Az önkielégítésről (1)

A fiúnk 5 éves. Most szervezem a szülinapi zsúrját. Szőke, kék szemű angyal (szó szerint), óvodás. Mindent szeret, aminek kereke van. Már “nagyfiú”, amire büszke is. Furcsa belegondolnunk a férjemmel, hogy pár év múlva már más értelemben lesz “nagyfiú”.

Számára is eljön majd a kamaszkor, változni fog a teste, hormonviharokat él át, addig ismeretlen gondolatai lesznek, máshogy reagál majd bizonyos vizuális ingerekre, spontán éjszakai magömlései lesznek stb… Tényleg iszonyat furcsa belegondolni.

Valamikor, valahol ő is bele fog kerülni a belülről feszítő vágyak és titkos gondolatok, a pikáns viccek, és a nyíltan és titokban mutogatott pornólapok világába. Hamarabb, mint a mi generációnknál, hamarabb, mint szeretném. Mivel az előbbiek abszolút természetes dolgok egészséges fiúk (és lányok) esetében, azt elfogadom, azzal nem harcolok, de mivel az utóbbiaktól nem tudom hermetikusan elzárni (talán nem is kell), annyit tehetek, hogy előre felkészítem őt (és magamat : ) arra az időszakra. És igen. Előbb-utóbb napirendre kerül az önkielégítés kérdése is. Sokféle módon viszonyulhatunk a férjemmel ehhez a kérdéskörhöz.

Az írás elolvasható itt.

Létrehozva 2013. április 11.