„Először is üdvözöllek benneteket az Úrban!

Úgy vélem, három módja van annak, ahogyan Isten kegyelme megragadja és Igéje által elhívja az egyes lelkeket, mind a férfiakat, mind a nőket, hogy Őt hirdessék.

Egyesek a szeretet természeti törvénye és az első teremtésüknél fogva beléjük ültetett eredendő jó folytán nem késlekednek Isten feléjük irányuló Igéjével érintkezni, hanem készségesen követik őt, amint a mi ősatyánk, Ábrahám is tette. Amikor ugyanis először jelent meg neki Isten, mert a megalkotott törvény által felkereste őt, azt mondta: Vonulj ki földedről és rokonságod köréből, atyád házából, és menj el arra a földre, amelyet mutatok neked. (Ter 12,1) Ő pedig a legkisebb habozás nélkül készen állt a meghívásra. Ábrahám volt a mintaképe annak a meghívási módnak, amely mindmáig létezik azokban, akik az ő nyomdokain haladnak. Ezért most is, ha a lelkek így kitartanak, és így cselekszenek, könnyen megvalósítják az erényeket, hiszen a szívük felkészült arra, hogy Isten Lelke betöltse. Ez az első meghívási mód.

Létezik egy másik is, amely azokra vonatkozik, akik meghallják az írott törvényt, amely minden, a bűnösök számára előkészített szenvedést hírül ad nekik, és beszámol az előrehaladóknak adott szent ígéretekről. Az írott törvény bizonyságai folytán tiszta szándék ébred bennük, és ezáltal igyekeznek eleget tenni a Meghívó hívásának. Dávid is erről tesz tanúságot, amikor így szól: Az Úr törvénye szeplőtelen, és megváltoztatja a lelkeket; (Zsolt 18,8) és ugyanott: Igéid kinyilatkoztatása megvilágosít, és értelmet ad a kicsinyeknek. (Zsolt 118,130) Sok egyéb ilyen tanúság is van, amelyekből most nem idézhetünk.

Azután a harmadik meghívási mód az, amikor a gyakori vétkekben és bűnös cselekedetekben megátalkodott kemény szívekre bajt zúdít a jóságos Isten, hogy megfeddje őket, mígnem a szenvedések által észhez térnek, s teljes valójukban bűnbánatot gyakorolnak. Ekkor ők maguk is elfogadják az erényeket, amint azok tették, akikről fentebb beszéltem.  Ez a három ráhatás létezik tehát a lelkekre, hogy bűnbánatot tartsanak, mígnem elnyerik Isten Fiának kegyelmét és meghívását.”

Az írás elolvasható itt.

Létrehozva 2012. október 14.