Az Eucharisztia liturgiája az első keresztény évszázadokban
Dr. Kajtár Edvárd – Az Eucharisztia liturgiája az első keresztény évszázadokban és az áldoztatás liturgiájának alakulása az első századoktól
Dr. Kajtár Edvárd – Az Eucharisztia liturgiája az első keresztény évszázadokban és az áldoztatás liturgiájának alakulása az első századoktól
430. augusztus 28-án halt meg Szent Ágoston, miközben városát, püspöki székhelyét, az észak-afrikai Hippo falait a vandálok ostromolták. A szentek halálának napjáról az egyház születésnapként emlékezik meg azzal a meggyőződéssel, hogy ekkor születnek újjá egy olyan életre, amelynek gazdagsága felfoghatatlan számunkra.
Lássunk most néhány részletet G. nővér beszámolójából. Ő saját tapasztalatait mondta el:
Szent Mihály főangyal jelen van, amikor a lélek elhagyja a testet. Én csak őt láttam, és ő az egyetlen, akit minden lélek lát. Ebből megértheted, miért mondják, hogy Szent Mihály vezeti a lelkeket a tisztítótűzbe. Ő ott van minden ítélet végrehajtásánál, bár a lelket nem kell vinnie. Mindaz, ami a másvilágon történik, titok a ti számotokra.
„Ne nyugtalankodjék szívetek.” Ezzel a János-evangéliumból vett felhívással kezdődik a Gerhard Ludwig Müller bíboros által február 8-án közzétett hitnyilatkozat, amelyben az Egyház szentségekről, a szentáldozásról, a papság szentségéről szóló tanítását foglalja össze a kardinális.
A Hittani Kongregáció egykori prefektusa által megfogalmazott, majd négyoldalas hitnyilatkozat – gyakran utalva a Szentírásra és a Katekizmusra – áttekintést nyújt a szentháromságos egy Istentől kiindulva, az Egyházon, annak szentségi rendjén és erkölcsi törvényén keresztül egészen az örök életig.
A hitnyilatkozatot teljes terjedelmében közreadjuk.
Papi rekollekciót tartottak Esztergomban 2017. november 8–9-én 300 szerzetes, pap és szeminarista részvételével. Az esemény nyolcadik előadója Dr. Erdő Péter
Rendkívül tanulságos és fontos interjút adott a Karc FM Spájz című műsorának Dr. Császár-Nagy Noémi szakpszichológus és pszichoterapeuta. A szakember többek között a gendertudományról, az apasebről és a házasság egészségre való hatásáról is beszélt.
A tisztítóhely tartama
Hitünk tanítása nem tájékoztat minket arról, hogy ki meddig szenved a tisztítóhelyen. Általánosságban tudjuk, hogy mindenki hibáinak száma és súlyossága arányában szenved, ha azokat még nem engesztelte ki. Isten azonban, igazságosságának sérelme nélkül, megrövidítheti ezeket a szenvedéseket azáltal, hogy felfokozza gyötrelmüket. A Küzdő Egyház pedig a szentmise és egyéb imák, valamint jócselekedetek felajánlásával elérheti azok elengedését.
A nagy engesztelési ünnepen, amelyről a 3Móz 16 rendelkezik, két kecskebakot állítottak a főpap elé. Az egyiket levágták, annak a vérét vitte be a főpap a szentek szentjébe engesztelő áldozatul a nép vétkeiért. A másik baknak a fejére tette a főpap a kezét, áthárítva rá a nép bűneit, majd ezt a másik bakot a pusztába kergették, „Azázélnak” (לַעֲזָאזֵֽל). A rendelkezés így szólt: „Azt a bakot pedig, amely a sorsvetésben Azázélnak jutott, állítsák élve az ÚR elé, hogy engesztelést végezzen vele, és elküldje Azázélnak a pusztába.” (3Móz 16,10)
A közbeszéd állapotáról adott ki nemrég közleményt a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége: a szervezet elnöke Makláry Ákos görögkatolikus pap, a Kossuth Rádió “Tanúim lesztek” című műsorában beszélt a vulgaritás elterjedéséről, és annak megállításának fontosságáról.
Frences atya imádkozik egy abortuszklinika előtt. További információ német nyelven itt.