Templomi illemszabályok
Egy kedves olvasónk vette a fáradságot, lefotózta és elküdte nekünk. Köszönjük – megosztjuk. A szerk.
. 1. A templom szent hely, Isten háza és a mennyország kapuja. Azért bemenet és kijövet a szenteltvizet ne fecskendezzük széjjel, hanem csupán keresztvetésre használjuk és jobb térdünket (nem a balt!) földig hajtva köszöntsük a legméltóságosabb Oltáriszentségben rejtőző Úr Jézust. Ha ki van téve a Szentség, akkor két térdet kell hajtanunk. Altalában térdenállva kell imádkoznunk a szentmise alatt Úrfelmutatástól áldozás utánig, saját szent áldozásunk után legalább 10-15 percig s a kitett Szentség előtt Szentségimádáskor, szentséges misék, litániák alatt. Kivétel, ha valaki gyöngeségből nem birja a hosszabb térdenállást. A pap áldását is mindig térdenállva és magunkra keresztet vetve fogadjuk.
A kamalduli rózsafüzér
A kamalduli rózsafüzért „Urunk koronájának” nevezik és 33 gyöngyből áll. Sok oblátus visel 33 szemből álló karkötőt a csuklóján, így napközben, buszon, vonaton is tudja imádkozni. A hagyomány szerint Firenzei Mihály kamalduli szerzetes 1516-ban kapta ezt az imádságot égi sugallatra és haláláig naponta elmondta.
A megtörtség haszna
Az üzleti világban csodáljuk azokat a vezetőket, akik erősek és bátrak. A vállalatok jellemzően büszke, vezetőket keresnek szervezeteik élére, akiknek bátorsága, magabiztossága és elszántsága megingathatatlannak tűnik. Jézus a Hegyi beszédében kijelentette: „Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet.” (Máté evangéliuma 5, 5) Ugyanakkor a vállalati igazgatótanácsok nem ilyen embereket keresnek vezető szerepre.
Mégis, a megtörtség olyan tulajdonság, amely gyakran segít átformálni az erős vezetők jellemét. Azok, akik nagy csapásokon, kudarcokon mentek át, de kitartottak, ellenállóbb, alázatosabb egyéniségekként lépnek elő. Mi a haszna a megtörtségnek? Segít az embereknek együttérzéssel, érzékenységgel és megértéssel vezetni. Felismerik saját gyengeségeiket és hiányosságaikat, ami lehetővé teszi számukra, hogy bízzanak a maguk köré gyűjtött csapat tagjaiban, és támaszkodjanak rájuk.
Pápai dekrétum a Rotary Klubról (1951)
Szentszéki Határozat (1951. január 11.)
Első megjelenés: L’Osservatore Romano (Szentszék szolgálatában álló, olasz nyelvű napilap.)
(Angol fordítás: Chicago-i érsekség)
1950. december 20, szerda
”Megkérdezték a Szent Kongregációt, hogy katolikusok tagjai lehetnek-e a ‘Rotary klub’-nak nevezett társaságnak.
Gyermekáldozatok az egyenlőség oltárán
Vajon miért harcolnak sokan a különös jogért, hogy az anyaméhben meg lehessen ölni az ott fejlődő emberi lényeket? Mert hogy emberi lényekről van szó, ahhoz ma már nem fér kétség, látjuk a képeket, halljuk a szívhangot, pontosan tudjuk, hogy mi az igazság. Akkor mi motiválja a halálnak ezt a döbbenetes kultuszát, amely mögött a teljes progresszív elit (Hollywoodtól az amerikai demokratákon át egészen a számomra csalódást jelentő Bonóig) felsorakozik? Mi ez a groteszk küzdelem? Mi történik a Krisztus utáni huszonegyedik században a világ nyugati tájain? Az Amerikai Legfelsőbb Bíróság friss döntése és az arra adott elkeseredett reakciók kapcsán újra fel kell tennünk ezt a kérdést. Én pedig most meg is válaszolom, mert a válasz nem bonyolult.
A sátán hatalma
Vannak, akik nem hisznek a Sátán létében, vagy nem tulajdonítanak különös jelentőséget működésének. Ők azok, akik a legbiztosabban az uralma alatt állnak.
