Így dicsőíti Istent egy 12 éves kisfiú
Mozart: Laudate Dominum, Cai Thomas előadásában
Mozart: Laudate Dominum, Cai Thomas előadásában
Mennyei Atyánk, köszönjük, hogy Fiad, Megváltónk által új életet és reményt nyertünk! Szentlelked vezessen ma munkánkban! Segíts, hogy orvosi hivatásunkat szeretetben, bölcsességben és tisztességben teljesítsük!
Nem a szex a baj (hanem a kéjvágy)
Szexuális tisztaság kéjvágytól égő világunkban – Joshua Harris könyvének kivonata
1. „A kéjvágyat egyszerűen úgy határozom meg, mint olyasmire irányuló nemi vágyat, amit Isten megtiltott. A kéjvágy azt jelenti, hogy vágyunk valamire, amivel nem rendelkezünk, és nem is kellene rendelkeznünk. A kéjvágy túlmegy a vonzódáson, a szépség értékelésén, sőt az egészséges nemi vágyon is fontosabbá teszi ezeket a vágyakat Istennél. A kéjvágy az Isten által megszabott irányelveken kívül keresi a kielégülést.”
Hallottam egyszer, hogy valaki bölcsen megjegyezte: „Néhány embernél az a probléma, hogy miután kinevezték a cég elnökének, hirtelen úgy gondolják, hogy el kell kezdeniük elnökként viselkedni.” Tapasztaltad már ezt? Emberek hirtelen úgy érzik, hogy fel kell nőniük a címhez, hajlítgatva a végrehajtó izmaikat.
Egy tanácsadó, Tim Kight, mondja: „A céged a hatalom a pozíciójába tud helyezni, de csak te helyezheted magad a vezetés pozíciójába.” Az, hogy kapsz egy címet és ezzel járó hatalmat, még nem leszel valódi vezető, ahogyan attól még nem leszel autó, csak mert bementél egy garázsba. Az igazi vezetésért meg kell dolgozni, nem jön csak úgy.
„Valami olyasmit képzelek el, hogy felekezeti barátom röviden hozzám vágja, hogy „a katolikusok bálványimádók, mert tele vannak szobrokkal a templomok és Szűz Máriát imádják”. Ez egy 13 szavas támadás, amire nekem sincs több időm egy elgondolkodtató vagy kivágós választ adni. Na, ilyet találj ki :-)”
Mivel a felvetés vitaszerű, így a válaszom is vitatkozó hangvételű lesz. A szobrok kérdéskörére korlátozódom.
Makkai László görögkatolikus lelkész, áldozópap, pasztorálpszichológiai lelkigondozó, a krízislélektan szakértője Miskolcon él feleségével és két gyermekükkel. A közelmúltban elindította a pasztoral.hu weboldalt. Erről beszélgettünk vele otthonában.
– Milyen meggondolásból hozta létre a Pasztorál.hu weboldalt?
– Tizenhárom éve van egy sorozatom az Új Misszió folyóiratban. Rendszeresen elmondom a gondolataimat aktuális kérdésekről, főként pasztorálpiszchológiai, családi és gyereknevelési témákban, vasárnapi prédikációkból vett gondolatokkal alátámasztva. Nagyon szép címet talált ennek a rovatnak Dobos Klára: Kézen fogva Isten országa felé. Ez pontosan kifejezi, amit üzenni szeretnénk:
Az Egyház által jóváhagyott lelki tükrök szerint
A fejlett országokban egyre agyobb arányú a gyermektelenség, ráadásul sok helyen ezt a tendenciát még támogatják is. Közben persze növekszik a pánik a „túlszaporodó szegényebb rétegek” miatt. Kell ez nekünk?
Hogyan lehetne érvelni amellett, hogy a nők bátran vállaljanak gyermeket – ha közben legalábbis részben kivesszük a keresztény vallást mint reményt és biztonságot adó meggyőződést az érvelésünk mögül?Ugyanis egyre gyakrabban merül fel az igény arra, hogy keresztény emberként kezdjünk el úgy kommunikálni, hogy a másik oldal is meghallja, aztán elgondolkodjon a mondandónkon. Csakhogy a lelkes vállalkozó adott ponton mindig masszív határokba fog ütközni, ugyanis a nem hívő számára a nehézségek, a rossz dolgok, a nagybetűs szenvedések csakis negatív konnotációval szerepelhetnek a szótárban;
Templomodat századok hite emelte
Midőn az Ég trónnak Gyűdöt kiszemelte
Azóta milliók imája száll Hozzá
Könnyeink tengere csapdossa az Oltárt:
Lábánné Hollai Katalin a Vasárnapnak
„A meddőségről kevés szó esik – ugyanakkor folyamatosan növekszik a meddő párok száma. Ráadásul egyre többen gondolják, hogy egyedül vannak a problémájukkal, illetve érzik úgy, hogy senki nem érti őket. Mivel mi magunk is végigmentünk a meddőségel járó nehézségeken, úgy éreztem, hogy erről beszélni, pontosabban írni kell” – nyilakozta lapunknak Lábánné Hollai Katalin, a „Megszabadítottál szégyenemtől” című hiánypótló könyv szerzője. Küzdelmekről, házasságról, hitről és bizalomról, a remény óriási jelentőségéről – és még sok minden másról – beszélgettünk vele.
Az ószövetségi zsidók hite annyiban súlyosan esik a latba és nagyon érdekelhet minket, mert hiszen Krisztus Urunk eljövetele előtt a zsidó vallás volt az egyedüli igaz vallás.
Mármost az ószövetségi Szentírásban határozott adatot találunk arra, hogy a zsidók hittek a tisztítóhelyben. Kr. e. 160-ban a zsidók Makkabeusi Júdás vezérlete alatt vallási harcokat vívtak. A csata a zsidó vallás ellenségei ellen folyt, Isten törvényeinek védelmében. Akik tehát ebben a harcban résztvettek, azok Istenükért és vallásukért küzdöttek. Egyik nagyobb csata után, amelyet Odolan városa mellett vívtak, nagy győzelmet arattak a zsidók. Makkabeusi Júdás, a vezér, személyesen ment ki a csatatérre, ahol összegyűjtötték az elesett zsidókat, hogy megadja nekik a végtisztességet.
Kerestem a NET-n és belefutottam egy nagyon érdekes szakmai cikkbe. Egy kolléga okfejtésére és magyarázatára találtam. Amit eddig is gondoltam, de a bizonyítását nem vezettem le, azt megtette a kolléga. Ugyanis érdekesen jár annak az embernek az esze, aki műszaki végzettséggel is rendelkezik, mert a hitet elfogadva, azért a gondolkodást nem hagyja ott a hit elfogadásának idejénél. A hitet megélve bizonyos dolgokat képes végiggondolni. Ezt történt a teremtés kontra evolúció esetében is. Számomra eddig is elképzelhetetlenül alacsony volt a matematikai valószínűsége az evolúciónak.
Ó Jézusom, örök Főpap! Tartsd meg papjaidat Szentséges Szíved oltalmában, ahol senki sem árthat nekik!
Őrizd meg szeplőtelennek felkent kezüket, melyek naponként érintik Szentséges Testedet!