Beszélgetés Farkas László ifjúsági lelkésszel

A Váci Egyházmegye 1987-től kezdődően építette fel az ifjúsági közösségi élet regionális egységekből álló rendszerét. A térség folyóiról – Tápió, Tisza, Galga, Ipoly, Duna, Zagyva – elnevezett 7 Nagyboldogasszony Közösség, Mária példáját követve, mint édesanya akarja befogadni minden gyermekét. Isten országát kereső, Szentlélekre figyelő, eucharisztikus és máriás közösségek születettek. Farkas László ifjúsági lelkész mutatja be életüket. Az ifjúságért végzett küzdelem ezzel nem állt meg: látva az egyházban az ifjúsági közösségek számának csökkenését új utakat keresnek.

Hogyan épül fel a váci egyházmegyei ifjúsági modell?

A rendszerünk a fiatalok önkéntességére épül és régiónként szerveződik. Az alap a plébániai közösségek szintje, melyet a régió fog össze. Egy-egy régió számára félévente kétszer szervezünk találkozási fórumot, ahová mindenkit szeretettel várunk. Nyaranta pedig mindenütt van tábor. Egyházmegyénkben jelenleg hét régiós közösség működik. Összefogásukat a Kisebb Testvérek Közössége segíti. Ők készítik elő a találkozókat, szervezik és vezetik a nyári tábort. Olyan fiatalok alkotják, akik készek a nagyobb aktivitásra. Minden régióban van egy felelős és egy összekötő. Az összekötő tartja a kapcsolatot velem, a helyben lakó felelős gyűjti össze a Kisebb Testvérek Közösségét.

Immár 25 éves múltra tekinthetnek vissza. Hogyan kezdődött mindez?

A kezdetek 1987-re nyúlnak vissza, amikor az akkor még egyetemista Forrai Tamás (jelenleg jezsuita) néhány budapesti barátjával eljött Tápiószentmártonba. Mertek álmodni, hogy itt össze lehet hozni a fiatalokat. Felújították a templomot, és a táborozással egybekötött felszentelésre meghívták a térség fiataljait. Ez annyira jól sikerült, hogy utána a fiatalok minden hónapban találkozni kezdtek. Érezték, szükség lenne lelki vezetőre, ezért elhívták a Sülysápon szolgáló Szegedi Laci atyát, aki hozta a körülötte lévő fiatalokat is. Megszületett az első régió, elnevezték Tápiómenti Nagyboldogasszony Közösségnek.

Ma már hét „mente” működik.

Szegedi atya lett az egyházmegyében az ifjúsági referens, aki kezdeményezte Keszthelyi Ferenc Püspök Atyánál, hogy tápiós mintára létrejöhessen a többi régió is, ahol igény van rá. Sok fiatal eljött a tápiós táborba más térségekből is, ahol nagyon jól érezték magukat. Néhányan odamentek László atyához a kéréssel: „Nem lehetne-e az ő vidékükön is elkezdeni valami hasonlót?”   „Ha szeretnétek, akkor nektek kell azt létrehozni” – indította őket Szegedi atya útnak. Volt egy nagy elszántság a fiatalok körében. 1992-ben jött létre a Tiszamenti Nagyboldogasszony Közösség, majd 1993-ban a Galgamenti, 1996-ban az Ipolymenti, 1998-ban a Dél-Dunamenti, 2002-ben az Észak-Dunamenti, és végül 2007-ben a Zagyvamenti Nagyboldogasszony Közösség. Szegedi atya meghatározónak tekintette a lelkiségi alapot: figyeljünk a Szentlélek vezetésére, ajánljuk fel magunkat a Szűzanyának, bízzuk rá ezt a missziót. Így minden régióban induláskor felajánlottuk, és azóta is felajánljuk magunkat a Nagyboldogasszonynak, az egyházmegye védőszentjének.

A teljes cikk első része és második része

Létrehozva 2024. január 27.