Henryk Hoser érsek, akit Ferenc pápa küldött Medjugorje lelkipásztori helyzetének tanulmányozására, azt mondta, hogy a jelenés helyén az irányítás megfelelő és összhangban áll az Egyház tanításával és doktrinájával, továbbá hatékonyan és jól szervezetten működik. A lengyel érsek szerint, akit Frerenc pápa a Medjugorje környéki lelkipásztori helyzet tanulmányozására nevezett ki, a boszniai városban történt jelenéseket a Vatikán az év hátralévő részében elismerheti.

Henryk Hoser érseket februárban a pápa bízta meg, hogy tanulmányozza a városban élők és az ideérkező zarándokok pasztorális helyzetét.

A város zarándokhellyé vált a bejelentett jelenések miatt, évente több millióan érkeznek, hogy megmásszák a Podbrdro hegyét egy meredek és sziklafalú ösvényen, ami felvezet arra a helyszínre, ahol a Szűz állítólag először jelent meg, és amiről időnként azt hitték, hogy ez így folytatódik majd.

1981-ben Medjugorje egy szokásos mezőgazdálkodást folytató közösség volt, mintegy 400 horvát családdal a volt Jugoszlávia területén, és a legtöbben úgy vélik, hogy még mindig az lenne, ha nem lettek volna a rendszeres Mária üzenetek.

A Mostar-Duvno Egyházmegye püspökei szkeptikusak voltak a jelenséggel kapcsolatban, ami 1981-ben kezdődött, amikor a Béke Királynője állítólag először megjelent látnokok egy csoportjának, ami azóta is folytatódik. Miutám februárban Hoser kinevezését bejelentették, a jelenlegi püspök, Ratko Peric megismételte korábbi meggyőződését, hogy a jelenések nem valódiak.

Hoser küldetése nem az volt, hogy meghatározza az állítólagos megjelenések hitelességét. Azt mondta, hogy ennek „kiegészítő jellege” van a Vatikán Hittani Kongregációja által végzett vizsgálathoz képest, amit Camillo Ruini olasz bíboros vezetett. 2010-ben, a XVI. Benedek pápa által a Medjugorje kérdés tanulmányozására létrehozott, Ruini vezette bizottság 2014-ben befejezte munkáját. 2015. június 6-án Ferenc pápa azt mondta újságíróknak, hogy „döntési ponthoz érkeztünk, amit majd közreadunk.”

Hoser elmondta a KAI katolikus hírügynökségnek, hogy „lelkipásztori szempontból nagyon pozitív az eredmény.”

„A küldetésem nem az volt, hogy megítéljem Medjugorjét, hanem hogy értékeljem, vajon a pasztorális szolgálat megfelelő-e, és összhangban van-e az egyház tanításával és doktrinájával, hatékony és jól szervezett-e. Arra jutottam, hogy ez a helyzet” – mondta az érsek.

Azt mondta, hogy a hely ugyanolyan jellegű, mint Fatima, Lourdes, Lisieux és Czestochowa. „A legnagyobb jelenség a gyónás” – mondta Hoser a KAI-nak. Megemlítette, hogy több mint 50 helyen gyónnak, és a sorban állás folytatódik, még akkor is, ha esik az eső. Koser szerint még mindig vannak „kanonikus-adminisztratív” problémák a helyszínen (különösen a helyi püspökkel való kapcsolatokat illetően ), „de véleményem szerint ezek kezelhetők.”

Az érsek azt mondta, hogy a Hittani Kongregáció átadta az államtitkárságnak az állítólagos jelenések teljes dokumentációját, ezen most dolgoznak. Azt mondta, „minden jel” arra mutat, hogy a jelenéseket jóváhagyják, talán még ebben az évben.

„Kifejezetten úgy gondolom, hogy lehetséges elismerni az első [hét] jelenés hitelességét, ahogy azt a Ruini-bizottság javasolta” – mondta Hoser. „Ráadásul nehezen kaphatunk egy másik döntést, mert nehéz elhinni, hogy hat látnok majd 36 éve hazudik. Amit mondanak, az folyamatosan következetes. Nem alkalmatlanok mentálisan. A jelenések hitelességének erős érve az, hogy hűségesek az egyház tanításához.”

Azt mondta, ha elismerik a jelenéseket, akkor ez „hatalmas ösztönzést” jelent Medjugorje számára. „Mindenesetre ez a mozgalom nem fog megállni és nem szabad megállítani, mert jók a gyümölcsök” – mondta Hoser. „Ez a legjobban élettel teli helyek egyik az imához és a megtéréshez Európában, és egészséges lelkiséggel rendelkezik.”

Forrás angol nyelven

Létrehozva 2017. augusztus 26.