Reneszánsz problémák köszönnek vissza az euro-válságban

Reneszánsz problémák köszönnek vissza az euro-válságban

Az európai vezetők Brüsszelben találkoztak, hogy megkíséreljék meggátolni az euroövezet széthullását. Visszatekintve a történelemben láthatjuk, hogy nem sokat tanultunk a múltból.

A túlzott adósság felhalmozódás, a szerkezeti gyengeségek és a rossz gazdálkodás azóta felelős a gazdasági összeomlásokért, amióta az olaszok a középkorban létrehozták a bank intézményét, bevezetve a köztudatban a folyószámlát, a kettős könyvelést és a hitelkeretet. “A bank szó az olasz ‘banca’, vagyis pad szóból ered, amin a kereskedők bonyolították üzleteiket. A csőd pedig abból a gyakorlatból származik, amikor egy-egy fizetésképtelen pénzváltó padját összetörték” – magyarázta Ludovica Sebregondi művészet történész, hozzátéve, hogy ezek a szavak évszázadok óta léteznek, és akkor kerültek be a köztudatba, amikor 1340-ben a három legnagyobb firenzei bank, a Bardi, a Peruzzi és az Acciaiuoli összeomlott.

 Közel 150 évvel később a 15. századi Európa leghatalmasabb pénzintézete a Medici Bank is ugyanerre a sorsra jutott. Az ok a túlzott hitelkihelyezés volt, amit a katasztrofális katonai kiadásokba bonyolódott uralkodók nem tudtak visszafizetni. A hiteleket engedélyező bankvezetők annak érdekében, hogy önmagukat “fontossá” tegyék, nem törődtek ügyleteik tisztességes mivoltával, az üzleti integritással.

A Giovanni di Bicci (1360-1429), a nagy hatalmú Medici család tagja által 1397-ben alapított pénzintézet a modern holdingtársaságok modellje szerint épült fel. Fénykorában a bank Cosimo de’ Medici (1389-1464) irányítása alatt Firenze legnagyobb művészeti patrónusa volt, Genfben, Brugesben, Londonban, Avignonban, Rómában, Velencében, Anconában, Pisában és Milánóban is voltak fióküzletei. Ekkoriban a firenzei florin dominált a pénzpiacon, ami akár az euró elődjének is tekinthető. 1252-es megjelenésétől 3,53 grammnyi 24 karátos aranyat tartalmazott, ami a mai aranyárak fényében körülbelül 150 dollárt, több mint 30.000 forintot ért.

Azonban nem minden arany, ami fénylik. Cosimo 1464-ben bekövetkezett halála után a gyenge vezetés, a kockázatokkal szembeni elvakultság, a rövidtávú gondolkozás és a személyes kapzsiság lassú, ugyanakkor stabil lejtmenetet idézett elő a Medici Bank történetében, ami dicstelen végbe torkollott. “Cosimo kemény kézzel igazgatta fióküzleteinek vezetőit, utódai azonban eleresztették a gyeplőt, aminek katasztrofális következményei lettek” – írta a néhai Raymond De Roover, a Harvard történésze 1963-ban megjelent klasszikusában, a Medici Bank felemelkedése és bukása című könyvében. A felelőtlen bankvezetők túl sok hitelt adtak, melynek kapcsán elkezdtek sokasodni a problémák. Az adósságokkal teli fiókok dominóként dőltek össze egymás után. Amikor a Medici klánt 1494-ben kiutasították Firenzéből, a bankjuk gyakorlatilag fizetésképtelen volt. Ugyanebben az évben az összes fiókot bezárták.

Az első nemzetközi hitelválságként aposztrofált történet kísérteties hasonlóságokkal bír a ma fennálló krízissel, mégis van egy jelentős különbség a 15. századi és a mai helyzet között. A firenzei bankárokat a csődbe ment Lehman Brothers vagy az RBS vezéreivel ellentétben elítélték tetteikért. Az egyház hivatalosan is megtiltotta a hitelezést, és annak érdekében, hogy a bankárok feloldozást nyerjenek az uzsora bűne alól, vallási művészeti és építészeti alkotásokba voltak kénytelenek befektetni pénzeiket. Ezek a művek és épületek mind a mai napig Firenze fő látványosságai. Sajnos a 21. század bankárai, akik kellőképpen megszedték magukat, míg a befektetők hatalmas veszteségeket könyvelhettek el, nem igazán aggódnak lelki üdvösségükért.

Forrás: Bubu blogja alapján sg.hu

Létrehozva 2024. január 30.