Mijo Barada Nagykanizsán
2019 augusztusában Nagykanizsán tartott lelkigyakorlatot Mijo Barada a karizmákról. Az előadások hangfelvételei meghallgathatók itt.
2019 augusztusában Nagykanizsán tartott lelkigyakorlatot Mijo Barada a karizmákról. Az előadások hangfelvételei meghallgathatók itt.
Az elmúlt hónapokban ritkán látott hévvel újra fellángolt a vita a latin rítusú papság kötelező nőtlen életformájáról, az amazóniai régió evangelizációjával foglalkozó püspöki szindódus kapcsán, amit úgy tűnik nem is annyira az ottani püspökök és hívek szorgalmaztak, mint inkább azok a nyugat európai egyházi körök, amelyek az Amazónia ürügyén a saját országaikban szerették volna végre lazítani a cölibátus fegyelmén és elérni legalább a viri probati (az idősebb, házasságukban és keresztény életükben kipróbált férfiak) pappá szentelésének lehetőségét.
FRISSÍTVE (2020.03.31): Marco Tosatti honlapján is megjelent egy bejegyzés, „The report was the subject of a “fake news” warning on the “EvangelicalFocus.com” site of the European Evangelical Alliance (A beszámoló „fake news” figyelmeztetést kapott az Európai Evangélikus Szövetség „EvangelicalFocus.com” oldalán). A kommentelők kérték, hogy erősítse meg a bejegyzés valódi tartalmát és Julian Urban személyét. Köszönet Szilveszter testvérnek és Anikónak az észrevételért.
A cikket frissítjük, ha további információ áll rendelkezésre. A szerk.
Kedves Lelkiatya! Lenne pár kérdésem.
1. ha kedvenc atyám, egyik régi miséjét nézem meg újra és újra az ugyanúgy érvényes mint az élőben közvetített mise nézése?
2. úgy döntöttem, hogy a nagyböjtöt felfüggesztem, mert az ideinek nem sok értelme van (csak már az életkedvem megy el) és inkább újra dicsőítéseket hallgatok egész nap és a kedvenc imámat a Te Deumot imádkozom a nagyböjti énekek és imák helyett, hogy több türelmem legyen a gyermekeimhez és, hogy ne csússzak még mélyebbre lelkileg. Ez bűn-e?
Isten hozott a Szent Mónika Klubban!
Katolikus szülőkként arra törekszünk, hogy gyermekeinket Istenhez vezessük azáltal, hogy hitben neveljük őket. Ahogy az lenni szokott, a gyerekek felnőnek, maguk hozzák meg a döntéseiket, és választhatnak úgy is, hogy elfordulnak a hittől.
Gondolatok Fulton J. Sheen érsek beszédeiből
A modern ember meztelen. Hamis próféták csupaszították le, akik azt állították, hogy régi ruhája, az erkölcs kiment a divatból. Most aztán bármit vesz fel, egyik új ruha sem takarja el meztelenségét, ráadásul kényelmetlenek.
A mai világ olyan korban él, amelyet így jellemezhetnénk: a testiség kora, amely dicsőíti a szexet, gyűlöli az önmérsékletet; hűvös elutasításnak tartja a tisztaságot, tudatlanságnak az ártatlanságot; az emberből Buddhát csinál, aki csukott szemmel, összefont karral intenzíven befelé figyel, és kizárólag önmagáról gondolkodik.
(The Cross and the Beatitudes 1937)
Olvasom a hírekben, hogy Bergamóban a krematóriumok nincsenek felkészülve a rengeteg halottra. Drámai a helyzet, senki nem volt erre a járványra felkészülve.
Az első világháború idején, Marosvásárhelyen 1917 végén kitört a diftéria járvány, hulltak az emberek. Nagymamám mesélte, hogy 1918 tavaszán az édesanyja elkapta. Nagymamám akkor 14 éves volt, az apja valahol a fronton, és még volt három kisebb testvére: 3 és 12 év közötti.
2018-ban a marylandi törvényhozás törvényjavaslatot fogadott el, amely előírja, hogy a szexuális oktatási órákon – tizenhárom éves gyerekek számára – legyenek foglalkozások a beleegyezés jelentéséről. Az eredmények nem meglepők. A Washington Post egyik januári cikke a Hallie Wells középiskola hetedik osztályosai esetében beszámolt arról, hogy „összeültek egy asztal körül a második órán, egészségügyi foglalkozáson”, és megvitatták a forgatókönyvet a beleegyezésről.
A forgatókönyvben egy fiú és lány, feltehetően tizenhárom évesek, spanyol házi feladatokat oldanak meg a könyvtárban. A fiú megcsókolta a lányt. A lány szereti a fiút, de aggódik amiatt, hogy rajtakapják. „Maradj csendben” – válaszolja a fiú. Megadta a lány a beleegyezését?
Nemrégiben írtam a komfort zónában való élet és munka előnyeiről – és korlátairól, arról az életről, amit ismerünk és amit kényelmesnek tartunk. Biztonságban érezzük magunkat benne, de ha ott maradunk, az akadályozhatja a személyes és szakmai fejlődésünket. Miért maradunk mégis benne? Azt hiszem, ennek oka a „félelem zónánk”.
Ha meghozzuk a döntést, hogy elhagyjuk a komfort zónánkat, akkor egy ismeretlen, nem kipróbált területre lépünk, melyet az önbizalom hiánya jellemez. Félünk az új kihívásoktól, amelyekkel még nem találkoztunk és túlterheltnek érezzük magunkat. Ahelyett, hogy bátran merészkednénk az ismeretlenbe, kifogásokat keresünk mentségként.
61 millió (amerikai) embert képviselnek, akik nem élték túl
A hírhedt Legfelsőbb Bírósági abortusz döntés évfordulója, a Roe kontra Wade ügy ismét ránk tör. És itt vagyunk, 61 millió abortusszal később.
A Roe elleni szóvivők közül azok a legerősebbek, akik túléltek egy abortuszkísérletet. Ma legalább 300 amerikai tartozik ehhez a kategóriához. Közülük három ilyen túlélőt mutatunk be.
Az American Enterprise Institute (AEI) adatai szerint az abortusz minden más politikai kérdésnél jobban befolyásolja a randevúzási döntéseket.
Az AEI 2020. januári felmérése szerint szinte minden negyedik amerikai, 24%-uk mondta azt, hogy soha nem randevúznának valakivel, akinek nem ugyanaz a véleménye az abortuszról. Az amerikaiak negyvennégy százaléka azt mondta, hogy nehéz lenne randevúzni valakivel, aki nem ért egyet velük az abortusz kérdésében, míg 32% szerint ez nem lenne nagyon nehéz.