Szombat délután van, intézed a háztartási ügyeket. Észreveszed, ahogy kimész az ajtón, hogy két ember jön az utcán. Mivel nem számítasz senki érkezésére, próbálsz úgy tenni, hogy ne lássanak. A két személy befordul a bejáródra. Szépen vannak öltözve, és ami később majd kiderül, meg vannak pakolva az Őrtorony Társaság kiadványaival, ami a Jehova tanúinak a szülőszervezete.

Az elméd bár telve van a szennyes ruhák, a kifizetetlen számlák és a porszívózás evilági gondolataival, hamarosan azonban egy sokkal magasabb gépen fogsz szállni – egy párbeszédet fogsz folytatni az erőszakról, arról, hogy minden állami szervezet az ördög kezében van vagy az eljövendő földi paradicsomról. Ha te is olyan vagy mint a legtöbb ember, kevéssé érzed magad felkészültnek, hogy megoldd az emberiség bajait az ajtód küszöbén. Tehát inkább úgy döntesz, hogy eljátszod, hogy nem vagy otthon. Túl késő – észrevettek. Veszel egy mély levegőt és kelletlenül ajtót nyitsz.

Ez a jelenet elmondhatatlanul sokszor fordult elő átlagos emberek otthonaiban országszerte. És míg a legtöbb ember a Jehova tanúinak ilyen látogatását legjobb esetben kellemetlenségnek tartja – legrosszabb esetben pedig bunkó zaklatásnak – nem kell, hogy ez a tapasztalat kellemetlen legyen.

Mivel már sok tanúval beszélgettem az ajtómban, e-mailen, internetes csoportokban és a saját Királyság Termeikben (ez felel meg nekik a templomnak), megtanultam néhány dolgot, amit tehetünk vagy nem tehetünk, ha velük beszélgetünk. Tapasztalataim alapján szeretnék megmutatni öt „ne-tedd” dolgot a Jehova tanúival folytatott beszéd során.

Nem kell szakképzett hitvédőnek lenned ahhoz, hogy ezeket az irányelveket megtartsd. Ezek azoknak az átlagos katolikusoknak valók, akik nem részesültek hagyományos teológiai képzésben.

Az írás elovasható itt.

Létrehozva 2014. június 20.