Bevezetés

A nőket azzal vádolják, hogy csak ők beszélnek. Ezzel azt akarják bizonyítani, hogy a férfiak is kiveszik a részüket!

Emlékszem, egyszer hazatértem Európából, és a hajó fedélzetére kilépett a fedélzetmester, és azt kérdezte: „Ön Sheen püspök, aki két évvel ezelőtt a Szent Patrik-székesegyházban tartotta a missziós prédikációt?”

Azt mondtam: „Igen.”

Ő így szólt: „Csodálatos prédikáció volt. Élveztem annak az másfél órának minden percét.”

Azt mondtam: „Kedves uram, életemben még soha nem beszéltem másfél órán át!”

„Hát,” mondta, „nekem ennyinek tűnt.”

Nos, ez jóval meghaladja azt a másfél órát.

Voltak alternatíváink ennek a munkának az elvégzésére. Az egyik alternatíva az volt, hogy leírjam mindazt, amit mondani akartam, majd felolvassam nektek. A másik alternatíva az volt, hogy tanulmányozzam, elmélkedjek, majd jegyzetek nélkül, a szívem teljességéből beszéljek. Ezt az utat választottam. A második módszernek sok hiányossága van. Lesznek hibák, tévedések, itt-ott kihagyok egy-egy szót, és teljesen biztos vagyok benne, hogy eljön az a pillanat az életetekben, amikor azt kívánjátok majd, bárcsak felolvastam volna! Valahogy olyan helyzetben lesztek, amiben Istennek kellett lennie, amikor megteremtette Ádámot. Ránézett Ádámra, és azt mondta: „Ezt én is jobban tudnám!” És akkor megteremtette Évát.

Fulton J. Sheen New York, New York 1965. december