„Mennyire sajnálatra méltók is vagyunk, ha nem támad minket hevesen a Sátán! Minden látszat ellenére a Sátán barátai közé számítunk. Engedi, hogy veszedelmes békességben éljünk; elaltatja éberségünket azzal, hogy elhiteti velünk, hogy teszünk néhány jó cselekedetet, adunk némi alamizsnát, és kevesebb rosszat teszünk, mint mások.”
Miért fontos, hogy az apák templomba járjanak?
Legtöbbünk számára a „kis betűs rész” nem fontos tanulmányaink alatt. A szerző rámutat valamire, ami ilyen kisbetűs résznek számít. Bizonyára kevesen olvasták Haug és Warner statisztikai tanulmányát[ii], amely az Európai Tanács szociális kohézióval foglalkozó főigazgatósága (DG III) kiadványában jelent meg.
Svájcban tízévente tartanak népszámlálást, ahol megkérdezik az emberek vallását, nyelvhasználatát és nemzetiségét is.
Agykontrol és Agyideg
Érdekes elnevezésű blogról érkezett látogató honlapunkra. A látogatás eredménye egy újabb írás, melyet agykontrollal foglalkozó szerző (Agyideg) készített. Az írásban hivatkozott cikk honlapunk legnépszerűbb írásai között szerepel – Agykontroll keresztény szemmel.
A 7 főbűn (11)
4. Mitől főbűn?
Térjünk vissza a szép Zsuzsannához és folytassuk Dániel könyve 13. fejezetének olvasását: láthatjuk, hogy az öreg kéjsóvárok hogyan válnak hazugokká, hamis esküdőkké és gyilkosokká, Dávid király hasonló fatális Láncolatát ismerheti meg a bűnöknek, mikor bűnös módon megkívánja Betsabé-t és odáig megy, hogy megöleti a férjét, az által, hogy az ütközet veszélyes helyére küldi és magára hagyatja (2 Sam 11). A paráznaság többi bűnnek a forrása és egészségtelen is: szörnyeket szül.
Emberi erények és isteni erények
A Katolikus Egyház Katekizmusából
I. Az emberi erények ( sarkalatos erények)
1804 Az emberi erények következetes magatartásformák, állandó készségek, az értelem és az akarat állapotszerű tökéletességei, melyek a hit és az értelem szerint szabályozzák cselekedeteinket, rendezik szenvedélyeinket és cselekvésmódunkat. Az erények könnyedséget, önuralmat és örömet biztosítanak az erkölcsileg jó élethez. Erényes az, aki szabadon teszi a jót. Az erkölcsi erényeket emberi módon szerezzük meg. Az erkölcsileg jó cselekedetek gyümölcsei és csírái; minden emberi képességet fölkészítenek arra, hogy közösségre léphessenek az isteni szeretettel.
Hogyan mutatott rá egy meleg apa a progresszív katolicizmus hazugságaira
„Anya, miért váltatok el apával?” Már századszor kérdeztem meg. Megszoktam, hogy azt válaszolja: „Egyszerűen nem tudtunk tovább együtt élni.” De ezúttal nem ezt mondta. Úton voltunk a mosoda felé, és pontosan emlékszem, hol voltunk, amikor válaszolt.
„Mert az apád meleg.”
„Ó, ezt tudom” – hazudtam, és próbáltam leplezni a döbbenetemet. Ezt nem tudtam. Kilenc éves voltam.
Ezt nem tudtam.
A nős papok mítosza (1)
Rövid cikksorozatunkban azt járjuk körül, miért téves a keleti katolikus egyházak házas papjaira hivatkozva érvelni a nős férfiak („viri probati”) pappá szentelése mellett a latin egyházban; hogyan terjedt el a cölibátus nélkül élő házas papság legitimitásának hamis mítosza; és hogyan erősítette tovább ezt a mítoszt Ferenc pápasága az elmúlt néhány évben.
Elsőként nem valamely keleti katolikus egyházzal, hanem a katolikus egyházba megtért anglikán papokkal foglalkozunk, mivel az esetük rámutat a mítosz terjedésének dinamikájára, és a vele szembenálló valóságra, vagyis a házasságban élő papok engedélyezésének valós (rendkívüli) gyakorlatára a katolikus egyházban.