4.1. A személyiségtípusokról
Már az ókorban felismerték, hogy bár az emberek rendkívül sokfélék, bizonyos személyiségjegyek alapján csoportokba sorolhatók. A Kr. e. 4-dik századból származó, Galeosz és Hippokrátesz nevéhez fűződő csoportosítás négy típust ír le. E típusok közismertek, itt épp csak utalunk rájuk.
Nem az ateizmus az igaz hit ellensége, hanem a „keskeny nyomtávú” vallásosság
Vallásos mezbe bújva megfeledkezni Istenről – minden időkben ez jelentette a legnagyobb veszélyt Isten valódi tiszteletére nézve. „Jöjj, és készíts nekünk istent, hogy előttünk járjon” – így szólította fel Áront Izrael közvetlenül azután, hogy Isten csodálatos módon kiszabadította őket Egyiptomból.
„Ha még valakinek felcsillan a szeme a ruhám miatt, mindannyian hazamehettek.”
A következő kis történet igen csak elgondolkoztatott. Egy kínai professzor meglátogatta berlini kollégáját. Amint megérkezett a pályaudvarra, barátja már türelmetlenül várta. – „Igyekezz” – mondta neki, „azonnal indul a busz. Ha ezt lekéssük, akkor majd csak tíz perc múlva indul a következő.” A kínai professzor nagy nyugalommal azt kérdezte: – „És mit csinálunk a tíz perccel, ha hamarabb érkezünk oda?”
Tematizálás. – Kedves Nővéreim és Fivéreim az Úr Jézus Krisztusban ! Beszéltünk a lényeglátásról, hogy ne a látszatnak éljünk, hanem a mélységet keressük. Beszéltünk az ideiglenes, valamint a végleges, az átmeneti és az örök javakról , értékekről. Beszéltünk a hitetlenség mérhetetlen értelmetlenségéről és vakságáról. De felmértük a romlandó és romolhatatlan, a tökéletlen és a tökéletes javakat és értékeket is. Ezek között az eszmei paraméterek között forgattuk gondolatainkat, s forgassuk csak továbbra is, mint a grillcsirkét a tűzön.(Ez a bölcselő, a filozófus). (Vesd össze:v.ö. „A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme” (Péld 1,7)) .
„Bízzál az Úrban teljes szívedből, és ne a magad eszére támaszkodj! Minden utadon próbáld fölismerni, és ő egyengetni fogja ösvényeidet.” (Péld 3,5-6)
Ha én dönthetnék, az élet forgatókönyvét néhány helyen átírtam volna. Annyi tragédia történt a környezetemben, a hozzám közel állók életében! Ha én volnék az író, több ponton változtattam volna a történeteken.
Két, diagnosztikus képalkotással foglalkozó olasz intézet közös elektronmikroszkópos vizsgálata során a lepel tiszta felületén is nanoméretű vérrészecskéket találtak.
A trieszti Istituto Officina dei Materiali (IOM-CNR) és a bari Istituto di Cristallografia (IC-CNR) néhány hete lezárult vizsgálatában első ízben tanulmányozták a lepelből vett szövetrost nanotartományban megfigyelhető tulajdonságait. A mintavétel a lepel hátsó oldalán, a lábfej környékén történt, olyan helyen, ahol optikai mikroszkóppal nem látható vérfolt.
„Legyen gondunk rá, hogy szeretetre és jótettekre buzdítsuk egymást. Összejöveteleinkről ne maradjunk el, mint némelyek szoktak, hanem annál inkább bátorítsuk egymást, minél inkább látjátok közeledni a napot.” (Zsid 10,24-25)
„Legyen gombunk rá, hogy ne maradjunk otthon az összejövetelekről” – jelentettem ki okos tekintetű első és másodikos hittanosaimnak. Nem egészen így írja a Biblia, de tudtam, így biztos emlékezni fognak rá Lucy-m hittanos társai.
„Nem gombunk! Gondunk!” – szóltak közbe nevetgélve.
Egyik barátnőm, aki 5 évvel ezelőtt úgyszintén kiutazott Hollandiába munkakeresés miatt, megismerkedett ott egy muzulmán fiúval. Amíg együtt jártak, minden rendben volt, de amikor civil házasságot kötött ezzel az emberrel és gyerekeket vállalt, az élete merőben megváltozott.
Pontosan úgy fest, mint ahogy a fent említett cikkben: verik, kinevetik, s ami a legrosszabb, hogy a férje megzsarolta, hogyha elhagyja őt, akkor soha többé nem fogja látni a fiát…
3. 1. a plébániai közösség
A plébániáról vallott felfogásunk jelentősen megváltozott az utóbbi évtizedekben. A plébániát hosszú időn át az összegyház igazgatási egységének tartották, egy bizonyos terület lelkipásztori szolgáltató-intézményét látták benne. Úgy gondolták, hogy a plébános és munkatársai a szolgáltatók, a plébánia hívei pedig a gondozottak. Jól tükrözi ezt a szemléletet a régi Egyházi Törvénykönyv 216. kánonja is, mely szerint: „A plébánia a legkisebb önálló, területileg meghatározott lelkipásztori és egyházigazgatási egység, melynek élén a plébános áll.” E felfogás szerint a plébánia legfőbb célja a területén lakó hívek „ellátása” volt. Jóllehet a II. Vatikáni Zsinat ezt az elképzelést gyökeresen megváltoztatta, a köztudatban sajnos még ma is így él.
l. Tisztelj mindenkit – Krisztus jelen van felebarátaidban. Légy megértő másokkal – Ők a te testvéreid!
2. Mindenkiről jót feltételezz, ne pedig gonoszat! Még a legrosszabb körülmények között is találj az életedben valami jót!
„A falu mindig megmarad, a falu mindig egy marad: a falu mindig szent marad!”Wass Albert állításainak igazságát is kereshetjük azokban
XVI. Benedek pápa ma tíz éve, 2007. július 7-én (07.07.07-én) adta ki a Summorum Pontificum kezdetű motu proprio apostoli levelét. Levelében a pápa az Egyház részére szabályozta a „Szent XXIII. János pápa által 1962-ben kiadott Misekönyv” szerinti liturgiavégzést (az ún. „tridenti misét”), amelyet a II. Vatikáni Zsinatot követő, 1970-es liturgikus reform előtt általánosan használtak a római katolikus egyházban.