Keresztény Remekírók 9. kötet

Az ősegyház szentségi életét akarjuk bemutatni ezzel a kötettel. Összefüggő írásokat közlünk, nem töredékeket,  vagy  szemelvényeket,  hogy  a  mai  olvasó  előtt  teljes  egészében  feltáruljon  az  ősegyház szentségi  hitének,  élményeinek,  szertartásainak  gazdag  világa.  Négy  könyvet  választottunk  ki  erre  a célra; Tertulliánnak a keresztségről írt könyvét, Jeruzsálemi Szent Cirill beavató (misztagogikus) hitoktatásait  és  Szent  Ambrus  két  könyvét:  a  Misztériumokról és  a Szentségekről.  Mind a  kettő  rokon Szent, Cirill hitoktatásaival, ugyanazt a tárgyköri dolgozza fel hasonló céllal.

Célunknak megfelelően a jelen kötetben mellőztük azokat az ókeresztény írásokat, melyek csak töredékekben, vagy szemelvényben foglalkoznak tárgyunkkal. Más kötetre hagyjuk az ősegyház istentiszteletének bemutatását liturgikus könyvei alapján. Mellőztük azokat az írásokat is, melyek elsősorban vitázó, polemikus jellegűek (pl. Ps. Cypriani: De rebaptismate; Szent Ágoston: De baptismo contra Donatistas; u. a.: De unico baptismo contra Petilianum).

A jelen kötetben közölt négy könyv egyrészt az ősegyház szentségi életében mutatkozó történeti fejlődést szemlélteti, másrészt a kelet és nyugat már ekkor mutatkozó különbségeit. Tertullián a 3. század elejének, Jeruzsálemi Szent Cirill a 4. század első felének, Szent Ambrus ugyané század végének szentségi életét ismerteti. Tertullián az afrikai, Szent Cirill a jeruzsálemi (keleti), Szent Ambrus a milánói liturgia tanúja. A milánóiból következtetéseket vonhatunk le az akkori római liturgiára is.

Ha valakiben fölmerülne az a gondolat, miért adjuk a kötetnek: „Az ősegyház szentségi élete” címet, mikor a felvett könyvek csak két (Tertullián), vagy három szentségről (Cirill, Ambrus) szólnak, azt már elöljáróban megnyugtatjuk, hogy egyrészt ezek a könyvek tárgyunkra a legfontosabbak, másrészt, hogy sorozatunkban külön kötetet vettünk fel a papságról és később a bűnbánatról szóló munkákat is külön  kötetben  fogjuk  közzétenni.  A  betegek  kenetéről  csak  szemelvényeket  tudtunk  volna  közölni,  a házasságról szóló ókeresztény irodalmat, ha módunk lesz rá, később vesszük sorra.

Mérlegelve azt, hogy éppen a szentségek tárgykörében érte főleg a hitújítás óta annyi támadás az Egyház hagyományos hitét, szükségesnek tartottuk az egyes könyvek anyagának behatóbb magyarázatát  a  bevezető  tanulmányokban  és  a  jegyzetekben.  Ezek  a  magyarázatok  arra  valók,  hogy  a  közölt könyvek annál hathatósabban tárják elénk a történelem folyamában is változatlan igazságot. Az igazság pedig a szentségekre vonatkozólag az, hogy ezek, mióta Krisztus Egyházának adta őket az emberek megszentelésére,  járulékos  szertartásaikban  változásokon  mentek  ugyan  át,  de  lényegük  változatlan maradt. A lényeg pedig a Krisztustól alapított szentségi jel által közölt kegyelmi élet. Erről szólnak azok a könyvek, melyeket e kötetbe fölvettünk.

A könyv elolvasható itt.

Létrehozva 2018. október 21.