemhez

Kedves …!

Mióta legutoljára beszéltünk, nagyon sokat változtam, bizonyára te is. Azért írom ezt a levelet, hogy bocsánatot kérjek tőled mindenért. Bevallom, gyönge voltam akkoriban. Szeretném beismerni most minden vétkemet. Szeretném, ha látnád komolyan gondolom.