Kik vagytok, hogyan ismerkedtetek meg, milyen alappal indultatok?

Panni és Andris vagyunk, mindketten 20 éves egyetemisták. Körülbelül 3 és fél éve vagyunk együtt, de előtte is ismertük már egymást, mivel osztálytársak voltunk.

Panni: Vallásos családból származom, korán hallottam a tisztaságról Tomka Feri atyától, a közösségben sok így készülő párt láthattam. A hittanon egy előadássorozat keretében ezek a párok meséltek az életükről, és bár akkor még nem volt barátom, elhatároztam, hogy igyekszem ezt az utat követni.

Andris: Az én családom nem hívő. A tisztaságról Panni előtt nem hallottam, igazából nem is nagyon voltak hosszú távú terveim akkoriban a kapcsolatokat illetően. Kezdetben ezeket a gondolatokat kétkedve fogadtam, és őszintén szólva reménykedtem benne, hogy majd Panni beadja a derekát. De nem így történt…

Nagyon radikálisan elkötelezted magad a tisztaság mellett. Ezzel el is ijeszthetted volna Andrist… Panni: Mint minden nő, a testi dolgokat az érzelemmel párosítom, így kapcsolatunk elején, mikor még nem ismertük annyira egymást, nem esett nehezemre határozottan kiállni elveim mellett. Így történt, hogy egyszer szakítottunk is a tisztaság miatt: nem volt könnyű meghoznom a döntést, hogy az aznap délutáni beszélgetésnek is úgy megyek neki, mint akkoriban pár hasonló helyzetben, hogy bármi lehet, vállalom a szakítást is. Beszélgettünk, ismét felsorakoztattam az érveimet, de ez esetben Andris sem akart „engedni”. Tiszteletben tartottam döntését, és azt mondtam, így sajnos nincs jövőnk. Furcsa, mennyire könnyedén hoztam meg e döntést, és nem azért, mert nem szerettem eléggé Andrist. Isten adott elég erőt ehhez. Később felhívott, hogy beszéljük meg újra a dolgot. Azt mondta, gondolkodott, és úgy döntött, megpróbálja újra a tisztaságot. Csupán pár óráról volt szó (nehéz órák voltak!!!), mégis sokat fejlődött ezalatt a kapcsolatunk. Azt hiszem, látnia kellett Andrisnak (és nekem is), mire vagyok képes a tisztaságért, persze, Isten erejéből.

A beszélgetés elolvasható itt.

Létrehozva 2014. augusztus 13.