Miért van szüksége a tudománynak a filozófiára?
Mi köze a filozófiának a tudományhoz? – teszi fel a kérdést J. P. Moreland amerikai keresztény filozófus ebben a rövid videóban. Ezt a kérdést nekem is többször feltették már, amikor a hit és a tudomány kapcsolatáról vitázva a tudományfilozófia dilemmáira mutattam rá. Sokan gondolják azt, hogy a tudomány és a filozófia két külön terület, amelyeknek nem kell szükségszerűen találkozniuk egymással. Szerintük a tudomány a filozófia nélkül is végezheti a megfigyeléseit, a filozófia pedig a tudomány nélkül is gondolkodhat, noha nyilván az a jobb, ha a filozófia figyelembe veszi a tudomány „objektív igazságait”. Moreland szerint fontos megérteni, hogy a tudománynak is szüksége van a filozófiára, legalább két okból.
Először is tudnunk kell – mondja Moreland –, hogy „a tudomány rengeteg feltevésre épül, és ezek mindegyikét érte már kritika vagy elutasítás. Pontosan a filozófia feladata az, hogy megállapítsa – és védje vagy kritizálja – a feltevéseket, amelyekre a tudománynak szüksége van ahhoz, hogy végezhesse a feladatát. A tudomány nem képes megvédeni saját előfeltevéseit. Ez a filozófia területére hárul.” A tudományfilozófia nem felesleges bölcsészkedés, hanem a tudományos kutatás számára létfontosságú diszciplína.
Másodszor, „a filozófia tudja megmutatni, hogy van ismeret a tudományon kívül is. Ma sok ember azt gondolja, hogy a tudomány az egyetlen terület, amely ismeretet ad. A filozófia azonban képes rámutatni a tudomány korlátaira, és arra, hogy van olyan tudás – mint bizonyos morális, matematikai vagy logikai igazságok –, amely nem tudományos jellegű.” (Akik a „nem tudományos” szavakat most ösztönösen is úgy fordították le maguknak, hogy „téves”, „kitalált”, „fiktív”, „hamis”, „megalapozatlan”, azoknak kell leginkább megérteniük ezt a pontot.)
Tartsuk tehát fejben: 1) a tudomány filozófiai alapvetésekkel dolgozik, amelyeket a saját eszközeivel nem tud megvédeni, sem korrigálni; 2) a tudományon kívül is van ismeret, amely létére a filozófia mutat rá. A tudomány a filozófia nélkül nem képes a saját előfeltevéseit megvizsgálni, és hajlamos arra, hogy ismeretforrásként túlértékelje önmagát.
Létrehozva 2018. április 28.